Globálisan egyre jobban szeretnénk csökkenteni a fosszilis fűtőanyagoktól való függőséget, és így törvényszerűen alternatív, tiszta és megújuló energiaforrások után nézünk. A tengerből – hullámokból, dagályból, áramlatokból – kinyert energia is ilyen. Óriási potenciál rejlik benne, a fenntartható fejlődés egyik záloga.
Mint szinte minden technológiai újításnál, a környezetbarát opciók között ezúttal is szerepel a 3D nyomtatás, hogy hogyan kapcsolható össze tengeri energiaforrásokkal. Az USA Újrahasznosítható Energia Nemzeti Laboratóriuma (NREL) és az Északnyugat Csendes-óceáni Nemzeti Laboratórium közösen keresik a megoldást.
Az NREL tudósai évek óta tanulmányozzák, hogy a 3D nyomtatás milyen praktikus alkalmazásaival javíthatnak a tengeri energiatechnológiákon. A hagyományos műanyag-nyomtatás érthető okokból kevésbé működik ebben a környezetben, és miután rájöttek erre, a nyomatok erőssége és tartóssága miatt, a fémprintelés felé fordultak.
Kiderült, hogy ezek a tulajdonságok kulcsfontosságúak lehetnek tengeri energiaforrások hasznosításában, például szélerőműveknél. Míg a jellegzetes műanyag-nyomtatással nem hozhatók létre az óceán erejének ellenálló masszív komponensek, addig fémmel igen.
A kutatók választása a korrózióval szemben ellenálló rozsdamentes acélra esett, árapály-turbinákhoz, szélerőművek turbinalapátjaihoz használják. Lézeres fémlerakást alkalmazva, a nagy légáramlatokat és az óceán más tevékenységeit tűrő tartós alkatrészek gyártása a cél.
Ezeket az alkatrészeket szigorú teszteknek vetik alá. A tervet és a tartósságot hitelesítik velük, közben látják, hogy valóvilág-környezetekben is működnek, vagy sem. Ha elmennek a lehetőségek határáig, jobban megértik a nyomatok funkcióit, látják hiányosságaikat.
A 3DP természetesen nemcsak a tervezésben hasznos, hanem például a gyártás költségeit és idejét is csökkenti. Alkatrészek egyedire, részletesebben alakíthatók ki; gyors prototípuskészítéssel hamarabb lesz tesztelés, szinte azonnal több módosítás alkalmazható, jól működik az iteratív tervezés.
