A plazmanyomtatás még nem jutott el a kereskedelmi fázisig, széleskörű elterjedésig, viszont nem is teljesen új. Különösen részek egyberakásánál hasznos, segítve a más 3DP technikával kidolgozott darabok összeszerelését. Egyik komoly előnye, hogy kicsi printereken nagyméretű, erős alkatrészek gyárthatók vele, illetve jobb a plazmával megdolgozott nyomtatóanyagok, például fémporok minősége.
A terület egyik élharcosa a Szilícium-völgyi Space Foundry (Űröntöde) két stanfordi kutató, Ram Pasad Gandhirman és Dennis Nordlund szellemgyermeke, közvetlen „írótechnikát” fejlesztett, amellyel újabb lehetőségek nyílnak a többanyagos nyomtatás, és az anyagjellemzők egyedibb kialakítása előtt.
Nordlund garázsában három évig fejlesztették printerüket, majd 2017-ben megalapították a céget. Közben a NASA-tól kaptak 2,5 millió dollár ösztöndíjat, maga a szabadalmaztatott nyomtatófejjel, folyadék-gáz elővegyületek, keverékek használatát biztosító integrált folyadékhordozó rendszerrel felszerelt gép a 100 ezer dollár feletti ártartományban van.
Eddig legalább hatan vásároltak belőle, köztük a NASA is.
Plazmával sokféle felületre, például üvegre is lehet printelni, ami különösen űrbeli alkalmazásoknál, vagy Ipar 4.0 megoldásokhoz, dolgok internetére (IoT, Internet-of-Things) fejlesztett készülékek, áramköri lapok stb. esetében hasznos.
Plazmanyomtatáshoz üregeket készítenek a felületen, a plazma azokban fejlődik ki, majd többféle anyag (polimerek, üveg, szilícium) printelhető rá. Az eljárással bármilyen geometriájú felület létrehozható.
Az alapítók meggyőződése, hogy gépük diszruptív hatással lesz az intelligens és a nyomtatott elektronikai eszközök előállítására. Az így készült termékek jobban fognak teljesíteni, mint a hagyományos módszerekkel gyártottak.
A bármilyen felületen történő nyomtatás a súlytalanságra, a világűrre, olyan közegre is vonatkozik, amelyben sok 3D printer működésképtelen.
„Az új nyomtatótechnikával végtelenek a lehetőségek” – nyilatkozta Nordlund.
