HTML

Legyél Te is Szakértő!

Minden hírlevél feliratkozónknak egy 50 oldalas 3D nyomtatás kisokost és 3D Akadémia kedvezményt adunk ajándékba!

 

 

3D TECH WORSKHOPOK

Vegyél részt a 3D Akadémia képzésein és szerezz átfogó tudást a 3D technológiák jelenéről és jövőjéről!

3D nyomtatás, modellezés és szkennelés tanfolyamok a 3D Akadémián.

FRE3DEE a Facebookon

MIT-s diákok 3D nyomtatással kivitelezték Leonardo egyik tervének makettjét

ferenck 2019.11.28. 08:00

Leonardo da Vinci, a legnagyobb reneszánsz polihisztor építészeti terveket is hagyott hátra az utókornak, és az egyikről, egy isztambuli híd ötletéről MIT-s diákok bizonyították be, hogy kivitelezhető. 3D nyomtatással elkészítették kicsinyített, méretarányos makettjét.

Leonardo 1502-es terve az Isztambul és Galata között, az Aranyszarvon átívelő hídról álmodozó II. Bajazid török szultán megkeresésére készült. A szultán végül elvetette a tervet, de ha elkészült volna, az akkori világ leghosszabb hídjaként vonult volna be az építészettörténeti évkönyvekbe.

3dnyomtatas_leonardo.jpg

A terv 500 évvel később is inspiráló.

Két környezetmérnöki tanulmányokat folytató MIT-s diák és a felsőoktatási intézményben tanító John Ochsendorf behatóan tanulmányozta Leonardo rajzait és más tőle származó dokumentumokat, majd a korai 1500-as évek építőanyagait, építési technikáit, végül az Aranyszarv-öböl földrajzi jellemzőit vizsgálták.

Elmélyült kutatásukra alapozva 1:1500 méretarányban kivitelezték a hidat, és tesztelték, hogy egyrészt hogyan bírná ki a folyamatos terhelést, másrészt, mennyire állna meg a talpazatán.

3dnyomtatas_leonardo0.jpg

Kiderült, hogy Leonardo hídját fel lehetett volna építeni, és a működésével sem lettek volna nagyobb problémák.

Leonardo korában teljesen más hidakat építettek, mint amilyet a művész-feltaláló megálmodott. Ha a 280 méteres híd (az akkori hidak hosszának kb. tízszerese) sikerül, az építészetet is forradalmasíthatta volna.

A szerkezet teljesen modernnek hat, és egyáltalán nem hasonlít a korai 16. század köríves hídjaira.

Még kisméretben is nehéz volt kivitelezni, az alkotóknak például azért kellett sokat találgatniuk, mert Leonardo nem nevezte meg az építőanyagokat. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy fa vagy tégla helyett követ használt volna.

A habarcsot és a kapcsokat szintén kihagyták, így a szerkezetet – a klasszikus hidak mintájára – a gravitáció tartotta volna egyben.

Ezt követően a tervet külön-külön printelhető, összeszerelhető 126 blokkra bontották. Mindegyiket kb. 6 óra hosszat printelték. A szereléshez 16. századi építészeti rajzokon látott állványzat-szerűséget használtak.

Leonardo tervrajzával egybevágó, 0,81 méteres makett lett a végeredmény.

Címkék: építészet Leonardo da Vinci MIT

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://freedee.blog.hu/api/trackback/id/tr7515232390

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása