FREEDEE BLOG

A szilíciumnyomtatást tervező sheffieldi Fripp Design and Research fejlesztett egy rendszert, amellyel alacsony áron, ipari mennyiségben gyárthatók orr- és fülpótlások. Céljuk az implantátumok, műszervek világának forradalmasítása.

E törekvés jegyében, fül és orr mellett szemnyomtatással is foglalkoznak: a Manchesteri Egyetemmel közösen dolgoznak a kézzel készített változatoknál olcsóbb (3 ezer helyett száz font) és gyorsabban létrehozható (10 hét alatti egy helyett, óránkénti 150) – nyomtatott – mesterséges szemeken. Az utómunkálatok („személyre szabás” stb.) során öt készül el egy óra alatt.

A jelenlegi szembeültetéseknél általában speciális akril műanyagot használnak, amelyet aztán kézzel festenek, hogy pont ugyanolyan legyen, mint a beteg másik szeme. A Fripp Design and Research a ZCorp Z510 printerével teljes színű implantátumkomponenseket készít. Ezeket a részeket műgyantába teszik, és mindegyik egy kicsit más árnyalatot kap. Így jön létre a kívánt szín.   

Az elképzelések szerint a projekt eredményeiből egy éven belül lehet kereskedelmi termék.

A „történelemkönyvek” szerint a 3D nyomtatás feltalálása három névhez köthető: R. F. Housholder 1979-ben szabadalmaztatott egy későbbi gyakorlati alkalmazás nélküli rendszert. Az SLA gép DARPA támogatással az 1980-as évek közepén megvalósított szabadalmaztatása pedig Carl Deckard (Texasi Egyetem, Austin) nevéhez fűződik. Azonban nem őket, hanem a sztereolitográfia fogalmát és egy printert 1986-ban megalkotó 3D Systems társalapító Charles (Chuck) W. Hallt szokás úttörőként emlegetni. (Magát a 3D nyomtatás fogalmat két MIT-doktorandusz használta először 1955-ben.)

A legújabb információk alapján úgy tűnik, hogy a technológiát az ötvennél több szabadalmat, köztük három 3D printing eljárást jegyző dél-karolinai feltaláló, Bill Masters dolgozta ki a korai 1980-as években. Masters egyébként nemcsak folyamatokat talált ki, hanem 3D nyomtatót is épített anno (CAMM3).

A General Motors augusztus 15-én mutatta be az elegáns Cadillac Elmiraj konceptautót. Úgy tűnik, az óriáskupé nem marad tanulmány, hanem előbb-utóbb bekerül a Cadillac-kínálatba. A döntéshozók mérlegelnek, a hivatalos bejelentés még várat magára.

A tervezők szkeccsek alapján készített agyagmodellel kezdték. 3D szkennerekkel fénymintát vetítettek a méretarányos modell felületére, miközben egy kamera a görbületeket és kontúrokat megjelenítő torzulásokat kereste és rögzítette. A sok szkennelés eredményének összesítésével, hagyományos formatervezés („kézművesség”) és digitális modellezés („matematika”) közös nevezőre hozásával alakították ki a kész autó formáját.

A számítógép-vezérelt maráshoz és az agyaggal történő kézi formázáshoz pontosan ezek a matematikai modellek adták az alapot. A 3D szkennerek tették lehetővé a gyors „visszafelé tervezést” (reverse-engineering) és a korábbi tervrajzok folyamatos frissítését. A teljes méretű autómodellhez az adatokat fel kellett tölteni egy számítógép-vezérelt marószerkezetre. A jármű különféle részeit így máris át lehetett küldeni 3D printerre, amivel létrehozhatták a részek gyors prototípusait.

A General Motors 2001 óta alkalmaz 3D szkennelést, vezethető konceptautók esetében viszont nem szoktak élni a lehetőséggel. A Cadillac Elmiraj volt a kivétel, a technológia tökéletesen bevált. Bebizonyosodott: méretarányos modellek alapján kevesebb, mint egy hét alatt elkészíthető a teljes méretű modell. A 3D technológiák drasztikusan lerövidítik a járműfejlesztés folyamatát.

A földkerekség talán legrangosabb számítástudományi szervezete, a New York City székhelyű IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers) elkészítette 2014 tíz legfontosabb technológiai trendjére vonatkozó előrejelzését.

Természetesen a 3D nyomtatás is szerepel a listán – a technológia vállalatok és felhasználók tömegeihez jut el. A fejlődés motorjai az új eszköztárak, szolgáltatások, platformok, innovatív üzleti modellek és folyamatok, mint például az online 3D printing hivatalok vagy a crowdfunding oldalak.

A többi kilenc meghatározó trend:

• a mobil- és a felhőszámítások konvergenciája új szolgáltatások sokaságát eredményezi,
• az Internet of Things Web of Things-szé fejlődik,
• új analitikai eszközök jelennek meg a Big Data jelenség kezelésére,
• az online tanuláshoz új technológiai megközelítésekre lesz szükség,
• a mobil infrastruktúrának „fel kell nőnie” a felhasználók szükségleteihez és igényeihez,
• új kockázatok és félelmek jelentkeznek a közösségi hálózatok „privacy kezelését” illetően,
• intelligens rendszerek és támogatóeszközök segítik az „okos egészségügy” további fejlődését,
• ügynökségek próbálják kezelni az elektronikus kormányzás interoperabilitás gondjait,
• a tudományos felhőszámítás újabb változásokat eredményez a „tudománycsinálásban.”

Az idén alapított francia FabZat 3D nyomtatással igyekszik videojátékokat népszerűsíteni. A kiadóknak és fejlesztőknek kínált alkalmazásba épített értékesítőszolgáltatás (in-app merchandising) lehetővé teszi játékkellékek (karakterek, varázskardok, járművek, trófeák stb.) és kiegészítők a megrendelő egyéni ízléséhez igazítását, majd a nyomtatott darabok eladását. A szolgáltatás lényege, hogy a játékhoz kapcsolódó bolt a kódba integrált pluginen keresztül érhető el.

A FabZat bizakodik, hogy megoldásuk forradalmasítja a játékok értékesítését. Optimizmusukra az ad okot, hogy néhány kattintással virtuális hőseinket valódi tárgyakként, egyéni preferenciáink szerinti formában vásárolhatjuk meg. Szintén pozitív jel, hogy máris több kiadóval és fejlesztővel állnak munkakapcsolatban.

A nyomtatást két gép, a 3D Systems ProJet 660 Proja és egy EOS végzi.

Németország egyik legnagyobb „design és alkalmazásai” rendezvényén, a december 3. és 6. között Frankfurtban sorra kerülő Euromold 2013-on az egyik sztárvendég, az új-zélandi Olaf Diegel mutatja be legújabb munkáit.

A nyomtatott gitárjairól (Atom, Spider, Steampunk stb.) és basszusgitárjairól (Hive-B) – szelektív lézeres szinterezéssel készült hangszer-testekről – ismert alkotó lassan már egy komplett zenekart elláthat. Ezúttal ugyanis billentyűs hangszert és dobot prezentál majd a nagyérdeműnek.

Az Atom dobrendszerhez és a Katicabogár (Ladybug) néven futó Yamaha P35 digitáliszongora-változathoz szintén additív gyártótechnológiát, változatlanul szelektív lézeres szinterezést, utóbbihoz nagyon masszív nejlont, Duraform PA-t használt.

A rendezvényen a hangszerek élőben csendülnek fel, és egyben előre is vetítik a közeljövőt.

November 21-én, az Egyesült Államok metropoliszai közül elsőként, Philadelphia önkormányzata jóváhagyta azt a javaslatot, melynek értelmében a város közigazgatási területén betiltják fegyverek 3D nyomtatását.

A tíztagú bizottság egyöntetűen szavazott, már csak a polgármester borítékolható jóváhagyására kell várni. Kérdés persze, hogy miként tartatják be? Bizonyos műanyagtípusokkal és egyéb anyagokkal ugyanis szinte bármi előállítható, és az összes – különösen otthoni használatú – 3D printert egyrészt nem lehet, másrészt a megfigyelési botrány utáni Amerikában (de különben is) igencsak megkérdőjelezhető lenne monitorozni.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Minisztérium korábbi memoranduma szerint lehetetlen megakadályozni a fegyvernyomtatást. A tiltó jogszabályok ugyan hátráltató hatásúak, a fájlok online mozgását viszont ugyanolyan nehéz (lesz) ellenőrizni, mint az illegális zene-, film- vagy szoftverforgalmat.

Dél-koreai orvosok és kutatók sikeres orrbeültetést hajtottak végre Nerján, a rendkívül ritka rendellenességben szenvedő, orr és orrcimpák nélkül született hatéves mongol kisfiún. Orr nélkül világra jött gyerekeknek komoly probléma a levegővétel, sokuk 12 hónapos koruk előtt meghal.

A szöuli Szent Mária Kórház két orvosa, Lee Jong-won és Kim Seong-won a Pohang Tudomány és Technológia Egyetem professzorával, Jo Dong-wooval a légutat támogató szerkezetet dolgoztak ki 3D nyomtatással.

Nerjának hosszas operációsorozat végeredményeként adtak új orrt.

A kisfiú áprilisban érkezett Szöulba. Kezdetben az orvosok kereskedelmi forgalomban beszerezhető hengeres szerkezettel próbálkoztak. Nem illeszkedett igazán, nem hárította el a légúti dugulást. Nem működött. Ezt követően döntöttek a 3D nyomtatás mellett. Az orrcimpákat Nerja csontszövetéből készítették.

A kórház közleménye szerint a printelt implantátum az első ilyen jellegű orrátültetés volt Dél-Koreában. A beültetést hamarosan szabadalmaztatni fogják.

Az eredetileg Atarira írt, 1983-ban megjelent Archon (The Light and the Dark), egy sakkszerű táblás játék – amelyben a csatákat is a userek vívják – a Commodore 64 korszak egyik „sztárja” volt. A Free Fall Associates fejlesztette, az Electronic Arts forgalmazta. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy több remake készült, 2009-ben iPhone-ra is megírták, 2010-ben pedig Windowsra jött ki az Archon: Classic. 1996-ban a Computer Gaming World szaklap minden idők huszadik legjobb játékaként rangsorolta.

A retrojátékok és a 3D nyomtatás iránt egyaránt érdeklődő svéd Jimmy Wilhelmsson eldöntötte: 3D nyomtatással elkészíti az Archon fizikai változatát. A modelleket Qubicle Constructorral hozta létre, a figurákat eredeti színükben, sárgában és kékben printelte ki egy MakerBot Replicator 2X-en.

„Gyönyörűek” – jelentette ki Jon Freeman, az eredeti Archon tervezője.

A 3D-s modellek tervrajzait Wilhelmsson a Free Fall Associates hozzájárulásával közzé is tette a Thingiverse-en, így a figurák – egyelőre tábla nélkül – letölthetők, nyomtathatók.

Tábla itt tölthető le hozzá.

A rugalmas és hajlékony, de rendkívül masszív grafén a grafit egyetlen atomvastagságú, szénatomokból álló rétege. A legvékonyabb és a legerősebb ismert anyag, legalább 200-szor erősebb az acélnál. Óriási potenciál rejlik benne, sokak szerint a közeljövő csodaanyagáról van szó. Értelemszerűen a 3D nyomtatásban is komolyan számolnak vele.

A Graphene Laboratories 2013. február óta stratégiai partnere, a Lomiko Metals a napokban jelentette be a nagyon jó minőségű grafénnal dúsított nyomtatóanyagok előállítására összpontosító Graphene 3D Labs Inc megalakulását. A természetes grafitból kinyert grafénnal forradalmasítani akarják a 3D nyomtatást. A majdani nyomtatóanyag iránt először a repülő-, gépjármű- és félvezetőiparban, valamint a high tech gyártóiparban mutatkozhat komoly kereslet.