Minden növényhez és természetes anyaghoz hasonlóan a fák a növekedésüket, környezetükben való létüket biztosító egyedi tulajdonságokkal (speciális lyukacsosság, keménység stb.) rendelkeznek.
Feldolgozásuknál viszont nem lehet vagy nagyon nehéz megőrizni ezeket az adottságokat. A legtöbb feldolgozási módszer egyáltalán nem törődik a fasejtek ultraszerkezetével, felépítésével.
A svéd Chalmers Műszaki Egyetemen ilyen szerkezeteket „átmentő” technikát dolgoztak ki. Korábban, a fapép nyomtatható nanocellulóz géllé alakításával, faalapú „tintát” hoztak létre. Most pedig a fa genetikai kódját „értelmező” és a 3D printert az ultraszerkezetek másolására utasító megoldást találtak.
„Áttörés a gyártótechnológiában. Lehetővé válik, hogy átlépjük a természet korlátait, és fenntartható új zöldtermékeket hozzunk létre. Az erdőből származó mai termékek rövidebb idő alatt lesznek printelhetők, a gyakran használt fémek és műanyagok megújuló alternatívával helyettesíthetők” – jelentette ki a projektet vezető Paul Gatenholm.
A kutatók arra is rájöttek, hogy ha a növénysejt egyik alkotóelemét, hemicellulózt adnak a tintához, az anyag erősebb lesz.
„Ha így állítunk elő termékeket, sok erőforrást és károsanyag-kibocsátást megspórolhatunk. Képzeljük el, hogy helyileg nyomtatjuk a csomagolást. Komoly alternatívát kínálunk a műanyagoktól és széndioxidot generáló szállítástól erősen függő területen. A csomagolás veszteség nélkül lesz kivitelezhető” – magyarázza Gatenholm.
A kutatók szerint nyomtatótechnológiájuk a világűrben is működhet. A folyamatot bemutatták az Európai Űrügynökség (ESA) egyik workshopján, illetve a Florida Tech és a NASA közreműködésével mikrogravitációs környezetben tesztelik.
Az alapanyag döbbenetes mértékben újrahasznosítható, így hosszabb űrutazások során a helyszínen is lehet vele dolgozni. Az űrutazás mindig is a földi anyagfejlesztések katalizátora volt” – összegez Gatenholm.
