A 3D nyomtatás a holnapunkat legmarkánsabban alakítható technológiák egyike. A mérleg serpenyőjébe téve, a high tech hatására bekövetkező társadalmi változások sokkal pozitívabbak, mint negatívak, több az előny, mint a hátrány, viszont a potenciális árnyoldalakról sem szabad megfeledkezni. Brian Krassenstein, a 3DPrint.com szerkesztője a 2020-as évekbe nézett, és ezekből szedett össze hármat. A három legevidensebbet.
Fegyverek
Az obligát nyomtatott fegyverekkel kezdi. Egyelőre a médiahecc ellenére sem jelentenek veszélyt, mert ha valaki manapság be akar szerezni egyet, lényegesen egyszerűbb és biztonságosabb módon hozzá tud jutni, nem kell nyomtatnia. Tíz év múlva más lehet a helyzet.
Azon ugyan lehet vitázni, hogy egyetemes jog-e a szabad fegyverviselés, vagy sem, a legalizálással járó veszélyeket viszont nehéz lenne alábecsülni. A printelt pisztolyáról elhíresült aktivista, Cody Wilson nemrég akart 5 ezer dolláros speciális, lőfegyver printelésére is alkalmas gépet vásárolni, de a gyártócég tulajdonosa nem volt hajlandó eleget tenni a megrendelésnek. Wilson 15 ezer dollárt ajánlott fel – a 6 ezer dolláros termékért – annak a személynek, aki hozzásegíti a hőn áhított Mark One-hoz.
A Solid Concepts 2 éve állt elő nyomtatott 1911-es fémfegyverrel. Teljesen más kategória, mint Wilson műanyagból, szén- és üvegszálakból, kevlárból összebarkácsolt pisztolya, nagyjából úgy néz ki, mint a fegyverboltokban engedéllyel megvásárolható hasonló darabok. A fémnyomtatás magas költségei miatt egyelőre szintén nincs realitása, hogy ez a fegyverkészítési módszer elterjedjen. Viszont ha a fémprinterek 5-10 éven belül 20 ezer dollár alá esnek, jelentősen nőhet a kockázat.
Wilson és a Solid Concepts darabja egyaránt detektálható. A nyomtatóanyagok és a technológia fejlődésével azonban olyan fegyvereket is lehet majd készíteni házilag, amelyekre egyetlen mai közönséges biztonsági kapu sem jelez be (persze a biztonsági megoldások fejlődéséről se feledkezzünk meg). Elvileg bárhova becsempészhetők, és a szabályozás sem tud a gyakorlatban mit kezdeni azokkal a személyekkel, akik mindenáron fegyverhez akarnak jutni. Még akkor sem, ha betiltják az online fájlmegosztást, ami teljesen abszurd lenne. Nyilvánvalóan hoznak új törvényeket, amelyekkel nyilvánvalóan nem állítanak meg folyamatokat.
Drogok
Gyógyszerek nyomtatása szintén potenciális veszély. Különféle vegyi anyagok 3DP technológiával történő szintetizálása bonyolult, de nem megoldhatatlan feladat. Egyelőre főként kísérleteznek vele, de printeltek már 2500 dollár alatti Replicatoron az emberi szervezetbe gyógyszert juttató implantátumot. Tíz éven belül pedig könnyebb lesz speciális printerhez férni, kísérletezgetni.
A designer drogok korában ne feledkezzünk meg az angol drug szó másik jelentéséről sem, arról, hogy gyógyszerekhez hasonlóan illegális szubsztanciák is előállíthatók házi barkácsolással. Új technológiákkal egyszerűbb a tervezés, automatizáltabb a gyártás, dark web nélkül is bárki letöltheti a fájlokat, és keverhet, printelhet otthon veszélyes elixíreket.
Szerzői jogok
A szerzői és szellemi jogok a harmadik terület. Néhány látványos per kivételével egyelőre inkább jól mediatizálható, mint tényleges probléma, de a 3D modellek és termékek online értékesítésének elterjedésével komoly feketepiac alakulhat ki és generálhat évi többmilliárd dolláros veszteséget. A zeneiparhoz hasonló folyamatokra számíthatunk, eleinte olyasmire, mint a Napster, aztán – például iTunes-szerű – egyre innovatívabb és nyerő üzleti modellek hódíthatnak teret. Végeláthatatlan jogi perpatvarok helyett egyébként is célszerűbb újítani… Az áresés szintén a szellemi jogok eltulajdonítása ellen dolgozik, mert aligha éri meg néhány dollárért kockáztatni.
Krassenstein az Authentise-t hozza fel példaként: az IP-védelmet küldetésként definiáló és streaming szolgáltatást nyújtó startup lehetővé teszi nyomtatható 3D modellek online eladását. Szoftverük jóvoltából a modell közvetlenül a kliens printerére kerül, egyetlen komputer sem töltheti le és tárolhatja a fájlt. A jövőben sok-sok hasonló kezdeményezés várható.
Szabályozni ugyan kell, de a túlszabályozás és túlzott korlátozás mindig többet árt, mint használ – összegez a szerző.
