A holdraszállás ellentmondásos téma tudományos berkekben. A NASA és Elon Musk érdeklődését a Mars, az odautazás és az ottani élet lehetősége köti le. Ezzel szemben a Holddal is rengetegen foglalkoznak, mégpedig azért, mert emberi lakhatásra alkalmasnak tartják.
Az Európai Űrügynökség (ESA) az utóbbiak közé tartozik.
Meghökkentő prognózissal rukkoltak elő: telepesek kis csoportja 2030-ig falut nyomtathat a Holdon. Első körben hat-tíz vállalkozó szellemű személy, tudósok és mérnökök dolgoznának rajta, leraknák az alapokat, és 2040-ig újabbak csatlakoznának hozzájuk, addigra kb. százan lennének. Tíz évvel később pedig akár ezren is benépesíthetik a települést, és gyerekek is születhetnek a Holdon!
Az ESA által támogatott „Holdfalu” projektet vezető Bernard Foing, az ügynökség tagja szerint a 3D nyomtatás fontos szerepet játszhat a település létrehozásában, amelyet helyi anyagokból építenének fel additív technológiával.
Az additív gyártás és a helyi anyagok a Mars benépesítési terveiben és más spekulatív űrprojektekben szintén meghatározó tényezők: támogatói azzal érvelnek, hogy a nyomtatók viszonylag kompakt módon becsomagolhatók és elküldhetők a vörös bolygóra, ahol vagy ottani vagy ugyanazon az űrhajón szállított sűrített matériákból lehetne építkezni. Egyesek jégben gondolkodnak, a Dél-Kalifornia Egyetem NASA-val is dolgozó építészprofesszora, Behrokh Khoshnevis viszont a bolygó felszínén található porszerű anyagot, a regolitot hasznosítaná, azzal nyomtatna. A kutató már több hasonló formájú és oxigéntartalmú anyaggal kísérletezett, és a kísérletek meggyőzték: alkalmasak lehetnek nagyszabású elképzelései majdani megvalósításához.
Visszatérve a Holdra, az ESA felvetése ugyan sci-fiszerű, de figyelembe véve a távolságokat, valószínűleg hamarabb kivitelezhető, mint a marsi építkezés.
Jan Woerner, ESA-főnök szerint az állandó holdi telep idővel helyettesíthetné a Made in Space nulla gravitációra tervezett másodikgenerációs printerével és az Additív Gyártóüzemmel (AMF) a 3D nyomtatás promótálásában kiemelt szerepet játszó Nemzetközi Űrállomást, amelyet a tervek szerint 2024-ben egyébként is leszerelnek.
A Hold megfelelő alternatíva lenne, ráadásul műholdakat is könnyebb onnan pályára állítani, mint a Földről. Anyabolygónk gravitációja az ok. De a Hold „megművelése” más szempontból is előnyös lehet: a biztonságos atomenergia-termeléshez szükséges, és a Földönt ritka hélium-3 izotóp a Holdon nagy mennyiségben fordul elő.
Az üzleti világ örömmel befektetne hasonló projektekbe, csakhogy a nagypolitika, az Egyesült Államok és Oroszország közötti feszültségek hátráltathatják a Holdfalu kivitelezését.
