Technológusok és futurológusok egybehangzó véleménye, hogy a robotika 10-15 éven belül jut el arra a szintre, mint a személyi számítógép az 1980-as évek első felében – széles körben el fog terjedni, hétköznapok és háztartások fontos részév válik. A 3D nyomtatás viszont már ma is népszerű és egyre többen élnek vele. A nagy áttörés kezdetét éljük. Korábbi előrejelzésekben viszont nem szerepelt, hogy a 3D printing a robotika fejlődését is felgyorsíthatja. Ma már sokasodnak az erre utaló jelek, szinte heti gyakorisággal jelennek meg a két technológia fúziójáról szóló hírek.
A Londoni Imperial College Légi Robotika Laboratóriuma legújabb projektje a világ első 3D-ben nyomtató repülőrobotja. A kutatókat a sarlósfecskefélék családjához tartozó, nyálukkal fészket építő, Malajziától Kelet-Timorig őshonos szalangána ihlette meg. Az autonóm gép – egy kvadrokopter (négy rotoros mini helikopter) – a madárhoz hasonlóan „épít fészket”, emellett pedig nehezen megközelíthető helyekre szállít súlyos tartályokat, mozdít el veszélyes tárgyakat.
Tárgyak elmozdítását azzal kezdi, hogy ragacsos formát nyomtat az adott darabra. Utána egy másik robot – egy hexakopter (hat rotoros helikopter) – GPS és szenzorok segítségével a habszerű anyagon landol. Néhány perc múlva, az anyag megszilárdulását követően újra felszáll, és magával viszi a szóban forgó tárgyat.
A dróntechnológia dinamikus fejlődésével egyre komolyabb szerepet kaphatnak a multifunkcionális repülőrobotok: radioaktív hulladékot szállíthatnak el, sérült tetőket javíthatnak ki, hídépítésnél segédkezhetnek. A minimum 2,5 kilogramm teher szállítására képes hexakopter közönséges akkuval működik. Már tervezik a 40 kilót is elbíró nagyobb változatot. A jövőben az akkumulátor napelemekkel való feltöltésére alkalmas üzemanyag-cellái is lehetnek.
A fejlesztés célja a drónok tevékenységi körének kiterjesztése. Többek között lakatlan vagy gyéren lakott, „mindentől” távoli környezetben, például esőerdők felett végezhetnének tudományos célú felderítő repülést.
