FREEDEE BLOG

A 3D nyomtatás nemcsak nagyméretű objektumok előállítására válik egyre alkalmasabbá, hanem a méretskála másik végét, a mikrotartományban történő tárgykészítést is forradalmasítja.

A német Nanoscribe gépével orvosi és mikromechanikai célokra alkalmas kicsi, de nagyfelbontású polimer komponensek készíthetők. A Bécsi Műszaki Egyetem tavaly bemutatott hasonló eljárásával például tollhegyre nyomtathatók mikroszkopikus fémrészek.

A mikro- és nanoméretű fémszerkezetek nyomtatásával foglalkozó svájci Cytosurge 2009-ben alakult. A Zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola „leánycége”, spinoffja akkor kezdte el fejleszteni saját eljárását, a Fluid FM mikrogyártási folyamatot.

A piaci szereplők közül előttük senki nem foglalkozott még ezzel a mérettartománnyal.

Az elektromechanikus folyamat során a technológia mikroméretű cseppentővel, 300 nanométeres résen keresztül irányítja az iont tartalmazó folyadék, egy rézszulfid oldat lerakódását. Az oldat elektródával lép vegyi kapcsolatba, és a kémiai reakció következtében megkeményedik, a szilárd anyag pedig a nyomtatólapra printelhető.

A gép szobahőmérsékleten 1-től 1 millió köbmikrométerig terjedő méretű, kiváló minőségű fémszerkezeteket képes létrehozni. Például 90 fokos szögben kiugró tárgyak is nyomtathatók a szerkezeti támogatást komplex 3D objektumok létrehozásához nem igénylő módszerrel.

A cég most frissítette a speciális technológiához fejlesztett Fluid FM μ3Dprinterét. A kibővített funkciókkal nőnek a hagyományos mikrogyártás lehetőségei. A megoldás a félvezető ipartól az orvosi műszerekig, az élettudományoktól a fizikáig változatos ipari szektorokban és kutatási területeken alkalmazható.

A Cytosurge szerint különleges printerük a fémalapú additív gyártás új világát hozza el.

A legfőbb újítás, két kamera integrálásának eredményeként egyrészt pontosabb nyomatok készíthetők, másrészt meglévő szerkezetekre, például mikro-elektromechanikus rendszerekre (MEMS), köztük integrált áramköri lapokra is printelhetünk. Az egyik kamera arról a tárgyról, felületről készít képet, amire nyomtatni akarunk. A másik kamerát folyamatokhoz – automatikus anyagbetöltéshez, printer-alapbeállításhoz, kalibráláshoz stb. – használja a rendszer.

Robotikai projektekben, legyen szó szárazföldi, légi vagy vízi szerkezetekről, egyre gyakrabban használnak 3D nyomtatótechnológiákat. Egy izgalmas svájci-amerikai kezdeményezés keretében is 3DP-vel kívánnak létrehozni egészen egyedi gépet.

Az ETH Zürich és a Kaliforniai Technológiai Intézet (Caltech) kutatói új meghajtó-elméletet dolgoztak ki úszó robotokra. A fejlesztés nóvuma és különlegessége, hogy a gépnek nincs szüksége motorra, hajtóműre, külső áramellátásra.

Helyettük a hőmérséklet-ingadozást használja ki az előrehaladáshoz.

Egyelőre a bizonyíthatósági példa (proof-of-concept) fázisnál tartanak. A kutatók 7,5 centiméter hosszú mini tengeralattjárót fejlesztettek, és evezőkkel szerelték fel. Az evezők 3D nyomtatással, többanyagos (multi-material) gépen készültek.

Két alakjára emlékező polimercsík által aktivált bistabil meghajtó elemmel működnek. Az önemlékező anyagok az MIT-n kidolgozott 4D nyomtatásból ismertek, amelyben a három térbeli dimenzió a negyedikkel, az idővel egészül ki.

A meleg vízben kitáguló csíkok egyfajta „izmokként” funkcionálnak, és hajtják meg a robotot. Ha a vizet felmelegítik, az izmok tágulása aktiválja a bistabil elemet, ami evezőcsapásokat eredményez. Az evezőcsapások mozgásának irányát, az erőkifejtést és az időzítést pontosan meghatározza a robot geometriája és az önemlékező anyag.

Az aktuátor szerepet betöltő két elem egyetlen csapást tud kivitelezni, majd a kutatóknak manuálisan újra kell programozni őket. A tervek között szerepel, hogy a mini tengeralattjárót hamarosan sok aktuátorral szerelik fel, komplex úszórobottá alakítják.

A mostani változat egyetlen csapással halad előre, lerakja szállítmányát, jelen esetben egy pénzérmét, majd visszanavigál a kiindulási ponthoz. Az ellentétes irányú utóbbi műveletet egy második evezőcsapással kivitelezi. A csapás előtt megint érzékeli a vízhőmérséklet változását.

A csapások szekvenciáját a vékony polimercsíkok, az „izmok” geometriájának módosításával sikerült pontosítani. Meleg vízben hamarabb felmelegednek, és így gyorsabban is reagálnak a környezetre, mint a vastagabb csíkok.

A kutatók óceánfeneket vizsgáló alacsony áramfogyasztású járművekben gondolkoznak, a meghajtó rendszert hozzájuk szeretnék továbbfejleszteni.

A 3D modellek egyik legnépszerűbb piactere, a MyMiniFactory összeállt az amerikai olaj- és gázcég Essoval, és meghirdették második tervezőversenyüket. Az Esso korábbi sikeres újrahasznosító versenye után a mostaniban is bízik. (A megmérettetésre itt lehet jelentkezni.)

A fődíj a Fusion F-410 3D nyomtatója. A gép az ismertetések alapján kielégíti a vállalat az iparban, üzleti életben és az oktatásban érintett fogyasztóinak elvárásait: viszonylag elfogadható az ára, alkalmas ipari tevékenységre, pontos, gyors és megbízható, változatos anyagokkal dolgozik.

A július 16-án záruló versenyen 18 éves és annál idősebb ausztráliai, egyesült államokbeli és európai uniós lakosok vehetnek részt.

A résztvevőknek a szabványtól eltérő új tervet kell kidolgozniuk prémiumkategóriás üzemanyag szivattyú fogantyújához, hogy a felhasználók tankolás közben a mostaninál exkluzívabb élményben részesüljenek, valóban prémiumkategóriás klienseknek érezzék magukat.

A terv ugyan a fogantyúra korlátozódik, ez a tény azonban cseppet sem korlátozza a kreativitást. A résztvevők valószínűleg lesznek annyira innovatívak, hogy a felhasználói élményt új és egyedi elemekkel gazdagítsák.

A tervekhez célszerű ergonómiai és más fejlesztési szempontokat egyértelműsítő pontos dokumentációt csatolni.

A vezetők tudják, érzik, hogy a prémium üzemanyagpumpa hogyan szolgálja ki legjobban az igényeiket, mikor optimális autójuk számára. A részek külseje nagyon fontos, mert az egésznek különleges hatást kell elérnie.

Az Esso pontosan ezért kívánt kapcsolatba kerülni a MyMiniFactory alkotóközösségével – a cég meg akarja újítani a mostani terveket, és a megújulás célja kifejezetten a jobb felhasználói élmény.

Egyperces YouTube-videókat tettek közkinccsé, amelyekben elmagyarázzák a Synergy üzemanyagok összetételét, mi miért található bennük, és milyen hatással vannak a járművekre.

A MyMiniFactory történetében első alkalommal a versenyre beadott egyik terv sem lesz nyilvános, csak az Esso alkalmazottai láthatják és bírálhatják el azokat, sőt, a résztvevőket is arra kérik, hogy munkájukat ne osszák meg közösségimédia-oldalakon.

Annyi már tudható, hogy a győztes tervet jövőbeni marketinges kezdeményezéseknél is fel fogják használni.

A Sculpteo évente készít beszámolót a 3D nyomtatás aktuális helyzetéről, trendjeiről, hogy merre tart a technológia. Tavaly a professzionális oldalt emelték ki, a nemrég közzétett idei szerint a tendencia, a profi használat terjedése olyannyira folytatódik és gyorsul, hogy közeledünk a tömegtermelés felé.

A beszámoló több mint ezer személlyel készült felmérésen alapul. Idén 4 százalékkal több nő vett részt benne, mint tavaly. A megkérdezettek különféle szegmenseket reprezentáltak: ipari és fogyasztói szektort, légjármű-ipart, egészségügyet stb.

70 százalékuk szerint a tavalyinál többet fognak idén kiadni 3D nyomtatásra. 2017-ben csak 49 százalék látták így. 38 százalékuk 1001 és 10 ezer dollár közötti összeget kalkulál. 93 százalék versenyelőnyt lát a technológiában, 73 százalék szerint a riválisok is használják a 3DP-t. A befektetéseket és a megtérüléseket egyaránt stabilnak ítélik meg.

2018 nóvuma a termelékenység drasztikus növekedése. A megkérdezettek 43 százaléka a technológiát gyártásra alkalmazza, ami közel a duplája a 2017-es 23-nak. A fémhasználat 28-ról 36 százalékra emelkedett, azon belül is a közvetlen lézeres fémszinterezés (21 százalék él vele).

Több vállalat árusítja és használja a saját gépeit, és felhasználók is egyre képzettebbek. Idén a résztvevők közel fele, tavaly pedig alig 20 százaléka vallotta 3DP szakértőnek magát.

39 százaléknál a termékfejlesztés felgyorsítása az elsőszámú szempont, amelyet az egyedire kialakított termékek és limitált szériák, valamint a növekvő rugalmasság követtek. A gyors innováció most fontosabb a termékek változatosságánál. A szakértelem és a dolgozók oktatása szintén egyre többet nyom a latban, de a printerek paramétereit, az anyagok beszállítását és költségeit is kiemelték.

Nő az innováció és a gépek, nyomtatóanyagok változatossága iránti igény. A válaszolók többsége az áresésben látja az additív gyártást leginkább megváltoztató tényezőt.

A Sculpteo három területet elemzett behatóan: ipari termékeket, fogyasztói javakat és a repülőgép-ipart. Az elsőben a 3DP-t főként prototípus-készítésre és gyártásra használják. Fogyasztói oldalról a kisszériás gyártás a legfontosabb, a repülőgép-iparnál 64 százalékkal a gyártás.

A trend azért nagyon fontos, mert hosszú ideig szakértők is a prototípuskészítést tartották a legfontosabb, szinte egyedüli komoly hasznosulásnak.

Az additív gyártás elterjedését hátráltatják a rendelkezésre álló anyagok korlátai. Fejlesztésűk általában lassú folyamat, az ideális végeredményhez a kutatóknak sokszor többtrillió lehetőséget kell tanulmányozniuk.

Akár csak egyetlen paraméter minimális módosítása megváltoztathatja a végterméket.

A nyomtatásnál a gép sebességét, hőmérsékletet, környezetet, anyagkoncentrációt stb. mind figyelembe kell venni. A legjobb beállítás pedig még rejtélyesebb, ha új anyagokkal dolgozunk.

A pittsburghi Carnegie Mellon Egyetemen (CMU) fejlesztett különleges algoritmus leegyszerűsíti új 3D nyomtatóanyagok jellemzését.

A Szakértő Vezette Optimalizálás (Expert-Guided Optimization, EGO) nevű algoritmus lehetséges paraméterek alapján válogatja ki a puha matériákat, majd azonosítja az ideális beállítást. Optimalizáláshoz szükséges adatokat szakértői véleménnyel kombinálva gyorsítja fel az anyagfejlesztést.

„Ha csak öt vagy tíz fő paraméterünk van meg hőre lágyuló műanyagok nyomtatásához, és mindegyikből például öt réteget akarunk megismerni, többmillió lehetséges nyomtatási beállítással szembesülünk. Ha kísérleti anyagról van szó, amelynek ismeretlenek a printelési paraméterei, a kombinációk még ijesztőbbek. Vegyünk 20 paramétert és öt réteget, és máris trilliónyi lehetőséget kellene vizsgálni” – magyarázza Sara Abdollahi, az egyik kutató.

EGO módszer esetében szakértő, például anyagtudós állítja be a bizonyosságalapú kezdeti paramétereket (x anyag soha nem nyomtatható y hőmérséklet felett stb.). Mihelyst megvan az input, az algoritmus munkába áll, és a beállított paramétereken belül kidolgozza az úgynevezett „helyi optimumot”, amelyet a szakértő figyelembe vesz, és változtat a paramétereken. Az algoritmus új keresésbe kezd, szűkíti a lehetőségeket, és ezt teszi mindaddig, amíg rá nem talál a tökéletes megoldásra.

Módszerüket tesztelve, a CMU kutatói dimetil-polisziloxánból (PDMS) és epoxigyantából álló komplex objektumokat, például vízcseppeket printeltek egy folyékony nyomtatáshoz módosított MakerBot Replicatoron. (A MakerBot gépek magyarországi forgalmazója a FreeDee.)

A printeléshez a CMU-n speciálisan bioanyagokra kidolgozott technikát használtak, és kiderült, hogy az így létrehozott nyomatok minden korábbinál részletesebbek, pontosabbak.

A légi- és védelmi ipari szektor egyik világvezető nagyvállalata, az amerikai Lockhead Martin 5 millió dollárt fektetett a kanadai anyaggyártó Equispheres fejlesztéseibe. A támogatással a cég 3D nyomtatásra és hidegfúvásra (cold spray) is alkalmazhatja poralapú termékeit.

A Lockhead Martinnak nem ez az első kanadai üzleti tevékenysége, 2010-ben például 17 CC-130J Super Heroes gépet szállított le az ország légierejének. Az atlanti parttól a csendes-óceáni Victoriáig helyi nagyvárosokban kb. 800 személy áll a cég alkalmazásában, és összesen több mint 35 millió amerikai dollárt fektettek az északi szomszéd kkv-szektorába, k+f tevékenységébe, felsőoktatási intézményeibe.

Tavaly jelentették be, hogy Észak-Amerikában 350 millió dollárral kívánják támogatni a műholdgyártást, az egyik denveri egyetem új 3D nyomtatóüzemét pedig 1 millióval segítették.   

„A mostani befektetés nemzetközi légi ipari cégek és kisebb kanadai vállalatok az ország tartós gazdasági növekedését újabb lehetőségekkel segítő együttműködésének legfrissebb példája” – nyilatkozta Charles Bouchard, a Lockhead Martin Canada ügyvezető igazgatója.

A piacon 2016 óta alumíniumötvözetekkel is jelenlévő Equispheres fémporai szabadalmi oltalomra benyújtott porlasztótechnológián, a porágyas fúzió/lézersugaras olvasztás speciális változatán alapulnak.

Sok más hasonló megoldással ellentétben, egyenletes méretű, gömbszerű részecskékből álló porokban gondolkoznak. Mivel a részecskék hasonlósága nyomtatott végtermékeknél kritikus szempont, a cég által készített porok ideális opciónak tűnnek.

A befektetéssel a következő öt évben 20 alkalmazottról 200-ra tízszerezik meg a munkaerejüket.

Kanada, különösen Québec a fémporgyártás egyik meghatározó szereplőjévé, regionális klaszterré vált. Az eredetileg – a ma a GE Additive-hez tartozó – Arcam által felvásárolt AP&C székhelye St-Eustache, míg az általa alkalmazott technológiát a plazmaszakértő montreali PyroGenesis dolgozta ki.

Az MIT és a Harvard együttműködésében betegspecifikus modellek printelését megkönnyítő képfeldolgozó módszert fejlesztettek. Azért van szükség rá, mert MRI és CT szkenek adatainak feldolgozása kézzel történik, és több mint 30 óráig tart. A kutatók pixelről pixelre történő megközelítésével viszont 1 óra sem kell hozzá. Az emberi anatómiáról, több anyagból készült nyomataik ugyanolyan pontosak, mint a hagyományosabbak.

Az Illinois Egyetemen cukoralapú komplex szerkezetek printelésére alkalmas gépet fejlesztettek. A cukornyomtatás az égés és a kristályosodás miatt problémás. A felsőoktatási intézmény kutatói rájöttek, hogy a cukoralkoholokhoz tartozó izomalt kevésbé hajlamos rájuk, így nyomtatható is.

Az észak-angliai Newcastle Egyetem kutatói a világon először sikeresen nyomtattak emberi szaruhártyákat. A szaruhártya a szemgolyó külső védőburkolatának elülső, áttetsző része. A technikával a jövőben korlátlan mennyiség állítható elő belőle.

Egy vietnami katonaihelikopter-baleset egyetlen túlélője, az összes végtagját elvesztett Dinh Van Duong pilóta a helyi 3DP hardver- és szoftvergyártó 3D Master Company-től nyomtatott bionikus karokat kapott.

A HP múlt héten Barcelonában tartott Globális Innovációs Csúcstalálkozóján a cég bemutatta az Ipar 4.0-val kapcsolatos elképzeléseit. A fejlődés kulcsát az együttműködésben látják, amelyben két technológia, az immerzív számítások és a 3D nyomtatás lehetnek a főszereplők.

Az amerikai Sandia Laborban gyengébb minőségű anyagokból és pontatlan méreteket használva dolgoztak ki nála ötször drágábbakkal azonos teljesítményt nyújtó működő teleszkópot. A megoldás kulcsa a hagyományos eljárásoknál gyorsabb és olcsóbb fémnyomtatás volt.

A Szingapúri Műszaki és Design Egyetemen (SUTD) újra feldolgozható hőre lágyuló műanyagokat állítottak elő. A nyomtatható anyagok különlegessége, hogy a printek képesek önmaguk újrahasznosítására, önjavításra és alakjuk módosítására.

Az indiai IT-csoport Wipro additív gyártásra specializálódott részlege, a Wipro 3D szerződést kötött a bombay-i Indiai Technológiai Intézettel, hogy alkatrészeket nyomtat a július 11. és 15. között az angliai Silverstone-ban megrendezésre kerülő Formula Student megmérettetésre készülő elektromos versenyautóhoz.

Eindhoven városa bejelentette, hogy több partnerrel közösen öt betonházat nyomtat. A munkálatokat idén kezdik el, az épületek nem bemutató célt szolgálnak, hanem mihelyst elkészülnek, a majdani lakók azonnal be is költözhetnek.

A Robot Bike Co. kerékpárgyártó 3D nyomtatással készült széncsövekből és titánburkolatból álló mountain bike-ot mutatott be.

Az AstroReality a Hold nyomtatott 3D modellje, a LUNAR és az azt kiegészítő kiterjesztett valóság (Augmented Reality, AR) alkalmazás után most a közösségi finanszírozó (crowdfunding) Kickstarteren gyűjt anyagi támogatást a Föld-projekthez. (A megcélzott 30 ezer dollárt már bőven túlteljesítették, 80 ezer felett járnak, és bő 5 hetük maradt a folytatásra – július 7-ig.)

A gyerekeknek és felnőtteknek, szakértőknek és kezdőknek, technológia-imádóknak és geológusoknak egyaránt szóló EARTH nyomtatott földgömb, az AR app pedig a bolygó történetének jobb megismerésében segíti a felhasználót, jeleníti meg kérés szerint csak a legalapvetőbb vagy sokkal komplexebb információkat.

Őskontinensről, földrészek szétválásáról, lassú folyamatokról tudunk meg rengeteget. Csak visszatekintve látványosak, pedig a dinoszauruszok tömeges kipusztulását, gyors időjárás-változásokat és más természeti katasztrófákat leszámítva, a Föld történetét elsősorban ezek az emberi léptékkel irdatlan időkig tartó „láthatatlan” folyamatok határozzák meg.

A felhasználó okostelefonját a földgömb felé tartja, és évszázadokkal korábbi meteoroktól kezdve régi időjárási stb. mintázatokig rengeteg izgalmas dolgot megcsodálhat. Az idővonal funkció a történeti változások nyomon követését teszi lehetővé.

A legtöbb mai IT-fejlesztéshez hasonlóan, az okos földgömbből sem maradt ki a mesterséges intelligencia. A Gaea nevű MI asszisztens főként tényeket, számokat firtató kérdésekre válaszol. A topikokat hét kategóriába szedték: állatok, növények, geológia, környezet, ember, időjárás.

„A változás fogalmát akartuk hangsúlyozni. Az EARTH a Google Earth-höz hasonló alapinformációkat ad, a Föld történetén keresztüli változás aspektusa, vándorlási mintázatok, felhők kialakulása, széndioxid-szintek stb. a legfontosabb különbség” – magyarázza Joanne Dai társalapító.

Dai szerint a modell iskolák, könyvtárak és kutatólaboratóriumok számára is tökéletes. 3D nyomtatást és kézi festést azért használtak, hogy még művészibb legyen, és így például a tanítás/tanulás is élvezetesebb.

Az AstroReality speciális modelleket is kínál a Kickstarteren keresztül. A Téli Föld neve mindent elárul, a Forróság-hullám Földé úgyszintén; mindkettőt a speciális időjárási viszonyoknak megfelelően festették.

Létezik vegetáció nélküli Apokalipszis Föld is…

A 3D nyomtatást sokáig kis tárgyak, pici figurák és prototípusok készítésére használták. A technológia gyors fejlődésével mára megváltozott a helyzet, és már lakásokat, épületeket is printelnek.

A New York székhelyű EDG építészmérnöki iroda költséghatékony megoldással egyesíti napjaink technológiáját és a kézművességet. A digitális szobrászat új formáján, díszítőelemeken (Modern Ornamental) dolgoznak, a 3DP pedig kulcsszerepet tölt be tevékenységükben.

Lézeres 3D szkennelő szoftverrel, renderelő programokkal (3DSMax, Rhino stb.) és algoritmikusmodellezéssel elvileg bármi könnyen újraalkotható. Az EDG ezt követően kiválasztja a nyomtatótechnológiát és a megfelelő anyagokat, majd műanyag öntőformákat készít, amelyekkel létrehozzák az épületdísz másolatait.

A csapat egy kicsi gépen, a MakerBot Replicator Z18-al kezdte a munkákat. (A MakerBot termékek magyarországi forgalmazója a FreeDee.)

„Gazdaságossági szempontok miatt teknőszerű öntőformákra fókuszáltunk, hogy szabványos és színes betonnal egyaránt megtölthessük őket. Kimerítő kísérletezés után megtaláltuk az anyagköltség, a hatékonyság és a masszívság tökéletes egyensúlyát, biztosítva a formák könnyű reprodukálhatóságát” – számol be az EDG.

A műanyagformát lézerrel vágott drótháló-berakással erősítették meg, a végső prototípust pedig a VoxelJet készítette el saját gépén.

A díszítőelemek egy nap alatt legyárthatók, ráadásul a részek digitális katalógusaiból bármikor könnyedén printelhetnek öntőformákat. Ha egy elemet helyre kell állítani vagy ki kell cserélni, egyszerűen eltávolítják az épületről, az újat pedig az építészek egy nap alatt bonyodalmak nélkül újranyomtatják és újraöntik a helyszínen.

A céget egy 1940-es évekbeli épület, az Ötödik sugárút 574. folyamatban lévő lebontása inspirálta. A költséges helyreállítás miatt leszedték róla a homlokzati díszítőelemeket. A használatban lévő eszközökkel lehetetlen feladat – kézzel szobrokat alkotni épületekhez manapság kifejezetten luxusnak számít, a lézervágás szintén túl drága, a beton előzetes öntése korlátozza az alkotói lehetőségeket.

Az EDG módszerével viszont nincsenek pluszköltségek, céljuk elhanyagolt épületdíszek rekonstruálása New York Cityben és a világ más pontjain, amit a magas árak miatt nem tehettek meg eddig. Megoldásukkal ráadásul nemcsak a múlt emlékei éleszthetők fel, hanem a jövő épülethomlokzatait is forradalmasíthatják. Klasszikus stíluselemekből naprakész modern darabokat hoznak létre.

Az EDG jelenleg erre a célra kitalált printert fejleszt, hamarosan egy brooklyni projektben tesztelhetik.

A 3D nyomtatás többféleképpen hozzájárul a rákkutatás fejlődéséhez. Műtétet előkészítő sebészek a rákos testrész 3D modelljét tanulmányozzák, printelt változatán is gyakorolnak. Munkájukat segíti, hogy 3DP technológiákat használó intézmények, vállalatok például az amerikai törvények értelmében kutatásfejlesztési kedvezményekre, adójóváírásra stb. jogosultak.

A rákkutatás élenjárói közé tartozó houstoni Rice Egyetem egy texasi állami intézettől 5 millió dolláros támogatást kapott a diagnosztikát és a beavatkozást segítő betegspecifikus digitális és 3D nyomtatott modellek kidolgozására.

A bionyomtatással is foglalkozó egyetem egyik kutatója, B.J. Fregly páciensek sebészet utáni rehabilitációját előrejelző szoftvereket dolgoz ki csontrákra, és modellt készít az illető medencéjéről.

„Személyre szabott medence-beültetésekkel maximalizálhatók a beteg mozgási lehetőségei, és minimalizálható a gyógyulás ideje. Mivel a mostaniakban csak kicsit lehet bízni, klinikákon nem hozzáférhetők. A Rice esélyei jók az egyébként mérnöki probléma megoldására” – nyilatkozta Fregly.

A világhírű nonprofit Mayo Klinikán szintén komoly figyelmet szentelnek a 3D nyomtatásra, és az ottani kutatásokban is a „betegspecifikus” a kulcsszó. Egyik páciensüknek például ritka tüdőrákja volt. Műtét előtt 3D nyomtatással elkészítették a pontos másolatot, és a modellt tanulmányozva minden potenciális meglepetést elkerültek. Három nappal a beavatkozás után az illető már otthon is volt.

A philadelphiai Drexel Egyetemen komplex tumorokat alkotnak újra nyomtatott változatban. 2002-ben a felsőoktatási intézményben oktató Wei Sun sejteket nyomtató gépet, most pedig egy újabb és jobb változatot szabadalmaztatott. A printerrel más modellekkel összehasonlítva, nagyobb mennyiségű sejttel lehet kísérletezni.

A New York Egyetemen is betegspecifikus 3D modelleket dolgoznak ki vese- és prosztatarákok diagnosztizálására, kezelésére. Stratasys J750 printerükön csontokhoz, puha szövetekhez, szinte bármihez hasonló textúrákat képesek előállítani. A géppel 360 ezer feletti szín, színárnyalat és textúra hozható létre a modellekhez.

A Yale-en megállapították, hogy a nyomtatott bőr előnyösebb a hagyományos bőrátültetésnél. A donoroktól származó bőrrel történő átültetést ugyanis nem biztos, hogy befogadja a szervezet, a szintetikus pedig ugyan személyre szabható, viszont drága gyártani. A természetes bőrhöz hasonló szerkezetben lévő sejtek elrendezéséhez használt biológiai anyaggal a nyomtatott változat egyesíti a két típus előnyeit, gyorsabb vele a gyógyulás, és megelőzhetők a vágások.