FREEDEE BLOG

Az első Holdra szállás óta eltelt 46 évben mindössze tízen jártak Neil Armstrong nyomdokaiban, és a jelenlegi tudományos kutatások is sokkal inkább a Marssal foglalkoznak. A Carnegie Mellon Egyetem Robotikai Intézete viszont a Google Lunar X Prize verseny részeként terepjárót küld jövőre a Holdra. A robotgép nem üresen, hanem speciális ajándékokkal indul majd útjára. Hét éve dolgoznak már a Hold Művészetek Bárkája (Moon Arts Ark) projekten, amelynek lényege, hogy nyomtatott rekeszekbe (rekeszenként 8 és fél óráig tartott a printelés) tesznek az anyabolygóra jellemző különféle műtárgyakat.

A tervek szerint négy rekeszt a Holdra küldenek, négyet a Földön turnéztatnak. A Holdra szántak 6 unciában (kb. 180 grammban) sűrítik össze az emberiség és bolygónk történetét, jelenállapotát: zafírlemezeket, a földi életet bizonyító mikroméretű időkapszulákat, fémszobrocskákat, képeket és változatos formában rögzített információhalmazt fognak tartalmazni. 

Az Autodesk szoftverek a sok izgalmas tervezőprogram között is külön kategóriát képviselnek. Az egyik új alkalmazás, a Tinkerplay például a játék- és robottervezést teszi minden korábbinál élvezetesebbé.

Az app az Autodesk idei akvizícióján, a Mondio felvásárlásán alapul. Könyvtárában egyedi karakterek és szerkezetek tervezéséhez nagymennyiségű összetevőt találunk, amelyeket egyszerű drag & drop művelettel illeszthetünk egybe, és alakíthatunk ki belőlük komplex formákat.

A robottervezésnek sokszor a 3D printerek mérete szab korlátot. A minden korosztálynak ajánlott, az App Store-ból, Google Playből és a Windows Store-ból is ingyen letölthető Tinkerplay esetében ez nem probléma, mivel a részeket 3DP-re optimalizálták, a fájlok nagyon sok printerrel kompatibilisek.

A "lokálisan globális" nyomtatóközösségi-hálózat 3D Hubs és az Autodesk együttműködésének eredményeként, az alkalmazásba olyan opciót építettek, amely nyomtatóval nem rendelkező usereknek is lehetővé teszi a Tinkerplay könnyed használatát.

Az appot a 3D Hubs egy tegnap bejelentett, vasárnapig tartó versennyel promótálja. Az általunk tervezett robot nyomtatott változatát nyerhetjük meg, ha a Facebookon vagy az Instagramon (a #3dhubsxrobot tag-gel) közzétesszük a fájlokat. Minden nap hirdetnek győztest, itt lehet jelentkezni.

Olcsó vezeték nélküli egeret bárhol találunk, viszont sokkal izgalmasabb, ha saját magunk készítjük el, mégpedig 3D nyomtatással.

A Machinest nevű Instructable felhasználó is így gondolhatta, és – ellentétben az elektronikával és informatikával –, a 3D modellezésről ugyan nem sokat tudott, de menet közben alaposan megismerte, és sikerült abszolválnia a magának kitűzött feladatot.

Több szakember tanácsát kikérve, a ProtoDnD online 3DP együttműködési platform segítségével tervezett és nyomtatott egy egeret, majd használati utasítás formájában megosztotta tapasztalatait.

Ha kedvet kapunk az egérnyomtatáshoz, fontos információ, hogy csak néhány elektronikai alkatrészt kell megvásárolni, minden más printelhető.

A nyomtatott tárgyak, például művégtagok vagy sebészi gyakorlatra készült mesterséges szervek egyre részletgazdagabbak, realisztikusabbak, viszont a teljes skálájú, aprólékosan kivitelezett, nüánszokat is élethűen visszaadó színvilág, a valóban true color még mindig komoly kihívás. A hibátlan formákkal és a sokrétű alkalmazási lehetőségekkel ellentétben, a színesztétikát illetően gyakran van hiányérzetünk.

A német Fraunhofer Intézet friss munkái komoly változást hozhatnak ezen a területen. Számítógépes Grafikai Kutatócsoportjuk ugyanis speciálisan a 3DP-re dolgozott ki egy új, multi-jet 3D nyomtatókon (Object500 Connex3 stb.) alapuló színtechnikát. A hagyományos 2D nyomtatás több elvét, például a pixelről pixelre történő építkezést ültették át 3D-re, azaz a színeket voxelről voxelre dolgozzák ki. Az error diffusion halftoning nevű technikával jobban tudjuk kontrollálni minden egyes „csepp” színét, az eredmény pedig az eddigi legélethűbb színvilág.

Az „error diffusion” (hibaterítés) lényege, hogy a színeket összekeverő eljárással pixelenként/voxelenként szándékolt hibát keletkeztetünk, amit aztán arányosan szétosztunk a szomszédos pixelek/voxelek között. A hibaterítés pixelről pixelre/voxelről voxelre történik. A „halftoning” képfeldolgozási eljárás során féltónusokat használunk, például a szürkeárnyalatokat a fekete és fehér színek különféle minták szerinti elosztásával ábrázoljuk.

A Milánótól 25 kilométerre, északnyugatra fekvő Cattenao egyetemén (LIUC) megnyílt a MakerBot első európai innovációs központja, ahol ezentúl közel 2 ezer diák 20 darab ötödik generációs MakerBot Replicator nyomtatót használhat. A központ fő különlegessége a nyomtatókat összekötő és menedzselő szoftver, amely a piacon egyedülálló. Magyarországon a FreeDee Printing Solutions dolgozik hasonló központok felállításán.

A nyomtatólabor a megállapodást követően bő egy hónap alatt készült el és a tervek szerint szorosan együtt fog működni az additív technológiák észak-olasz úttörője, a helyi Digitális Gyártólaboratórium SmartUp projektjével. A fejlesztésnek köszönhetően a diákok már a következő tanévtől, akár szimulált startup-környezetben próbálhatják ki 3D-s tervező- és nyomtató képességeiket. Az oktatás mellett természetesen a 3DP termékek és módszerek iránt érdeklődő vállalatoknak szintén komoly segítséget jelenthet az új intézmény.

“Nagyon örülünk a LIUC egyetemmel való együttműködésnek. A 3D nyomtatás megváltoztatja azt, ahogy gondolkodunk, tervezünk és gyártunk. A MakerBot nyomtatólaborja pedig lehetővé teszi a diákok számára, hogy felkészüljenek a jövő munkahelyeinek betöltésére. – mondta Jonathan Jaglom, a MakerBot vezérigazgatója. – "Tudjuk, hogy a központ óriási versenyelőnyt biztosít a diákok és a környező közösség számára a vállalkozó kedv, tanulás, kísérletezés és innováció ösztönzésével.”

Az innovációs központok a MakerBot stratégiájának kiemelt részei, a cég vezető beosztású munkatársai minden jelen és jövőbeli intézmény létrehozásában személyesen vesznek részt, és maximálisan támogatják az ilyen jellegű törekvéseket, kezdeményezéseket. Így, amennyiben egy hazai intézmény komolyan fontolgatja egy hasonló labor nyitását, a FreeDee-n kívül a MakerBot regionális vezetőjével is személyes kapcsolatba kerül. Ezzel biztosítják a résztvevők a tökéletes megoldás kialakítását.

Az innovációs központok legegyedibb eleme a valamennyi gépet egyetlen rendszerben kezelő, lényegében bármilyen eszközplatformról elérhető központi szoftver, amellyel többek között sorban beállíthatók a nyomtatások, követhetők a gépek statisztikái, a bevételek, kiszűrhetők a hibák és kamerával bárhonnan figyelhető a nyomtatás pillanatnyi állása. Ezek a központosított és skálázható nyomtatólaboratóriumok – gyártóközpontok – felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak a K+F+I-ben, a közös ismeretbázis pedig jelentősen növeli az adott cégen és iskolán belüli részlegek együttműködését. A MakerBot Innovációs Központok előnyeiről és technikai megoldásairól további információt a FreeDee oldalán találhatunk.

3D nyomtatást, divatot és a háziállataink iránti szeretetet egyesítő, különleges szolgáltatást kínál a japán Ringpet. A nevével mindent elmondó vállalat lehetővé teszi, hogy a vásárlók egyedi gyűrűket hordhassanak, kedvencükkel a gyűrűn.

Miután különféle szögekből lefényképeztük macskánkat vagy kutyánkat, és feltöltöttük a képeket a Ringpet oldalára, a cég designerei elkészítik a 3D modellt, majd szelektív lézeres szinterezéssel a teljes színskálában pompázó nyomatokat.

Az első gyűrű 105 dollár körüli összegbe kerül, a továbbiak – mivel a modellezéssel már nem kell foglalkozni – viszont csak 53-ba.

A floridai Aztec Scenic Design munkái a 3D nyomtatás legeredetibb alkalmazásai közé tartoznak: különleges mintázatú mennyezeteket terveznek és printelnek. Kis munkákkal kezdték, lépésről lépésre jutottak el teljes plafonokig, amelyeken a nyomtatást követően számos utómunkát kell végezniük.

A Mark Leonard által vezetett cég egyedi módszert dolgozott ki lakásbelsőkre, az érdeklődők nyomtatott dekorációminták sokaságából válogathatnak, és saját ízlésük szerint készítethetik el belőlük otthonuk mennyezetét.

„A méret és a gépek lassúsága egyelőre korlátozó tényezők. Gyorsabb és nagyobb printekkel messzebbre jutnánk. Sok kicsi gép egyébként jobb, mint néhány nagyobb, mert azok is csak egy fúvókával dolgoznak. Ezek a technológiák viszont nagyon gyorsan változnak. A jövőbeni betonotthonok nyomtatásával érdekes lesz a 3DP fejlődése. Képzeljük el, hogy szoborszerű falakat és mennyezeteket alkotunk, és a házépítéssel egyidőben nyomtatjuk őket. Aztán adjuk még hozzá az elektronikát, különféle anyagokat és színeket” – nyilatkozta Leonard.

A texasi Louise Driggers különleges darabokat nyomtat: sárkányt, skarabeus dobozt, Tudor kori mütyürt és hasonlókat. Legújabb munkájával is sikerült meglepnie a 3DP közösséget: a 42 részből álló baba Froggy, a békagyerek. Ezúttal Sonia Verdu remekbeszabott Roboticája inspirálta.

Az első prototípust februárban készítette, aztán változtatott rajta. Eredetileg úgy nézett ki, mint egy igazi béka, a jelenlegi változat viszont sokkal emberszerűbb. Froggy feláll, leül, jobbra-balra mozgatja a fejét.

A kaliforniai Sport and Social Change, az Anderson Stratégiai Csoport és az UCLA részletes elemzést készített a sportfelszerelések magas költségeiről, a költségek csökkentéséről és a fogyatékkal élők sportolási lehetőségeiről. A szerzők a 3D nyomtatás potenciális hatásaira összpontosítottak. A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság által is támogatott kutatás során 21 országból 85 személyt interjúvoltak meg.

Legfontosabb konklúziójuk, hogy az elsőszámú kihívást a felszerelések ára jelenti, és pont ezért lehet nagyon fontos a 3D nyomtatás. Erősebb és rugalmasabb polimerek szintén kulcstényezők a személyre szabott, printelt sportfelszerelések – például kosárlabdázásra, teniszre alkalmas kerekesszékek, futóeszközök stb. – használatában.

Mivel a legtöbb adaptív sportprogram nonprofit kezdeményezés, korlátozottak az anyagi lehetőségek. Nehezebb beszerezni, karbantartani és megújítani a speciális felszerelést.

A kutatás eredményeit és az ajánlásokat a fogyatékkal élőknek rendezett Angel City Games versenyen tervezik. A versenyt az UCLA kampuszán rendezik.

Az elmúlt tíz évben több műanyagot gyártott az emberiség, mint az egész 20. században. E műanyagok felét egyszeri használat után eldobjuk. Nem véletlen, hogy újrahasznosításuk napjaink egyik legégetőbb környezetvédelmi kérdése. Csakhogy az új megoldások ellenére is egyre több a műanyag-hulladék, és egyre több kerül az óceánokba.

A jelenségre sokan sokféleképpen próbálják felhívni a figyelmet. Peter Smith holland művész például szemétből kiszedett 100 ezer műanyagüvegből készülő óriás Madonnaszoborral. A gyűjtést önkéntesek végzik, és természetesen adakozni is lehet.

Smith azt szeretné, ha a nyomtatott alkotás végső változatát Rio de Janeiro valamelyik közkedvelt strandján állítanák fel a 2016-os nyári olimpiai játékok alatt.