A British Múzeum egyik büszkesége, a Dionüszosz Lükorgosz trák király feletti győzelmét megörökítő ókori, valószínűleg 4. századi kupa. A mítosz szerint a király elmebajban szenvedett, kiirtotta a szőlőtőkéket, népe pedig az isten kiengeszteléséért feláldozta.
A római mesterek által készített kupa különlegessége, hogy hátulról megvilágítva jádezöld helyett rubinvörössé vált. Több évtizedes vizsgálat után kiderült, hogy az üveg nagyon apró, kb. 50 nanométeres arany- és ezüstrészecskéket tartalmaz. A színváltozáshoz ezek a darabok alakulnak át szubmikroszkopikus kristályokká.
Vittorio Saggiomo, a holland Wageningen Egyetem kutatója és kollégái ebből a jelenségből kiindulva dolgoztak ki hasonló tulajdonságokkal rendelkező tárgyak előállítására alkalmas 3D nyomtatóeljárást.
Az eljáráshoz arany nanorészecskéket használnak. Az arany ionokat citromsavas sóval nanorészecskékké alakítják. Az oldat több időszakos színváltáson megy át: sárgából kékbe, majd néhány perc múlva feketére vált, végül kialakul az áttetsző barna/bíbor változat.
Ezt követően az arany nanorészecske oldatot a 3D nyomtatásban segédanyagként gyakran használt, hőre lágyuló és vízben oldódó polivinil-alkoholba töltötték. A műanyagot bármilyen szabványos FDM printer által használható nyomtatószállá alakították. (A kutatók – a Magyarországon a FreeDee által forgalmazott – Ultimaker 2 gépen dolgoztak.)
A nyomat egy része szemből megvilágítva barnának, hátsó fényben viszont bíborszínűnek tűnik.
A 3D nyomtatás különösen hangsúlyossá teszi a fizikából és kémiából ismert fénymeghajlás jelenséget, ráadásul csak nagyon kis mennyiségű arany nanorészecske kell hozzá.
Az új 3D technológiát művészeti alkalmazások mellett lencsék és szenzorok készítéséhez is használhatják.
