Az Illinois Egyetem kutatói nyomtatott hidrogél csontvázat sikeresen kapcsoltak össze patkány gerincvelőjével. Az egyesítéssel funkcionális járó robotot akartak létrehozni.
A biobot működtetéséhez az agyban lévő idegsejtek által kibocsátott glutamát neurotranszmitterre is szükség volt, az egész szerkezetet az ösztönzi mozgásra.
Az új módszerrel nemcsak mozgás vezérelhető, hanem (legalábbis részben) a perifériális idegrendszer fejlődése is utánozható. A projekt eredményei a jövőben a gerincoszlop szenzori inputjait kontrollmechanizmusként használó tervekben alkalmazhatók.
A kutatók azért döntöttek a vázizom mellett, mert az ottani sejtek könnyebben módosíthatók, és így több potenciális viselkedésformára nyílik lehetőség. Viszonylag kicsi mérete, az idegsejtek csekély száma miatt, a patkány gerincvelője ideálisnak tűnt a kísérletre.
A biobothoz különleges vázat készítettek. Az első teszteknél lényegében semmi érdekeset nem észleltek, azonban tovább kísérletezve, és a kezdeti paramétereken módosítva, az izom-összehúzódás mintázata megváltozott. A húzódás mértéke következetesebben, szisztematikusabban történt, egyenletes mozgás alakulhatott ki.
A projekt az utóbbi idők egyik legmarkánsabb infokom trendjéhez, az úgynevezett puha robotikához (soft robotics) kapcsolódik. 3D bionyomtatást többféleképpen használnak ezekhez a gépekhez.
A New Yorki Cornell Egyetemen például a saját belső hőmérsékletét kontrolláló izmot fejleszttettek. Katalán kutatók kifejezetten izomgyártással foglalkoznak, a Delfti Műegyetem (Hollandia) szakemberei pedig többszínű 3D nyomtatott szenzorokkal igyekeznek növelni a puharobotok mesterséges intelligenciáját.
Mivel nagyon rugalmas anyagból készülnek, ezek a gépek élő organizmusokhoz hasonló természetes mozgásokra képesek.
