FREEDEE BLOG

2013-as indulása óta az e-NABLE alig száz lelkes makerből vált 7 ezer fős megahálózattá. 45 országban hordják az általuk fejlesztett kb. 2 ezer nyomtatott művégtagot, köztük olyan sikerdarabokat, mint például a Ragadozómadár-kéz vagy az Odüsszeuszról elnevezett Ody kéz (amelyet egyébként egy Odüsszeusz, pontosabban Odyssesus keresztnevű görög kisfiú visel.)

Eleinte szinte csak a kézfejre gondoltak, de később az egész kart, vagy a könyököt is kezdték figyelembe venni.

2015-ben újabb tervrajzokkal bővült a kollekció, ezek a művégtagok több funkcióra képesek, mint az elsők. Művégtagok mellett kiegészítő eszközökkel is foglalkoznak, az egyik például zenészeket segít hangszerük (trombita, hegedű stb.) kézben tartásában.

Ha az e-NABLE az utóbbi két évhez hasonlóan növekszik a jövőben, rengeteg új és teljesen egyedi designnal, valóban praktikus és a kereskedelmi forgalomban beszerezhetőknél nagyságrendekkel olcsóbb művégtaggal állhat elő.

„2015-ben azt tapasztaltuk, hogy a tervezők többsége földrajzilag változatos helyekről származik. Amerika, a brit szigetek és Európa mellett Dél-Amerikában és Ázsiában is izgalmas fejlesztések történtek. 2015-ben nemzetközibbé vált a tervezők közötti együttműködés” – nyilatkozta Peter Binkley, az e-NABLE vezető designere.

Az egyik vezető globális technológiai tanácsadócég, az IDC (International Data Corporation) a kínai 3DP piac idei 120 százalékos növekedéséhez hasonlót vár 2016-ra, amivel a távol-keleti ország kb. 160 ezer eladott géppel megelőzi a szintén növekvő amerikai piacot.

A 3DP az egyik legtrendibb technológia Kínában, 2014-ben meghirdetett „Made in China 2025” programjával a kormány is mindent megtesz a népszerűsítéséért. 2014-ben 34 ezer, idén eddig 77 ezer darabot értékesítettek, amelyek túlnyomó többsége az oktatásban használt olcsó (5 ezer dollár alatti) printer.

A kormányzati hátszéllel a gépek iránti igény is nőni fog, 2020-ig éves átlagban 44 százalékos eladás-növekedést, 2020-ban számszerűsítve 440 ezer értékesített darabot számolnak. Bevételek terén más a helyzet: az Egyesült Államokban több pénz folyik be eladásokból, és Kínában ugyan az olcsó desktop printerekből értékesítenek sokkal többet, a bevételek nagy része az ipari tevékenységre szánt drága profi gépekből származik. Egyre nagyobb kereslet mutatkozik majd irántuk is.

A helyi gyártók nem támaszkodhatnak a végtelenségig az árcsökkenésre – figyelmeztet az IDC China, növelni kell versenyképességüket, vállalati szinten is jól működő megoldásokat kell kitalálniuk. A külföldi piacot megcélzó cégeknek szolgáltatások, programok és gépek szintjén egyaránt bőven van min javítaniuk.

Az i.materialise 19 nyomtatóanyagot és közel 100 belőlük készült nyomatot tekintett át, majd röviden értékelte az eredményeket.

Az anyagokat három kategóriába sorolták: műanyag, fém és egyéb (kerámia, fa stb.).

Don Foley 3D designer különleges karácsonyfadíszt tervezett, amely itt tölthető le ingyen.

A 43. űrkongresszus idén díjak 3D nyomtatására kérte fel a Scientific Americának és a Popular Science-nek a NASA tevékenységéről anyagokat készítő Foley-t. Ezt a munkát a Freedom 7 űrszondáról kellett elkészítenie – a szonda volt ugyanis a kongresszus logója.

Az űrjárgánynak aztán megtervezte a karácsonyi változatát is, az ünnepi időszakban az tölthető le Foley honlapjáról.

A szondát Wanhao i3 printeren nyomtatta, a kongresszusnak nagyon tetszett, a designert jövőre is felkérik a díj megtervezésére.

Az Alabama Egyetem Régészeti Kutatóhivatala 3D technológiákkal (modellezés, szkennelés, nyomtatás) nemcsak tárgyi leleteket, hanem egy a 20. század elején létezett teljes falut is „életre keltett.”

A Lay Dam vízerőmű és gát 1914 óta működik. Az építési munkálatok során kisebb falu alakult ki körülötte, „fénykorában” három tucat házzal, amelyekből ma már csak kettő áll.

A 3D rekonstrukció archív fényképek, térképek, tervrajzok és az egykor ott élők leszármazottainak családi archívumai alapján történt.

A munkába besegített az egyetem mérnöki karának 3DP laboratóriuma. Más régészeti projektekben, például műtárgyak, leletek printelésében szintén közreműködnek.

Kevés a hordozható 3D nyomtató, a legmodernebb gépek nagyok és nehezek. Több gyártó printerek kompakt modelljével, egyes komponensek méretcsökkentésével stb. próbálja megoldani a problémát.

Robert Flitsch, a New York állambeli Addibots (additív gyártórobotok) startup alapítója más módszert választott, amivel semmit sem kell lebutítani, nem kell méretet csökkenteni: kerekeket szerelt a gép alá. Elmondása alapján cége mobil 3DP robotok fejlesztésére és gyártására specializálódik. Bizakodik, hogy gépei három éven belül a piacra kerülnek.

Flitsch robotjai azonban többek kerekekre szerelt nyomtatóknál. R/C és autonóm üzemmódban egyaránt működnek, a cserélhető nyomtatófejekkel különféle anyagok használhatók. A munkatér fogalmát szintén kibővíti: menetközben bárhol, akár közvetlenül arra a felületre is printelhetünk, ahol pont járunk.

Mivel nagy jégkorong-rajongó, először hokipályán működő, korcsolyára szerelt gépet tervezett.

A nemrég alapított brit Adorn új terméket, hordozható 3D sminknyomtatót és egyben szkennert fejlesztett. A szerkezet feltérképezi bőrünket, és rányomtatja a tökéletesen passzoló árnyalatot. Speciálisan alapozásra találták ki.

A 75 ezerféle bőrtónust „kezelő” printer egy ultrakönnyű könnyű nyomtatótoll. A rövid ideig még 139,50, különben 279 dolláros tollba előre telepítettek egy három pigmensből álló alapot tartalmazó „nyomtatópatront.” A printer a szkennelés befejezése után rákeveri a bőrre az oda legjobban illő árnyalatot.

Nem ez az első sminknyomtató: a komplexebb és többfunkciójú Mink Makeup Printer tavaly jelent meg.

Kívülállók zöme nyomtatott szelfiken keresztül ismeri meg a 3DP technológiát. A svájci tudósok által alapított Scrona startup a napokban indított Kickstarter-kampányt fejlesztésük, pénztárcában elférő okostelefonos mikroszkóp, a µPeek támogatására. A szerkezettel egyedi nanonyomtatott szelfiket nézegethetünk. A sószem-nagyságú, 0,0092 négyzetmilliméteres képek csak mikroszkóp alatt láthatók.

Technológiájuk kvantumpöttyöket, a fények távoli színeit sugárzó félvezető nanorészecskéket használ. 3D nyomtatott kvantumpöttyök a végeredmény, és az inchenkénti 25 ezerrel (DPI), illetve a képmérettel már be is kerültek a Guinness Rekordok könyvébe.

A legnagyobb eredmény a nanoléptékű pöttyök pontos elhelyezése. A technológia androidos és iPhone alkalmazásról is működtethető. A kickstarteres szöveg szerint „mikroszkópia okostelefonnal, bőséges és művészi fényképezési lehetőségekkel.”

Értelemszerűen nem életünk legolcsóbb szelfijét készítjük vele.

Az ipari minőségű 3D nyomtatás még mindig elég drága, így nem meglepő, hogy több kortárs művész nyomtatócégekkel dolgozik együtt. A Stratasys az egyik leggyakoribb partner, tavaly például az építész és MIT Médialab-tanár Neri Oxman-nek segített a Gemini sezlon kidolgozásában. A cég a napokban jelentette be, hogy Oxman alkotását megszerezte a San Franciscói Modern Művészetek Múzeuma (SFMOMA).

A párizsi Laboratoire-ban 2014. márciusban bemutatott Gemini az additív és a szubsztraktív gyártási egyedi kombinációja: 3D CNC-marásos fakeretből készült, míg a méhszerű szerkezetben több anyagbból, több színnel nyomtatott, az élővilág ihlette bőr látható.

De nem ez volt Oxman és a Stratasys első közös munkája. 2012-ben Iris van Herpen és Craig Carter Anthozoa: Köpeny és szoknya projektjében dolgoztak együtt. (Az Anthozoa azóta a bostoni Képzőművészeti Múzeum állandó gyűjteményének része.)

Oxman munkái a new yorki MOMA-ban, a párizsi Pompidou Központban, a londoni Tudomány Múzeumban és a bécsi MAK-ban tekinthetők meg.

Bernard Means, a Virginia Nemzetközösségi Egyetem Világtanulmányok Iskolájának tanára 3D szkenneléssel igyekszik megőrizni az utókornak Virginia állam két kulturális és persze historikus, mezőgazdaság- és kereskedelemtörténeti emlékét: 1890-es mogyorót és a földkerekség legöregebb, 1902-es sonkáját (Smithfield sonka).

A 360 fokos képek felületet, formát, textúrát és minden más fontos aspektust tartalmaznak. Means muzeológiai célok mellett az oktatásra is gondolt a szkenneléssel.

Virginia sós földimogyorója és sózott disznósonkája messzeföldön híres, az 1890-es mogyorót már az 1920-as években legrégebbiként reklámozták.

A sonkát ki akarják nyomtatni, hogy később mezőgazdasági, gasztronómiai szemléltetőeszközként tudják az oktatásban használni.

A mogyoróról készült szken már el is érhető a Sketchfab-en.