A kansasi Wichita Állami Egyetem (WSU) a NASA gyártási paradigmaváltását hatékonyan segítő hároméves projektet fog vezetni. A váltás lényege, hogy a földi gyárakat űrbéli gyárak követik. A kezdeményezésben a Kansasi Állami Egyetem és a Kansasi Egyetem is részt vesz.
A projekt úttörő szerepet játszhat az elektrofonáson (electrospinning) alapuló új űrbeli gyártótechnológia kifejlesztésében. Az elektrofonás szálgyártási eljárás, elektromos erőt alkalmaz polimeroldatok vagy polimer olvadékok töltött szálainak kihúzására néhány száz nanométeres nagyságrendű szálátmérőig.
Ha a projekt sikeres lesz, a felsőoktatási intézmények új kutatási vállalkozást hozhatnak majd létre. A vállalkozás a világűrbéli gyártásra (in-space manufacturing, ISM) specializálódva járulna hozzá Kansas szövetségi állam légközlekedés-iparához.
A nanorostos elektrofonás technológia kivitelezhetőbbé tételén munkálkodnak majd, és bizakodnak, hogy időben komoly gyártótevékenységet végezhetnek a világűrben, amely törvényszerűen újabb tudományos és gazdasági missziókat alapozhat meg.
Az innovatív rendszerrel könnyebben kivitelezhetők bonyolult és hosszú ideig tartó űrmissziók. Korábban csak álmodni lehetett hasonlókról, de a NASA 2022-es Artemis I-e bebizonyította, hogy az űrbéli gyártás nem sci-fi, hanem közeli realitás. A jövőbeli újabb Artemis-utak nyilván fontos szerepet játszanak az űripar további gyors fejlődésében.
A gyártást igyekeznek majd rugalmassá, kívánság szerintivé (on-demand) és fenntarthatóvá tenni. Az additív gyártásból eredő ISM persze még kezdeti fázisban jár. A nyomtatást viszont jelentős mértékben befolyásolja a gravitáció, bár létezik már zéró és mikrogravitációban is működő 3D printer, ugyanakkor nyilván nem ez a megoldás. A fenntarthatóság jócskán korlátozza az ISM additívgyártás-lehetőségeit.
Erre javasolják a kansasi kutatók a gravitációtól nem függő elektrofonásos ISM-et, mint a paradigmaváltás szerves részét.
