Az oktatással foglalkozó három nemzetközi konzorcium – NMC (New Media Consortium), CoSN (Consortium for School Networking), ISTE (International Society for Technology in Education) – a HP támogatásával immár ötödik alkalommal készítette el általános- és középiskolákra (K-12) vonatkozó jövőképét. A NMC Horizon Project éves anyagai „feljövőben” lévő (emerging) új technológiákat, potenciális hatásukat és az egyetem, főiskola előtti oktatásban történő hasznosulásukat vizsgálják.
A 2013-as jelentés hat technológiát, négy-ötéves időintervallumban három adaptációs horizontot (időkeretet), kulcstrendeket és kihívásokat azonosít.
A következő technológiákról van szó: felhőszámítások, mobiltechnológiák, nyílt tartalom, 3D nyomtatás, tanulásanalitika, távirányított és virtuális laboratóriumok. A jelentés szerint az első kettő maximum egy, a nyílt tartalom és a tanulásanalitika két-három, a 3D nyomtatás és a távvezérelt/virtuális laborok négy-öt éven belül válnak mainstreammé. Az oktatást illetően: a 3D nyomtatás ezen a területen is 2017-2018-ra lesz széles körben elfogadott, a világ legtöbb országában valamilyen szinten a tananyag része.
„A 3D nyomtatás oktatási felhasználásának egyik legfontosabb aspektusa, hogy lehetővé teszi iskolák számára nehezen hozzáférhető tárgyak hiteles megismerését. Tudomány- és történelemórákon a diákok például olyan törékeny tárgyak, mint kövületek vagy műalkotások modelljével léphetnek interakcióba. A gyors prototípuskészítés és a gyártóeszközök segítségével a kémia iránt érdeklődők komplex fehérjék és más molekulák modelljeit nyomtathatják ki. Amellett, hogy a modellek könnyebbé teszik a tanárok és a diákok feladatát, a 3D nyomtatás legizgalmasabb K-12-es alkalmazásaiban a tanulók teljesen egyedi dolgokat hozhatnak létre. A felsőoktatási intézmények egyrészt kikövezik a 3D nyomtatás oktatásbeli elterjedéséhez vezető utat, másrészt egyes kezdeményezéseikkel általános és középiskolák számára is hozzáférhetőbbé teszik a technológiát” – írják a szerzők.
A jelentés a többek között a Bill és Melinda Gates Alapítvány részvételével fémjelzett projektet, a PlayMaker iskolát hozza fel példaként, ahol az iskolai tevékenységek részeként létrehoztak egy minilabort („Maker space”), az ottani órák pedig igazodnak az alaptantervhez. A diákok azonnali prototípuskészítésre, sokszorosításra alkalmas modelleket, tárgyakat terveznek. A modellek fizikai fogalmakat mutatnak be.
Mihelyst a technológia olcsóbb lesz, jobban elterjed az iskolai és iskolán kívüli programokban, hozzáférési problémák már nem fogják hátráltatni a 3D nyomtatás széleskörű elfogadását – összegeznek a szerzők.
