Az Android mobil oprendszer KitKat néven futó változatának dél-afrikai bemutatóját egyedi módon ünnepelték: a Nestlé megbízásából helyi művészek csokoládészobrot nyomtattak. A nyomtatáshoz a 3D printelt csoki- és süteménydíszeket gyártó Fouche Chocolates speciális, RepRap-stílusú gépet épített.
A szobrok tetszetősre sikerültek. Az alkotók – húsvét-szigeti maszkoktól mulató alienig – igen változatos témaköröket dolgoztak fel.
A Yale-en neurobiológia-professzor, Gordon Shepherd az egyetem Mérnöki Innováció- és Designközpontja (CEID) közreműködésével létrehozta a világ első 3D printelt neuronmodelljét.
„Az agy mikroáramköreinek nagyon bonyolult a 3D architektúrája” – nyilatkozta a kutató.
„A modell egyedülálló módon adja vissza ezt az architektúrát. Hagyományos módszerekkel szinte lehetetlen elkészíteni egy neuron vad, látszólag összevissza geometriáját, a sejttesttel, a dendritek finom ágaival és az idegrostokkal együtt. A 3D nyomtatás viszont könnyen kezeli az ilyen típusú komplex geometriát. Ideális technológia ezekhez a projektekhez” – fűzte hozzá Joseph Zinter, a CEID igazgatóhelyettese.
Miután Shepherd és munkatársai előkészítették egy egér szagló-idegsejtjének 3D-s digitális képeit, Zinter és Yusuf Chauhan tervező az adatokat a CEID printerein olvasható nyelvre konvertálták és kinyomtatták a nagyított, egyébként teljesen pontos másolatot. A 10.8x12,7 centiméteres műanyag neuron többezerszer nagyobb az eredetinél.
Shepherd bonyolultabb idegsejt-hálózatokat tervez nyomtatni a közeljövőben. Úgy véli, hogy a 3D printelt neuronok használata a neurobiológiai kutatásokban és az oktatásban is elterjed.
Az egyedi megoldásokra specializálódott additív gyártás egyik kulcsszereplője, a kaliforniai Solid Concepts nyomtatta ki az alkalmi fodrász (máskülönben a kozmetikai cikkekkel foglalkozó Aveda Canada ügyvezető elnöke) Ray Civello és barátja, a CAD-tervező Stephen Ma izgalmas hajszobrait.
Az egyedi darabokat az Aveda idei kongresszusára készítették, Civello 37 év után hamisítatlan meglepetéssel akart visszavonulni. A két barát prototípusokat hozott létre, amelyek alapján a Solid Concepts szelektív lézeres szinterezéssel öntötte formába a formabontó elképzeléseket.
A rendkívül innovatív párizsi Fabshop a hétvégi párizsi Printshow-n bejelentette, hogy 2014 tavaszán elkezdik forgalmazni az első algából készült, valóban „zöld” nyomtatószálat (seaweed filament, SWF). A piacon legalább tucatnyi matériából (fémek, műanyag, viasz, papírszármazékok stb.) készült nyomtatóanyag szerezhető be, de egyik sem annyira természetbarát, mint az SWF.
A 2012-ben alakult Fabshop és az olajat mellőző és minél kevesebb szenet tartalmazó, „műanyag nélküli megoldásokat” kínáló, szintén francia Algopack hosszú hónapok óta dolgoznak az SWF fejlesztésén. Az alapanyaghoz az ország északnyugati félszigetén, Bretagne-ban jutnak hozzá.
November 7. és 9. rendezték Londonban a 3D Printshow-t, amelyen a FreeDee is jelen volt. Beszámolónk első részében Kurucz Andrea, brandmenedzser osztja meg tapasztalatait és fényképeit.
A Printshow-n mennyire volt reprezentálva a divat, milyen újdonságokat láttál ezen a téren?
Komolyan vették a show szervezői, hogy ez a technológiai forradalom a divatra is nagy kihatással van. Az idei kiállításon már kiállítóteret és nívós divatbemutatókat is szerveztek.
A 3D nyomtatás még több szabadságot enged a formák kibontakozásának, mint a hagyományos technológiák. Újdonság, hogy a parametrikus formák sokkal könnyebben integrálhatók. A számítógépes modellezéssel egyszerűbben tervezhetők, variálhatók, és ezáltal formavilágukban egyedibb alkotások születhetnek.
A divattervezés a 3D nyomtatás egyik „előretolt bástyája.” Érzékelhető volt ez a tendencia, és ha igen, miben nyilvánult meg?
Az ékszerek és a kiegészítők törik az utat a divat számára. A show majdnem összes standjának bemutató darabjai között megjelentek. Ezek a tárgyak méretükből adódóan gyorsan nyomtathatóak, illetve 3D modellként könnyen variálhatóak. Ez okozza, hogy sokan próbálják ki milyen a technológiával saját tervezésű tárgyat alkotni, viselni.
A 3D nyomtatás újfajta divatirányzatot tesz lehetővé, amire az egyéni tervezők mellett már érezhetően egyre több divatházban és divatiskolában szakosodnak. Munkásságát nézve személyes kedvencem az Alexander McQueen-nél dolgozó Natasha Fagg, aki ruháiban a kézi hímzéssel vegyíti a 3D nyomtatás tech világát.
Milyen nyomtatóanyagok domináltak ezen a területen, vannak-e új – kifejezetten divatspecifikus – anyagokra vonatkozó elképzelések?
A nyomtatóanyagok közül jellemzően fotopolimereket vagy az ABS-t használják különböző technológiákkal. Az előbbivel sokkal részletgazdagabb felület készülhet, és már nyomtatás során is színezhető, viszont sok fajtája jóval törékenyebb mint az ABS.
A show-n most nem volt, de a nylonnal kevert rugalmas polimerek is elterjedőben vannak, és várhatóan a 3D ruhagyártás alapjává válnak.
Milyen tapasztalataid voltak az ékszer- és a cipőnyomtatással kapcsolatban?
A cipők főleg anyaghasználatukban és magasságukban szélsőségesek. Az ékszereknél, kiegészítőknél sok a kombináció a természettel, állatvilággal. Nemcsak anyagában (bőr, toll) hanem motívumvilágában is (Poszeidón hálója, sas fejdísz, állattrófeás táskák stb.).
Az ékszerkészítésben mindenképp mérföldkőnél tartunk, főleg hogy a szakma a fémnyomtató gép megjelenésével egy újabb lépcsőt ugrott.
A Thingiverse-ről letölthető és kinyomtatható egy robotkar és a hozzá kapcsolódó markolószerkezet. Az Arduino platformon futó robot betanítható egyes mozdulatokra; a „train” gombot megnyomva tanul.
A kart a tavaly debütált ipari robot, a terület talán legnagyobb szaktekintélye, Rodney Brooks által alapított Rethink Robotics Baxtere inspirálta.
Baxter azért különleges, mert az ipari robotika egyik új trendjét szemlélteti: a gyártószalag melletti nehezen programozható, buta gépek mellett megjelennek az eddigi alkalmazási területeken, autó- és gyógyszeriparon kívül a gyártás más szegmenseiben szintén hasznosítható „okosabb”, jobban alkalmazkodó és nem utolsósorban könnyen programozható szerkezetek.
Christopher Barnatt, a Nottingham Egyetem ismert futurológusa, a jövőbe kalauzoló könyvek, például a 3D Printing: The Next Industrial Revolution szerzője az alábbi videót készítette a múlt heti londoni 3D Print Show-ról.
Szkenneléshez magától értetődőn szkennert, esetleg webkamerát vagy lézerpointert és valamilyen ingyenes szoftvert használunk. A „csináld magad” (DIY) kezdeményezésekhez kapcsolódó, útmutatásokat, tanácsokat adó közösségi oldal, az Instructables the_anykey nevű felhasználója a lehetőségeket bővítő eredeti, bár kissé bonyolultnak tűnő ötlettel állt elő: 3D szkennerét 36 Raspberry Piből és 5 megapixeles Pi kamerákból állította össze. A vezérlést egy Raspberry és hálózatra csatolt tároló, NAS (network attached storage) végzi.
A fából CNC-géppel kivágott 12 sarkos „installáció” minden egyes sarkán 3-3 Raspberry Pi és Pi kamera található. Valamennyi Raspberry összeköttetésben áll az NAS-szel. A hálózati kábeleket the_anykey kifejezetten a rendszerhez passzintotta.
Az invenciózus user a rendszert szinkronizáló, a kamerákat „beindító” Python programot is írt. A programmal éri el, hogy mihelyst a hálózati utasításcsomag eljut az összes Raspberryhez, a 36 kamera egyszerre, egymással összhangban fényképezi le az adott tárgyat. A képeket lementik, majd a fájlszerverre másolják. Ezt követően a fotók ingyenes szoftverekkel (Recap, Project Memento stb.) nyomtatható 3D modellé konvertálhatók.
the_anykey a tervfájlokat és a részletes használati utasítást is feltöltötte az Instructables honlapjára.
Walesi sebészek 3D nyomtatótechnológiával tervezik meggyógyítani egy súlyos baleseti sérülést szenvedett személy arcát. CT szkenneléssel pontos tükörképet készítettek, amelyeket felhasználtak a printeléssel készült titánimplantátumhoz.
Az úttörő jelentőségű műtéttel helyreállítják a kerékpározás közben szerencsétlenül járt férfi arcának szimmetriáját. A kezdeményezés annyira egyedülálló, hogy a modelleket a londoni Tudománymúzeum 2014. július 1-ig tartó 3D: Printing The Future kiállítására is beválogatták.
Az operációt apró részletekig megtervezték, és bíznak benne, hogy minél előbb sor kerül rá.
A MakerBot, a „peer-to-peer filantrópiájáról” ismert DonorsChoose.org, a nemzeti additív gyártóintézet, az America Makes és az Autodesk közös kezdeményezése, a MakerBot Akadémia célként tűzte ki, hogy Barack Obama elnök jövőképére is reflektálva, az Egyesült Államok összes iskolájában legyen 3D nyomtató. Így akarják felkészíteni a diákokat a jövőre.
Hozzávetőleg 100 ezer intézményről van szó, úgyhogy a nagyszabású iniciatíva komoly erőforrásokat vesz igénybe. Az Akadémia közösségi finanszírozásban gondolkozik. November 13-tól az érdeklődők az eddig csak tanároknak fenntartott DonorsChoose.org honlapján adakozhatnak és eldönthetik, melyik iskolát óhajtják támogatni.
