Az épületnyomtatás a 3DP leglátványosabb alkalmazásai közé tartozik, évek óta printelnek nem egyszer világ-szenzációszámba menő látványos házakat. Az amerikai kontinenstől Sanghajig, Oroszországtól, Dubaitól Bangkokig több nagyvárosban nyomtattak különféle épületeket, számos projekt fut, egyre sűrűbben kerülnek nyilvánosságra izgalmas tervek. Az MIT-n például olyan technológiát dolgoztak ki, amellyel két nap leforgása alatt printelhetők épületek.
A technológia gyors elterjedését az anyagok tulajdonságai és a gépek mérete hátráltatják, a szerkezeti integritás és az épületek masszívsága szintén kérdéseket vet fel. A ma legelterjedtebb módszer, hogy különféle modulokat készítenek el, és azokat szerelik egybe a helyszínen. Szakértők szerint viszont nem sokáig kell várnunk a változásokra, és előbb-utóbb a helyszínen is kivitelezhető lesz minden, természetesen még nagyobb gépekkel, és sokkal kevesebb segédanyag kell majd hozzájuk.
A 2014-ben indult dán 3D Printhuset a világ legnagyobb 3DP kiskereskedéseként vált ismertté, tevékenységük sokáig gép- és anyagértékesítésből, valamint különféle szolgáltatások nyújtásából állt. Tavaly novemberben több mint 1800 négyzetméter alapterületű boltot nyitott Koppenhága belvárosában, egy háromszintes 200 éves épületben. Azóta külön hangsúlyt fektetnek az épületnyomtatásra és a kapcsolódó rendszerekre, portfoliójuk ezirányú tevékenységekkel is bővült, mint ahogy az sem volt véletlen, hogy a nyitóünnepségen maga Enrico Dini, a szakterület úttörője és leghíresebb képviselője, a D-Shape printer feltalálója is részt vett, beszédet mondott.
E koncepció jegyében indították el az additív gyártás építőipari alkalmazásaiban komoly változásokkal kecsegtető Building on Demand (BOD) kezdeményezésüket. Nyugat-Európa első lakható nyomtatott épülete lesz a betonból készülő irodahotel szerkezet, amelynek alapterülete alig 50 méter, és Koppenhága dokknegyedében húzzák fel. A cég ezzel olyan úttörők nyomdokaiba lép, mint a Winsun, a TotalKustom vagy az Apis Cor.
2017-ben konferenciát is szerveztek épületnyomtatásról, ugyanakkor elismerik, hogy az ötletet nem könnyű valósággá váltani.
„Az építőipar jelentős része szkeptikusan áll a technológiához, egyes nyomtatott épületeket ugyan el tudnak képzelni, az építési engedély beszerzése viszont nehézségekkel jár” – nyilatkozta Henrik-Lund Nielsen igazgató.
Projektjüket saját betonnyomtatóval igyekeznek kivitelezni. A betonhoz cementet, újrahasznosított acélt és homokot használnak. A technológia előnyét abban (is) látják, hogy pluszkiadások nélkül hozhatók létre vele komplex formák. Kiemelik, hogy az épületnyomtatás jóval kevesebb hulladékkal jár, és
bizakodnak, hogy a BOD másokat is inspirálni fog.
