A Georgia Technológiai Intézet kutatói kétfotonos polimerizációs litográfiával (TPP) 2 milliméter hosszú, a világ legkisebb hangyáival azonos méretű robotokat nyomtattak. A gépecskék mikrotüskékkel, rezgések hatására mozognak.
Úgy tervezték őket, hogy körülöttük és rajtuk lévő piezoelektromos aktuátorokból, ultrahangos forrásokból és kis akusztikus mikrofonokból gyűjtsék össze a rezgéseket. Különféle frekvenciákra különféleképpen reagálnak, a vibráció módosításával irányíthatók.
Liliputinál is kisebb méretük ellenére relatíve nagy távokat, másodpercenként hosszúságuk négyszeresét, 8 millimétert megtesznek, amelyre a polimer testecskékhez ragasztott és a rezgéseket létrehozó, kívülről töltött piezoelektromos aktuátorok jóvoltából képesek.
Lényegében mindegy, honnan jönnek a rezgések, a gépek ruganyos lábait fel- és lefelé mozgatják, és így előre hajtják. A rezgések amplitúdójának módosításával különböző helyváltoztatásokra programozhatók.
A TPP technológia lényege, hogy ultraviola fénnyel monomer műgyantát polimerizálnak. (A monomer molekulák különféle vegyi folyamatokban hozzájuk hasonló molekulákkal polimert képeznek.) A robotokhoz remekül passzoló eljárással nagyon kicsi alkatrészek hozhatók létre.
A mechanika, elektronika, biológia és fizika „metszéspontjában”, azaz kifejezetten multidiszciplináris területen dolgozó kutatók jelenleg azt vizsgálják, hogyan méretezhetik úgy a technológiát, hogy egyszerre többszázezer mikrobotot tudjanak printelni.
Változatos alkalmazásokban gondolkodnak. Az egyedenként más- és másféleképpen programozható botok például környezeti változások detektálásra, de az emberi testben lévő sebek gyógyítására is alkalmazhatók.
Mivel a piezoelektromos aktuátorok ólom-cirkonát-titanátból (PZT) készülnek, elektromos feszültség hatására nemcsak rezgéseket, hanem feszültséget is generálnak, amellyel a külső rezgésekkel aktiválható beépített szenzorok bekapcsolhatók.
