Szifon az a kétágú hajlított cső, amellyel folyadékot mozgatunk át egy edényből egy kisebb magasságban lévő másik edénybe. Érvényesül a gravitáció.
A Shapewayse-en 12 dollárért beszerezhető Hullám (Wave) nevű nyomtatott játék ugyanígy működik. Jókat lehet szórakozni vele, viszont a printeléshez használt műanyag miatt nem tanácsos inni belőle.
A wisconsini Benjamin J. Heckendorn alias Ben Heck mérnök, polihisztor, kultikus ikon hetente kezd új projektekbe. A természetesen hackerként is ismert Heck podcastekben, elsősorban a Ben Heck Show-ban számol be munkáival.
Az alábbi videón különféle tárgyak 3D szkennelésével próbálkozik.
Két holland tervező, Olivier van Herpt és Joris van Tubergen méhviasz nyomtatására alkalmas nyílt forráskódú extrúdert fejlesztett. A sajtolóval bárki készíthet méhviasz-tárgyakat desktop printeren.
A váladékaikból előállított anyagot a méhek lépek építésénél használják. Több anyagból áll, olvadáspontja 62-64 Celsius fok. Ha 85 foknál magasabbra hevítjük, megváltoztatja a színét. Mivel nagyon rugalmas és tökéletes a vízlepergető hatása, jól használható természetes építő- és díszítőanyagok nedvesség és szennyeződés elleni védelmére.
A két tervező szerint művészi munkákhoz is ideális alapmatéria. Mihelyst kisajtoltuk, az óhajtott forma magától megkeményedik. A nyomtatott darabok természetesek, nincs mesterséges színük, szaguk.
A méhviaszból készült ideiglenes, eldobható darabok nagy előnye például a műanyagtárgyakkal szemben, hogy nincs szennyező hatásuk, nem kell foglalkozni az újrahasznosításukkal. A tervezők ezt is figyelembe vették a fejlesztés során. Abból indultak ki, hogy ha a mai világban egyre nagyobb az eldobható tárgyak iránti igény, miért ne készíthetnénk környezetbarát módon azokat.
Az alábbi videón Amit Zoran, az MIT médialaboratóriumának designere meséli el egy fuvola nyomtatásának történetét, a tervezéstől a „végtermékig.” A printeléshez Objet Connex500 gépet használt. A hangszert az interakció-tervező művész, Seth Hunter szólaltatja meg. Egyelőre még nem tökéletes, de lehet rajta játszani, és úgy is szól, mint egy fuvola.
Egyre komplexebbek lesznek a 3D nyomtatáspiac befektetői stratégiai, több az európai szereplő, az öreg kontinens pozíciói különösen a fémnyomtatásban erősek. A befektetőknek elsősorban három témára célszerű figyelni: az ellátási lánc összetettségére, a „szolgáltató irodák” (service bureaus) üzleti modelljeire, a fémnyomtatás növekvő jelentőségére és e növekedés mozgatórúgóira.
Az ökoszisztéma
A 3D Systems (DDD) különféle felvásárlásaival (a fémprinter Phenix Systems, szoftvergyártók) komoly nyomást gyakorol a többi meghatározó vállalatra (Stratasys, Arcam stb.). A DDD egyébként értékesítési stratégiát is váltott: régebben 10-20 százalék diszkonttal kínáltak árukat a Stratasysnek (SSYS), de 2013-ban változtattak ezen. Könnyen lehet, hogy a szintén keményen nyomuló SSYS felvásárlásai miatt – 2012-ben egyesültek az Objet-tel, 2013-ban övék lett a MakerBot, idén pedig a fémszektorban várhatók akvizíciók.
A lényegében fémnyomtatással foglalkozó svéd Arcam is terjeszkedik. Hamarosan megszerzik az AP&C fémpor-beszállítót, és elképzelhető, hogy az orvosi és repülőipari piacra dolgozó DiSanto Technology is célkeresztjükbe kerül.
Egy biztos: amelyik cég jobban, teljes egészében átlátja az additív gyártás komplex ökoszisztémáját, ellátási láncát, komoly előnyre tehet szert az egyre élesebb versenyben.
Szolgáltatások
A szolgáltató-irodák eredetileg a prototípuskészítésnél használt SLA (sztereolitográfia) és FDM gépekre összpontosítottak, az utóbbi időben viszont bővült a választékuk, más folyamatokkal, például közvetlen metál lézer szinterezéssel (DMLS) is foglalkoznak. A DDD és az SSYS egyaránt komoly bevételt generál ezen a területen, előbbi a Quickparts, utóbbi a Redeye jóvoltából.
2014 változásokat hoz, például több szolgáltató-iroda lép ki a tőzsdére. A piacvezető – DDD és SSYS gépekkel is dolgozó – Solid Concepts tovább bővíti portfolióját, akárcsak a szoftverfejlesztéssel is foglalkozó, Leuven (Belgium) székhelyű Materialise. A Shapeways IP-védelmen alapuló zárt modellje, a felhasználó rendelkezésére bocsátott tervezőeszközök, és az a tendencia, hogy a bevett áraknál olcsóbban kezdik kínálni szolgáltatásaikat, egyaránt erősítik a cég pozícióját. A fémnyomtatásban fontos szerepet játszó, kevésbé ismert német Citim pedig az Egyesült Államok felé terjeszkedik.
Fémnyomtatás
A fémnyomtatást meghatározza, hogy s legnagyobb gépgyártó, a német EOS, valamint az Arcam európai cégek. A DDD és az SSYS is inkább felvásárlásokkal, mint saját fejlesztésekkel próbál versenyezni a szektorban. Kérdés, hogy a Mitsubishi mennyire sikeresen tudja értékesíteni Észak-Amerikában a Lumex Avance-25 printert.
Nagyon valószínű, hogy idén is a titánpor lesz a „sláger.”
A 2012 augusztusában Nemzeti Additív Gyártás Innováció Intézet néven alakult, amerikai gyártókkal, ipari és felsőoktatási szereplőkkel, kormányzati és civil szervezetekkel kapcsolatban álló America Makes célja, hogy az Egyesült Államok még versenyképesebb legyen a 3D nyomtatásban, a technológia lépjen ki ipari keretei közül, jusson el az otthonokba.
A MakerBot, a DonorsChoose.org, az Autodesk és az America Makes alapította tavaly novemberben a MakerBot Akadémiát. Az Akadémia rendeltetése a 3D nyomtatás eljuttatása az Egyesült Államok összes iskolájába.
„Amikor Amerika csinálja, Amerika működik” – hirdetik, és utalnak is egyben a Maker mozgalomra.
Alábbi infografikájuk a 3D nyomtatás 2013-as amerikai helyzetét összegzi.
A 3D nyomtatás egyik legnagyobb gondja, hogy az extrúder (sajtoló) sok galibát tud okozni. Gyakran előfordul, hogy beszorul a nyomtatószál, és az extrúder nem képes továbbpréselni.
A Micron E.M.E ezeket a szempontokat figyelembe véve talált ki egy új, teljesen fém sajtolót, levehető nyomtatószál-irányítóval és speciális (DFGNM) fúvókamodullal. A két legproblémásabb rész kicseréléséhez nem kell szétszedni a teljes melegítőblokkot, és a fúvóka mérete sem változik meg, azaz nem szükséges újra beállítani.
A fém lehetővé teszi a műanyagoknál magasabb hőfokon (300 fokig) történő nyomtatást.
Az összes részt CNC-géppel készítették. A 289 dollár 95 centért megvásárolható extrúder PLA-t, ABS-t, PVA-t, polikarbonátot és nejlont nyomtat.
Daniela Bertol, a New Yorki Művészetek és Design Múzeum Shapeways rezidens designere természetes formák geometriai törvényeit vizsgálva készít és nyomtat parametrikus modelleket. Több modellhez – „bioformákhoz” – a művésznő Form Geometry Structure: from Nature to Design című könyve szolgáltatja a kiindulási pontot. Az érzékelés, tér, mozgás és idő találkozási pontján születő különleges formákhoz saját maga által kivitelezett jógamozdulatokat is leszkennel és printelt változatban tesz közkinccsé.
A Mitsubishi e hónapban vezeti be Észak-Amerikában a Lumex Avance-25 nevű, lézeres szinterezéssel működő hibrid marógépet. Eddig csak a távol-keleti szigetországban és Ázsiában értékesítették a Matsuura Machinery japán cég által fejlesztett gépet.
A Lumex Avance-25 az egyetlen olyan szerkezet a világon, amely komplex formákat és alkatrészeket egyetlen gépben, egyetlen folyamat során – lézeres szinterezés és ultragyors marótechnológia fúziójával – képes legyártani. A nyomtatott tárgyak mértanilag nagyon komplexek.
Egyes vélemények szerint 2014 a fémnyomtatás áttörésének éve lehet – csökkenő árakkal, egyre több vásárlóval.
Liz és Kyle von Hasseln 2011 óta készít cukorszobrokat esküvői tortákhoz. Akkor alapították Sugar Lab nevű céget, technológiájukat pedig tavaly szeptemberben adták el a 3D Systemsnek.
„Alapvetően cukrot és vizet keverünk össze, ez a cukormáz” – nyilatkozta Kyle. Ennél azért valamivel bonyolultabb az eljárás: a cukor alapanyagot rétegről rétegre dolgozzák meg, nedvesítik, keményítik víz és alkohol keverékével. A hosszú kísérletezéssel optimalizált folyamat különlegessége, hogy a bevett 3D nyomtatóanyagok helyett cukrot használnak.
Ma már desszertekhez is.
„Technológia, táplálkozás és művészet átfedései annyira gazdagok, hogy végtelenek a bennük rejlő egyedi és innovatív lehetőségek” – jelentette ki Liz.
