Anouk Wipprecht, a meghökkentő futurista ruháiról híres holland high-tech divattervező újabb különleges darabbal állt elő – a Pangolin Scales (Tobzoska Mérleg) BCI (agy-számítógép interfész) és a hozzá tartozó öltözék ihlető forrása a koronavírus-járvány miatt elhíresült ritka emlősállat, a ragadozókkal távoli rokon, azoktól 75 millió éve elvált tobzoska volt.
A munkában a linzi Johannes Kepler Egyetem Integrált Áramkörök Intézete és a g.tec osztrák neurotechnológiai vállalat is részt vett. Az osztrák és különösen a linzi szál nem véletlen, Wipprecht elektroenkefalográf és agyjeleket techno-művészettel kombináló alkotását a szeptember 9. és 13. közötti Ars Electronica Fesztiválon mutatják be.
A tobzoska különlegessége a testét tetőcserépszerűen beborító és védő keratin-anyagú pikkelyek. Innen ered a magyar elnevezés is, mert elrendeződésük a fenyőtobozra emlékeztet, és csak az állat hasát borítja szőr. Éjszakai, magányos erdei lény, csak a szaporodás miatt érintkezik társaival. Az erdőirtás és a kínai medicinában való felhasználásuk miatt veszélyeztetett, az emlősök közül velük kereskednek leggyakrabban. A tobzoskák a Covid-19 elterjedésével szintén kapcsolatba kerültek, egyes elméletek alapján a vírus a denevérről rájuk, róluk pedig az emberbe került. Wipprechtet veszélyeztetettség és a járvány, valamint az az állat már-már kultikus státusza egyaránt inspirálhatta.
Rendszere a világon első 1024 csatornából álló agy-számítógép interfész; a csatornák 64 áramkörön oszlanak el a fejen. Az újonnan fejlesztett BCI a 3D nyomtatással készült robotikus ruhához kapcsolódik. A „tobzoska-hálózat” egymással összeköttetésben lévő 32-32 szervomotorból és LED-ből tevődik össze.
A ruha 64 kimenettel (output) rendelkezik, úgy működik, mint a felvilágosodás-kori automaták mai megfelelői, a mechatronikus babák (animatronics) – agyhullámokból érkező jelek mozgatják, világítják meg stb. Valósidőben jeleníti meg az agyból jövő adatokat, amelyeket a BCI korábban soha nem látott pontos felbontásban kivonatol.
A ruhát ezek az infók vezérlik, lényegében az emberi aggyal áll interakcióban. A tervezőnek vigyáznia kellett, hogy ne legyen túl nehéz, ezért (a Shapeways segítségével) könnyű exoskeleton (külső váz) szerű, 3 milliméter vastag keretet printelt. Így nincs probléma a tömeggel, tehát hordható lett, másrészt elég szilárd és stabil ahhoz, hogy a mechanikus részek a helyükön maradjanak. Alkotója szerint jól viselkedő kommunikációs rendszer.
Wipprecht elmondta: kifejezetten cyborg-látványra, Giger-univerzumra törekedtek.
