Az épületnyomtatásról még most is a helyszínen dolgozó gigantikus robotok jutnak eszünkbe, ahogy rétegről rétegre húzzák fel a falakat.
A 2013-ban alapított amerikai Branch Technology és egyik vezetője, John McCabe viszont egészen másként gondolja. Eleve nem a helyszínen kezdik, mert az túl kaotikus lenne, egy csomó biztonsági kockázattal.
Helyette a saját üzemükben dolgoznak, mintha koordinált robotbalettet látnánk, mert a közel 4 méteres gépek szimultán munkálkodnak több, eleve más léptékű projekten. Az egyik parkoló, a másik egy banképület, a harmadik a védelmi minisztériumnak készít valamit.
Egy Kickstarter projekt levegőben nyomtató tollára indultak be 2013-ban. Az alapító-vezérigazgató Platt Boyd vett egyet, és minirobotokkoz kapcsolta, majd felmérte a szerkezetben rejlő építőipari potenciált. Ott is hagyta rögtön az építészmérnöki irodát, ahol 15 évig dolgozott, és a komoly startup-kultúrájáról ismert Chattanoogában (Tennessee állam) megalapította a céget.
Köztudott, hogy az építőiparban egyre nehezebb munkaerőt találni, fiatalok számára nem túl vonzó a terület. Új technológiájának és megközelítésének köszönhetően, a robotika és a jövőorientáltság miatt a Branch viszont vonzza őket.
Robotjaik teljesen más szerkezetrétegeket printelnek, mint a csak betonnal és néhány más segédanyaggal dolgozó cégek: különféle anyagokból előállítható komplex rácsokat változatos formában és méretben, amelyeket sokféle matériával tölthetnek ki.
Nagyon kevés épület készül egyetlen fajta anyagból, a Branch pedig, javítva a minőséget, sok kiegészítő matériát képes fel- és egybedolgozni. Elmondásuk alapján hússzor kevesebb anyaggal dolgoznak, mint a többi épületnyomtató, és lényegében hulladék sincs. Betonkocka méretű mátrixaiknak 90 százaléka levegő, amelyeket egyedire kialakított habokkal töltenek meg. Az anyagok függvényében változatos tulajdonságok (hang- és hőszigetelés stb.), valamint szenzorok integrálhatók beléjük, és máris „intelligens” épületeket gyártanak. Például nyomtattak már 280 négyzetmétere egyszintes házat is.
Egyelőre néhány évet kivárnak a többemeletes, magas épületek printelésével, mert az anyagaik nem versenyképesek az acéllal. Szerintük pont ezért, például felhőkarcolók nyomtatása odébb lesz még.
Homlokzattól kezdve speciális struktúrákig, dolgoztak már a védelmi minisztériumnak, és 2017-ben a NASA marsi lakóépület versenyét is megnyerték. 70 százalékban a helyi talajból, 30 százalékban újrahasznosított anyagokból, például zacskókból, zsákokból, ejtőernyőkből állna a vörös bolygó épülete. A gravitáció nélküli és a földinél kisebb gravitációjú terek architektúrája pedig eleve érdekli őket.
Több ingatlanközvetítővel, építészeti irodával és építőipari céggel állnak kapcsolatban, sokan keresik velük az együttműködést. A távolabbi jövőt elosztott gyárhálózatként képzelik el, majd azokban printelik, töltik ki a bármilyen léptékű épületekhez alkalmas szerkezeti és nem-szerkezeti elemeket.
