A közeljövő csodaanyaga, a rugalmas és hajlékony, de rendkívül masszív grafén a grafit egyetlen atomvastagságú, szénatomokból álló rétege. Először 2004-ben izolálták grafitból, hamarosan a nanotechnológia középpontjába került, 2010-ben már Nobel-díjat is kaptak grafénnal foglalkozó tudósok. Az óriási potenciál miatt hatalmas a versengés, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kína és Dél-Korea egyaránt uralni akarja a (majdani) piacot. A lehetséges felhasználási körök skálája igen tág: a grafén a szilícium mellett más anyagokat – rezet, acélt stb. – is helyettesíthet, infokommunikációs készülékek/alkatrészek mellett sok más szektorban (gyógyszeripar, energetika stb.) szintén hasznosítható lesz.
Grafén és a harmadik ipari forradalmat jelentő csúcstechnológiák első „találkozását” a nanotechnológia jelentette. A következő fontos lépésre májusban került sor: az American Graphite Technologies Inc. bejelentette, hogy partneri viszonyba lépett az ukrajnai Harkov Fizika és Technológia Intézetével (KIPT). Együttműködésük lényege, hogy a P-600 projekt keretében 3D nyomtatásra használják a(z elektromosságot a réznél például 35 százalékkal jobban vezető) grafént, nano- és mikroméretű graféntárgyakat szándékoznak előállítani.
A kutatásfejlesztés kezdeti stádiumban jár, egyelőre egy összefoglalót készítettek el, ráadásul különféle engedélyeket is be kell szerezniük; az áttörésre várni kell még néhány évet. Viszont az is biztosnak tűnik, hogy a grafén és a 3D nyomtatás összekombinálása – a gyártástól a hétköznapi felhasználásig – nagyon fontos változásokat vetít előre.
