A Covid-19 miatt elmaradt egyik júniusi londoni divatrendezvény szervezői, egy, a végzős hallgatókat támogatni hivatott jótékonysági szervezet az offline esemény helyett 22 kategóriában írt ki innovációs díjat, így garantálva a diákok promótálását.
Xie Ziemeng, a Szecsuáni Művészeti Intézet hallgatója „anyagok” kategóriában került a döntőbe. Munkái a jövő trendjeit villantják fel, kicsit cyberpunkosan mutatják be a műanyaghasználat, az erdőirtások és az üvegházhatású gázok miatti apokaliptikus valóságot. A Fény és árnyék miséje című prezentációban 3D nyomtatást és fényvetítést kombinált össze nőies sziluettekkel.
„Tervem a sarki éjszakát, a környezetszennyezés miatt kialakuló jelenséget ábrázolja. Az emberek szerint a sötétség miatt a fény lesz a legfontosabb, jobban odafigyelnek rá, és az árnyékra is. Fokozatosan kialakul egy egyedi esztétika” – nyilatkozta Ziemeng.
Másokhoz hasonlóan, ő is túllép a hagyományos textíliák, szabás-varrás világán, és diszruptív technológiákkal kísérletezik, köztük 3D modellezéssel és 3D nyomtatással is.
Jelen munkájához fényérzékeny műgyantát használt, az üreges szerkezeteket pedig tollszerű elektromos fúróval alakította ki. Az anyagra, még hangsúlyosabbá téve a textúrát, fehér mattot és krómezüstöt fújt, az installációt pedig villanásszerű LED-fényekkel tette izgalmasabbá.
Ebben a mindenható technológia által uralt neonfényes nagyvárosi világban, a folyamatos éjszakai égbolt alatt a ruha szerepe nemcsak a test elfedése és melegen tartása, hanem világító fényforrásként is funkcionál.
Ziemeng elmondta, hogy elsősorban a jövő és a jövőbeni divatirányzatok, valamint a hozzájuk kapcsolódó technológiák, különösen a 3D nyomtatás érdeklik. Ruhái nem biztos, hogy elég kényelmesek, ezért mindenképpen finomítani kell rajtuk, tovább kell gondolni őket, az esztétika viszont már adott hozzá – vallja.
Stílusa egy jövőbeni társadalom avantgarde női harcosait idézi, akik naponta megküzdenek a túlélésért, és nagyon erősen függenek a gyors technológiai fejlődéstől. Egyben a fenntartható fejlődés melletti kiállás is, hogy racionálisan bánjunk kimerülő természeti forrásainkkal, máskülönben tényleg jöhet az állandó „sarki éj.”
