Leonardo da Vinci, a legnagyobb reneszánsz polihisztor építészeti terveket is hagyott hátra az utókornak, és az egyikről, egy isztambuli híd ötletéről MIT-s diákok bizonyították be, hogy kivitelezhető. 3D nyomtatással elkészítették kicsinyített, méretarányos makettjét.
Leonardo 1502-es terve az Isztambul és Galata között, az Aranyszarvon átívelő hídról álmodozó II. Bajazid török szultán megkeresésére készült. A szultán végül elvetette a tervet, de ha elkészült volna, az akkori világ leghosszabb hídjaként vonult volna be az építészettörténeti évkönyvekbe.
A terv 500 évvel később is inspiráló.
Két környezetmérnöki tanulmányokat folytató MIT-s diák és a felsőoktatási intézményben tanító John Ochsendorf behatóan tanulmányozta Leonardo rajzait és más tőle származó dokumentumokat, majd a korai 1500-as évek építőanyagait, építési technikáit, végül az Aranyszarv-öböl földrajzi jellemzőit vizsgálták.
Elmélyült kutatásukra alapozva 1:1500 méretarányban kivitelezték a hidat, és tesztelték, hogy egyrészt hogyan bírná ki a folyamatos terhelést, másrészt, mennyire állna meg a talpazatán.
Kiderült, hogy Leonardo hídját fel lehetett volna építeni, és a működésével sem lettek volna nagyobb problémák.
Leonardo korában teljesen más hidakat építettek, mint amilyet a művész-feltaláló megálmodott. Ha a 280 méteres híd (az akkori hidak hosszának kb. tízszerese) sikerül, az építészetet is forradalmasíthatta volna.
A szerkezet teljesen modernnek hat, és egyáltalán nem hasonlít a korai 16. század köríves hídjaira.
Még kisméretben is nehéz volt kivitelezni, az alkotóknak például azért kellett sokat találgatniuk, mert Leonardo nem nevezte meg az építőanyagokat. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy fa vagy tégla helyett követ használt volna.
A habarcsot és a kapcsokat szintén kihagyták, így a szerkezetet – a klasszikus hidak mintájára – a gravitáció tartotta volna egyben.
Ezt követően a tervet külön-külön printelhető, összeszerelhető 126 blokkra bontották. Mindegyiket kb. 6 óra hosszat printelték. A szereléshez 16. századi építészeti rajzokon látott állványzat-szerűséget használtak.
Leonardo tervrajzával egybevágó, 0,81 méteres makett lett a végeredmény.