FREEDEE BLOG

A külsőre Apple-termékekre emlékeztető Leap Motion érintés nélküli, gesztusvezérelt kontroller, amely általában külső perifériaként működik, bár 3,5 milliméter vékony változata tabletekbe és laptopokba is beépíthető. Sokak szerint forradalmasítja a beviteli eszközök piacát, és kiválthatja a jól bevált egeret. A beolvasás elsősorban az ujjak mozgását követi.

A többek között precíz rajzolásra és 3D-s adatok kezelésére is alkalmas Leap Motion a Kinecthez hasonló vezérlést tesz lehetővé, amitől főként a kisebb megfigyelési terület, a nagyobb felbontás, a pontosabb lekövetés különböztetik meg.

Jó hír, hogy a Leopoly-t, a Leonar3do digitális modellező szoftverét teljesen Leap Motion kompatibilissé tették, azaz bővültek a virtuális szobrászat lehetőségei. A közösségi szoftverrel egyébként már színezni is lehet valósidőben – az új tárgyak bármely 3D programra, sőt akár játékokba is átvihetők. A színezhetőség a 3D nyomtatással is kompatibilis.

Ausztrál szakemberek lila titánpatkókat nyomtattak egy melbourne-i lóversenyre. A patkók méretezhetők, így a versenyen résztvevő bármelyik állatra rátehetők.

A paták leszkennelése után a CAD modellen dolgoztak, majd a nyomtatás következett. Kevesebb, mint 24 óra leforgása alatt végeztek az egésszel. Az összköltség nem haladta meg a 600 dollárt.

A nyomtatott paták könnyebbek, viszont drágábbak az alumíniumnál. Súlyuk miatt kifejezetten előnyösek lehetnek lóversenyeken.

Egyre több a 3D nyomtató, lényegében hetente jelenik meg egy-két új darab. Nagy cégek és otthoni barkácsolók egyaránt dolgoznak a technológia további fejlődésén.

A Lionhead szeptemberben nyolc extrúderes, beépített szkenneres gépe, a Radiant Lionhead „több mint printer”, ráadásul a szintén saját fejlesztésű Radiant Li modellezőszoftvert nagyon könnyű kezelni.

Yong Chen professzor és két diákja a Dél-kaliforniai Egyetemen olcsó hattengelyes nyomtatót fejlesztettek, október elején pedig az Aleph Object bejelentette a TAZ sorozat ötödik generációját (TAZ 2), amelyhez a Fundable crowdfunding platformon próbálnak anyagi támogatást gyűjteni.

A japán OPENCUBE elkezdte árusítani a „made in Japan” SCOOVO C170 desktop gépet, a SeeMeCNC pedig az Orion Deltát. Az ARBURG Freeformere speciális, műanyag-alapú nyomtatást tesz lehetővé. Egy másik újdonság, a 395 dolláros Portabee GO 8x22x20 centiméterre összecsukható, hordozható gép.

A spanyol Jose Gemez az Ultimaker rendszerekhez hasonló Repemakert fejleszt. Az olcsó és könnyen beszerezhető alkatrészekből összeállított gépet kísérleti 3D printernek tartja.

Gabriel Anzziani villamosmérnök, a pirinyó Xprotolab oszcilloszkópot gyártó Gabotronics alapítója az Xprotolab – az eredeti összes tulajdonságával rendelkező – hordozható változatán, oszcilloszkóp-órán dolgozik.

Az oszcilloszkóp elektronikus mérőműszer, legáltalánosabb felhasználásakor elektromos feszültségek időtartománybeli ábrázolására és mérésére használják. Kiegészítőkkel sokféle mérés kivitelezhető vele.

Az óra az oszcilloszkópok valamennyi funkciójával rendelkezik, a prototípust 3D printeren készítették, a jövőben Anzziani csökkenteni akarja a kütyü méretét. Jelenleg a Kickstarteren igyekszik támogatást szerezni a projekt folytatásához.

Februárban jelent meg az első nyomtató toll, a 3Doodler. A prágai David Paskevic és munkatársai finomítottak a technológián, 3Dsimo fantázianevű tolluk nemcsak ABS műanyaggal, hanem több más matériával is tud dolgozni (multi-material), ráadásul a felhasználó egyéb opciók közül is válogathat.

Ami az anyagokat illeti: ABS, PLA, (vízben oldódó) PVA és nejlonpor egyaránt alkalmazható. A hőmérséklet és a tempó tetszés szerint módosítható, választhatunk háttérvilágítást, előmelegítést, beállításaink a memóriában tárolhatók. Lényegében ezek a paraméterek határozzák meg, hogyan fogunk térben rajzolni. Kiválasztásuknál értelemszerűen figyelembe kell venni a nyomtatandó anyag tulajdonságait.

A szintén FDM (ráolvasztásos) technológiával dolgozó – 180 gramm tömegű, 170 milliméter – 3Dsimo ugyanúgy működik, mint a 3Doodler, azaz használata nem sokkal bonyolultabb, mint egy közönséges tollé. Műanyag darabokat javíthatunk, modelleket ragaszthatunk és szerelhetünk össze vele, készíthetünk különféle tárgyakat, vagy egyszerűen csak élvezzük a 3D modellezést.

A projekt további finanszírozásához Paskevic az Indiegogo-n próbál támogatást találni. Az első száz támogató 75 dollárért jut hozzá a különleges tollhoz. A csomag a 3Dsimo mellett dokkoló állomást, tápegységet és 30 méter nyomtatóanyagot tartalmaz.

A manhattani Blokify startup decembertől letölthető azonos nevű 3D modellező iOS alkalmazása lehetővé teszi, hogy bárki, gyerekek is könnyen nyomtatható 3D terveket készítsenek. A kreativitásnak csak a képzelet szab határt, kósza gondolatból pár óra alatt kézzelfogható tárgy lesz.

A Blokify építőkocka jellegű intuitív és szórakoztató modellezőeszköz. A felhasználó az érintőképernyőn kézmozdulatokkal lép interakcióba a kockákkal. A képernyőn megalkotott modelleket azonnal a nyomtatóra küldheti, vagy igénybe veheti a Blokify 3D printing szolgáltatását.

Additív gyártórendszerek csak körülményesen tudnak előállítani kompozit (két különféle anyagból álló) részeket. Az alapanyagot számtalan morfológiájú második fázissal, rövid vagy hosszú szálakkal, részecskékkel erősítik. A jelenlegi technológiákkal a szálas megerősítés viszont nem folytonos. A 3D nyomtatás alkalmazása pontosan ezért korlátozott olyan területeken, mint például a repülőgép-, versenyautó-gyártás, robotika, medicina stb.  

A kompozit-specialista Nathan Armstrong, a Kestrel biokompozit autót gyártó Motive Industries alapító-igazgatója – aki egyébként 1995 óta foglalkozik 3D nyomtatással és Kaliforniában van egy 3D printing cége is – nemrég jelentette be: folytonos szálmegerősítést biztosító technológián dolgozik. A technológia szabadalmaztatott folyamaton alapul, szénszállal erősített hőre lágyuló szálakat használ egy hattengelyes nyomtató „szabad terében”, lehetővé téve az eddig kivitelezhetetlen folytonosságot, többféle részekből álló komplex szerkezeteket. Szálak menet közbeni szövését, varrását kiegészítő fejek biztosítanák.

Ugyan még csak fejlesztik, de Armstrong szerint a technológia alapvetően változtathatja meg bonyolult szerkezetű kompozitrészek gyártását. A felhasználók tervein Armstrong „visszacsatolásos” szoftvere dolgozik, iteratív módon számolja ki 3D nyomtatókra a szálelhelyezés optimalizálását. Eredmény: teljes egészében kimarad a hagyományos mérnöki tervezés folyamata, a jó minőségű darabok anyagveszteség nélkül printelhetők.

A kombinált tervező/3D printing rendszer három-öt éven belül kerülhet piacra. Armstrong jelenleg szoftveres és anyagi támogatást keres a projekthez.

Az Illinois állambeli gyors prototípuskészítő Cideas létrehozta az 1927-es Miller 91 versenyautó másolatát. Négy 3D nyomtatótechnológiát (FDM – ráolvasztásos módszer, Polyjet, SLS – szelektív lézeres szinterezés, SLA – sztereolitográfia) használtak a mindössze hat hétig tartó munka során.

A 100 százalékban 3D nyomtatott részekből (küllős kerekek, váz, kormány, hűtő stb.) rekonstruált autó mérete az eredeti 40 százaléka. A CAD modellt SolidWorks szoftverrel dolgozták ki. Az élethűség kedvéért egyes részeket be is krómoztak.

Az austini (Texas) Piq Chocolates startup a megrendelő kedvenc technológiáját kedvenc ízével összekombinálva készít egyéni ízlésünknek megfelelő csokikat.

A gyártási folyamat viszonylag egyszerű: online tervezéssel kezdjük (szeretteink és saját magunk portréját, imádott háziállatunkat, tárgyakat is az édességre vihetünk), majd kiválasztjuk a csokoládéfajtát, mindezek után pedig csak a kész darabok házhozszállítására kell várnunk.

A Gartner nemrég készítette el a 3D nyomtatásra vonatkozó előrejelzését, amelyben főként az üzleti lehetőségeket, új piaci szereplők megjelenését és az alkalmazások bővülését vizsgálták. Orlandói szimpóziumukról (október 6-10.) kiadott sajtóközleményükben – más területek (internet of things, intelligens gépek, digitális gazdaság) mellett, „digitális ipari forradalom” néven – a technológia egyéb aspektusairól is említést tettek.

 Szerzői jog, szellemi tulajdon

Elemzőik megállapították, hogy a szerzői jogok terén a 3D nyomtatás következtében 2018-ig mintegy évi 100 milliárd dollár veszteség várható világszerte. 2015 körül lesz esedékes, hogy egy nagy nyugati gyártó valamilyen mainstream-termék 3D nyomtatóval megvalósított eltulajdonítását követően IP-lopás (intellectual property) miatt pert indít. A vétkesek ugyanúgy a nyugati félteke lakosai, mint a kárvallottak, és nem ázsiaiak.  

„A nyomtatók, szkennerek és modellező technológiák csökkenő árai, az egyre jobb lehetőségekkel kombinálva, megkönnyítik az IP-lopást” – vélik az elemzők, akik szerint most kezdődik a fizikai javak előállítását teljesen átalakító „digitális ipari forradalom”, a 3D nyomtatással a „főszerepben.”

Bioprinting

Szövetek és szervek nyomtatása, a bioprinting 2016-ra jut el arra a szintre, hogy parázs szabályozási viták alakulnak ki. Szélsőségesek a technológia emberi és nem-emberi célú (azaz gyakorlatilag mindenféle) felhasználásának betiltását is felvethetik.

Kompromisszumos megoldás várható: az amerikai FDA és hasonló szervezetek szigorú előzetes jóváhagyáshoz köthetik a bioprinting, különösen szövetek és szervek orvosi célú hasznosítását. Talán már 2015-ben meghozzák az ezirányú intézkedéseket.

Crowdfunding

Projektek közösségi támogatása (crowdfunding) szintén fontos tényező lesz – 2017-re a 3D nyomtatással készült fogyasztói javak fele legalább 75 százalékos közösségi finanszírozással jön létre.

A crowdsourcing hasznosulási lehetőségei bővülnek, az efféle megoldásokkal élő cégek versenyelőnyt fognak élvezni a „tömegekhez” nem forduló vetélytársakkal szemben.