A montreali Concordia Egyetem kutatói közvetlen hangnyomtatási (DSP) technikát fejlesztettek. Lényege, hogy ultrahang-hullámokkal komplex és precíz tárgyak készíthetők. A hullámok hatására úgynevezett szonokémiai reakciók alakulnak ki üregekben, és így a jelenlegi eljárásokkal megvalósíthatatlan – előre megtervezett – bonyolult geometriák dolgozhatók ki.
Az ultrahang-frekvenciákat már használják, de elsősorban destruktív folyamatokhoz. A kutatók elmondták, hogy kreatív célra akarták alkalmazni őket.
Mikrorészecskék ultrahanggal történő módosítása nem új, a 3D nyomtatásban bizonyítottan hasznos. Brit egyetemek bionyomtatáshoz, mások a printelést követő utófeldolgozáshoz alkalmazzák.
A Concordia technikája folyékony polimeroldatban lévő apró buborékok belsejének nyomásingadozása által kiváltott vegyi reakciókon alapul. A reakciók létrehozásához speciális ultrahanghullámokat használtak, hogy a dimetil-polisziloxán (PMS) folyékony műgyantát szilárd vagy félszilárd formákká alakítsák.
A csapat jelátalakító segítségével az anyag héján áthaladó, a gyantát megszilárdító ultrahangos mezőt generált. A hullámok (csak pikoszekundumokban mérhető) nagyon rövid és intenzív reakciókat váltanak ki a mikro-mérettartományú buborékokban, Az üregekben a hőmérséklet eléri a 15 ezer kelvint, és a nyomás is drasztikusan nő. A reakciók célzottak, nincs hatásuk a környező anyagokra.
Az óhajtott forma megvalósításához a jelátalakító előre meghatározott útvonalon mozog, és a folyadékot pixelről pixelre szilárdítja meg. A tárgy mikroszerkezete az ultrahanghullám-frekvencia időtartamának és a használt anyag viszkozitásának beállításával szabályozható.
A kutatók szerint technológiájuk komoly hatással lesz a 3D nyomtatásra, sok mindent meg fog változtatni. Erre utal az is, hogy eddig kivitelezhetetlen geometriákat valósítottak meg.
Az új technológiából elsősorban a nagyon specifikus és kényes eszközöket használó iparágak, például a medicina vagy a légjármű-ipar profitálhatnak.
