3D nyomtatást vagy speciális változatát, bionyomtatást ma már gyakran használnak implantátumokhoz (beültetésekhez). Leggyakoribbak a különféle műkezek, de az emberi szervezetbe kerülők közül is több részben vagy egészben additív technológiával készül.
A New York Egyetem (NYU) Orvosi Iskolájának és Fogorvosi Fakultásának kutatói kerámiával kísérleteztek, és az egérbe, valamint nyúlba ültetett eszköz jól működött, beteljesítette rendeltetését, megindította a csontnövekedést. Következő lépésként technológiájukat nagyobb állatokon próbálhatják ki, de az emberekkel végzett klinikai tesztekre még néhány évet várni kell.
A beültetés állványszerű szerkezet, amely az új csont képződésével fokozatosan felszívódott az állat szervezetében. Az egérnél koponyacsont-, a nyúlnál lábcsont-torzulást igyekeztek meggyógyítani, és tíz hónappal az implantáció után a szerkezet kb. 77 százaléka szívódott fel.
Az új csont belenőtt az állvány rácsszerű szerkezeti támasztórészébe, amely aztán fel is bomlott. A kutatók szerint a technológia nem gyógyuló csontrendellenességekre lehet majd megoldás.
„Nyomtatott állványunk azért a legjobb fejlesztésben lévő implantátum, mert a valódi csont regenerálódását teszi lehetővé. Legújabb eredményeinkkel közelebb kerültünk a klinikai tesztekhez, születésük óta koponyacsont-rendellenességgel élő gyerekek vagy háborús veteránok deformált végtagjainak potenciális beültetésekkel történő meggyógyításához” – nyilatkozta a kutatást vezető Paulo Coelho biomedikális mérnök.
Coelho szerint más szintén kísérleti és rugalmas műanyag-beültetésekkel összehasonlítva, a nyomtatott kerámiaimplantátum nagyon hasonlít a valódi csont formájához és felépítéséhez. Komoly különbség közöttük, hogy a műanyagnak nincs akkora gyógyító ereje, mint az újonnan fejlesztett kerámiaállványnak.
Az eszköz a természetes csontot képző anyagokból, foszforsav kalciummal alkotott vegyületéből, béta trikalcium-foszfátból készült, ezért szívódhat fel a testben.
CT-szkenek kimutatták, hogy a vegyületnek szinte semmi nyoma nem maradt, az állatok tömegét mérve pedig kiderült, hogy az azonos tömegű implantátumok ugyanolyan masszívak, mint az eredeti sértetlen csontok voltak.
