A holland multinacionális ING banki és pénzügyi szolgáltató nemrég megjelent tanulmányában (3D Printing: a threat to global trade) az utóbbi idők jövőprognózisai esetében szokatlanul messzire, közel 50 évvel tekintett előre 3D nyomtatás-ügyileg.
A szerzők következtetése: a jelenlegi számokból, trendekből stb. kiindulva 2060-ban a több mint 6 trillió dollár értékű terméket, a világkereskedelem 25 százalékát állítják elő a technológiával. Az Egyesült Államok importja hanyatlik, egyes országokkal, például Kínával, Mexikóval és Németországgal deficites lesz az amerikai kereskedés, ezzel szemben több munkahely teremtődik a helyi autógyártóknál és a printelt cuccok elérik az összes termelt javak 50 százalékát.
A 2060 egyébként visszafogott becslés, mert mindez már 2040-re megvalósulhat – áll a tanulmányban. Az ING alternatív szcenáriója alapján ugyanis öt év után a 3D nyomtatókba fektetett összegek megduplázódnak, a hagyományos gépek esetében viszont a harmadukra esnek vissza tíz év után, és ha ez az ütem folytatódik, 2040-re megvalósulhat az 50 százalék.
A szerzők több forrásra, például a Wohlers 2017-es beszámolójára, valamint szakértőkkel készített interjúkra alapozták előrejelzésüket, és lényegében jelenlegi trendeket extrapoláltak. A printerekbe fektetett összegek és a velük végzett termelés léptéke bizakodásra ad okot, tehát növekedésre, szélesebb körű gyártásra számíthatunk.
Például 3D nyomtatásra és a kapcsolódó szolgáltatásokra 2016-ban 6,6 milliárd dollárt, hagyományosabb gépekre (CNC-marás, fröccsöntés stb.) viszont ennek az ezerszeresét, kb. 6700 billiárdot költöttek világszerte. Csakhogy, míg a 3DP eszközökkel, szolgáltatásokkal stb. kapcsolatos befektetések átlagban éves 29 százalékkal növekedtek az elmúlt 5 évben, addig hagyományos gépeknél „mindössze” 9,7 százalék a növekedési ráta. E számok figyelembevételével jutottak el a meglepő, de esetükben „mainstream” következtetésig, hogy 2060-ban 3D nyomtatással legalább ugyanannyi terméket állít elő a világ, mint a hagyományosabb módszerekkel.
Kérdés persze, hogy meddig tart a 29 százalékos növekedés. Sokak szerint nem sokáig, mások még nagyobb üteműt várnak. Egyesek a technológia környezetbarát jellege miatt látnak benne diszruptív potenciált, a szkeptikusabbak viszont a segédanyagokban és az additív gyártáshoz szükséges szakképzettségben, a 3D tervezéshez nélkülözhetetlen – ma még – különleges szkillek beszerzésében látják a hátráltató tényezőket.
A tanulmány szerint hosszú távon nő a saját szükségleteik egy részét mesterségesintelligencia-megoldásokkal támogatott desktop gépükön előállító otthoni felhasználók száma. A fogyasztók túlnyomó többsége azonban nem válik prosumerré, hanem ezirányú igényeiket 3DP szolgáltató-irodák által elégítik majd ki, ami azt is jelenti, hogy nő a kereslet az utóbbiak iránt.
Ma és a közeljövőben is az orvosi és fogászati eszközök, a repülőgép-ipari, az autóipari és a fogyasztói termékek, különösen az utolsó három, számítanak a legnagyobb szakterületi befektetéseknek.
A fémekkel dolgozó Wilting sales igazgatója, Adwin Kannekens szerint hosszabb távon a cég bevételeinek 40-50 százaléka származhat 3DP-vel végzett munkából. Eric Sas, a holland Ultimaker (amelynek gépeit Magyarországon a FreeDee Printing Solutions forgalmazza) vezérigazgatója a gyártóipar 5-10 százalékos 3DP piaci részesedését prognosztizálja a következő évtizedre.
