Betonszerkezetek, fémépítmények általában állandó formák. Persze semmi nem állandó, de ha valami annak mondható, akkor a nehezen megmunkálható, masszív anyagokból készült épületek pont azok. Ezért tűnhet oximoronnak az „időszakos betonstruktúra” kifejezés.
Pedig nem az. A Chicágói Építészeti Biennálén kiállított „Sziklanyomat”, az MIT és az ETH Zürich kutatóinak közös munkája – egy szobor – kizárólag sziklából és huzalokból, 3D nyomtatással és az úgynevezett jamming (zavarás) technológiával készült.
A technológia lényege: az anyagokat rendkívül szorosan rakják össze, szinte préselik egymásba, és ezért semmiféle tartályfélére nincs szükség a végső forma elnyeréséhez. Jelen esetben a habszerűvé melegített, nyújtott üvegtörmelékből és adalékanyagokból álló „szikla” ez a matéria. A svájci Misapor fejlesztése könnyű szigetelő betonként funkcionál. Rajta kívül csak huzalokat használtak a szoborhoz.
Úgy tűnik tehát, hogy a beton sem állandó, és a szikla sem sziklaszilárd.
