A 3D nyomtatás kísérleti technológiából, óriási médiafelhajtással kísért kuriózumból nagyon hamar iparrá vált, és míg korábban – a prototípuskészítés mellett – a fogyasztói termékeken volt a hangsúly, mára már az indusztriális alkalmazások a fejlődés legfőbb hajtóerői. Míg akár csak öt-hat éve is, a szaksajtó gyakrabban írt egy 3DP-vel megmentett kutyusról, cicáról, addig ma inkább fémporokról, anyagok szakítószilárdságáról, különleges gyártási technológiákról és folyamatokról cikkez a média.
Megszoktuk, hogy a 3DP-t additív gyártásként is emlegetjük, amit az additive manufacturing alapján AM-nek rövidítünk. Ritka esetekben, például az Airbus additív réteggyártás eljárása esetén ALM-et (additive layer manufacturing) használtunk, de az AM volt a mindenki számára érthető rövidítés.
A gyártás viszont előbb-utóbb tömegtermeléssé válik, máskülönben soha nem lesz mainstream. A technológiát egyre gyakrabban használják nagymennyiségű nyomat közvetlen, digitális előállítására. Természetesen egyedi, kisszériás printek, prototípusok is készülnek, de lassan az „igazi” gyártás lesz a meghatározó.
Új kifejezéseket kell keresnünk, és a 3D Printing Media Network meg is tette; digitális additív tömegtermelésről beszélnek, DAMP (digital additive mass production) a rövidítése. Szerintük azért jó, mert benne van az AM, másrészt a tömegtermelésre is utal.
A „gyártás” és a „termelés” szavak együttes használata viszont teljesen felesleges. A jövő additív gyártása ugyanis elsősorban nem a „gyártásról”, hanem „termelési” munkafolyamatokról szól, ráadásul az új rövidítésben az „additív tömegtermelés” (AMP) is benne van – érvel a 3D Printing Media Network.
A „digitális” legalább annyira fontos, mint az „additív” – additív technikákkal, digitalizálás nélkül is készülnek tárgyak, például Lego-kockák, a 3D-nyomatok alapjai viszont mindig digitálisak, CAD-tervekből, modellekből lesznek fizikai nyomatok, másrészt, az elő- és utómunkálatokra is kiterjedő digitalizáció nélkül nincs automatizáció, márpedig automatizáció nélkül nincs ipar 4.0, negyedik ipari forradalom vagy 4D nyomtatás. Minél teljesebb az automatizáció, annál közelebb járunk a jövő mesterséges intelligenciákkal, robotokkal, virtuális valósággal, remélhetőleg kvantumszámítógépekkel és egyelőre még nem ismert technológiákkal támogatott additív tömegtermeléséhez.
A 3D nyomtatással a tömegtermelés jelentése is megváltozott. Rövidebb idő alatt személyre szabottabb termékek készülnek el. Már nem többmillió teljesen egyforma, hanem hasonló, de egyedibb darabokról van szó.
