A számítástudomány, például a robotika mind gyakrabban követ természetből ellesett mintákat. Sokszor a legegyszerűbb élőlények viselkedésén figyelhetők meg a fejlesztés egészét megváltoztatható különleges viselkedési formák, mechanizmusok. Közismert, hogy egyes rovarközösségek, például a méhek mekkora hatással vannak az ágenstechnológiára, rajintelligenciára.
A 3D nyomtatás fejlődését bizonyítja, hogy a biológia egyre több printer-, printertechnológia-fejlesztőt is megihlet.
A +LAB kutatói például a selyemhernyóról mintázták az Atropos nevű hattengelyes 3D nyomtató robotkart.
A gép ugyanúgy dolgozik, mint az állat. Nem magát a szálat nyomtatja, hanem UV-fényt használva teríti szét a nyomtatófejből kijövő, gyantaoldatba itatott szálat. A módszerrel különféle szálak hagyományos 3DP eljárásokkal kivitelezhetetlen precíz formái, szerkezetei és ma még elképzelhetetlen kombinációi dolgozhatók ki. Lényegében a gyantával „kompatibilis” bármilyen szál felhasználható hozzá.
Jelenleg bazaltot és üveget tartalmazó szálakkal kísérleteznek, de a szén és a poliamid is sorra fog kerülni, sőt, speciális esetekre a bambuszt és az epoxigyantát is figyelembe veszik. Természetesen rengeteg teszt vár még rájuk, de ha beválik, a technológia megváltoztathatja a 3D nyomtatást.
Öntőformákra sem lesz szükség, vagy nagyon gyorsan egészen speciálisak alakíthatók ki, ami szintén nagy előny. Áramvonalasítható a folyamat, felgyorsítható a k+f.