A digitális iker egy tárgy vagy rendszer virtuális másolata, reprezentációja, de több egyszerű modellezésnél: átfogja az utánzott valami teljes életciklusát, valós idejű adatok alapján frissítik, szimulációt, gépi tanulást használva segít következtetések levonásában és a döntéshozásban. Megkönnyíti (például printelt) rendszerrészek viselkedésének előrejelzését.
A gyártástól a medicináig, egyre több alkalmazásban, természetesen a 3D nyomtatásban is élnek a technológia lehetőségeivel. Piaca a 2022-es 6,9 milliárd dollárról a Markets and Markets elemzése alapján 73,5 milliárdra nőhet 2027-re. Az ipar 4.0-nak ugyanolyan fontos szereplője, mint az additív gyártás. A két digitális technológiát viszont csak az utóbbi években kezdték közös nevezőre hozni.
Digitális ikrek CAD-dal, generatív tervezőszoftverrel, 3D szkenneléssel megtámogatva hozhatók létre. A piacon szerencsére nő a kifejezetten erre a technológiára kitalált programok száma, és egyre több fejlesztő integrálja termékébe a 3D nyomtatással történő munka lehetőségét.
Az additív gyártás szempontjából négyféle digitális ikreket különböztethetünk meg: folyamatokat, gépeket, üzemeket és termékeket utánzókat, tehát a gyártás különböző fázisaiban használhatók. Az első a 3D nyomtatás szimulációja tervezéshez, gyártáshoz és karbantartáshoz. A második elsősorban printerekről szolgáltat például a javításnál figyelembe vehető értékes infókat. A harmadik az első kettő nagyobb léptékű, a teljes üzemre kiterjedő kombinációja. A negyedik termékek optimalizálásában, tesztelésében, teljesítmény-előrejelzésében nyújt segítséget.
A digitálisiker-technológia nyomtatott darabok minőségellenőrzésében lehet még különlegesen hasznos. Mivel az additív gyártásban, a pontos paraméterek megvalósításához extenzív tesztelésre van szükség, virtuális jellegük miatt az ikrek ideálisak hozzá, a fizikai tesztek kihagyásával sok pénz és anyag spórolható meg velük. A nyomtatási folyamat állandó monitorozásával tovább javíthatók a paraméterek, összességében pedig javul a minőségbiztosítás.
Szintén komoly előrelépés, hogy teljes üzemek „ikresítésével”, nyomtatófarmok szintén optimalizálhatók – nemcsak egyes gépek, hanem az egész rendszer.
