A világ második legnagyobb nemzetközi szolgáltatóhálózata, a PwC felmérést készített a 3D nyomtatás jelenéről, közeljövőjéről.
Száznál több ipari gyártót kérdeztek meg, mire használják, használják-e egyáltalán a 3D nyomtatást, és ha igen, csak prototípuskészítésre, vagy másra is. Az alábbi válaszokat kapták:
A válaszok egyrészt bizakodásra adnak okot, másrészt viszont egyértelmű, hogy a gyors prototípuskészítés ugyan nagyon fontos alkalmazási terület, de a nagy áttörés, a technológia széleskörű elterjedése, a 3D nyomtatással történő nagymennyiségű (sorozat)gyártás más területektől függ. El kellene jutni odáig, hogy sokkal több működő alkatrészt vagy készterméket nyomtassanak, mint prototípust, illetve a 3D nyomtatás kiegészítsen vagy háttérbe szorítson hagyományos gyártási eljárásokat (például egyes hallókészülékek és fogászati termékek esetében ez már megtörtént), más megoldással nem kivitelezhető darabok sokasága készüljön vele.
A technológiát már több fontos ipari szektorban (autógyártás, repülőgépipar, egészségügy stb.) használják, a használati kör folyamatosan bővül, amelyet az alábbi ábra szemléltet:
A 3D nyomtatótechnológia előrelépése három területen, lazán összehangolt fejlesztéseken keresztül várható: nyomtatók és nyomtatási módszerek, tervezéshez és nyomtatáshoz használt szoftverek, nyomtatóanyagok. (Jelen PwC tanulmány az elsőt vizsgálja, a másik kettőről a közeljövőben jelennek meg anyagaik.)
A mostani printerek többsége a piac két szegmensét célozza meg: a nagyon jó minőségű gépek és magas költségek, illetve a sokkal kevesebbre képes gépek és alacsony költségek kategóriát – az ipari és vállalati, illetve a hobbibarkácsoló és átlagfelhasználó szintjét. Az utóbbi kategóriában használt printerek általában valamilyen nyílt forrású RepRap-változatok. Pozitív fejlemény, hogy 2013-tól fokozatosan betöltődik a spektrum közepén korábban tátongó űr: megjelentek a jó minőségű, de olcsóbb árfekvésű printerek. A Gartner szerint 2016-ra az ebbe a kategóriába tartozó, üzleti és más szervezeti igényeknek megfelelő printerek ára ezer dollár alá esik. Igazuk lehet, mert a gépek valóban jobbak lesznek, viszont a változások szintje és jellege komoly eltéréseket fog mutatni technológiák és eladók szerint.
A printerek várhatóan gyorsabbak lesznek, több nyomtatófejjel fognak dolgozni, a Delta gépek háttérbe szoríthatják a kartéziánus konfigurációkat. Használatuk még jobban automatizálódik, könnyebb is lesz, fejlesztésükkor jobban érvényesülnek a felhasználóbarát szempontok.
A printerek anyagkezelésében szintén várhatók változások. Általában egyetlen anyaggal (műanyag, fém, kerámia, fa, biológiai matéria) dolgoznak, hasznosabb termékekhez és piacbővüléshez viszont többel kellene. A multi-material használat egyes eljárásoknak kedvez, másoknak kevésbé. Például az FDM gépek esetében csak kismértékben kell átalakítani a jelenlegi technológiát. Kihívást jelent, hogy a több anyaggal is működő mai gépek egyetlen anyagcsaládot (például polimereket) használnak, általában prototípus-készítéshez, és a különféle anyagcsaládok, például fémek műanyagokkal való kombinációja nagyon kezdeti szakaszban jár még.
Teljes rendszerek, alrendszerek printelése, beágyazott szenzorokkal, elektronikával vagy elemekkel szintén megoldatlan kérdés. Multi-material gépek sokat segíthetnek, de más speciális megoldások is kellenek hozzá, különösen a bioprinting területén. Egyes késztermékekhez a 3D nyomtatást, alkalmasint teljesen automatizált printerbotokat más gyártási eljárásokkal (marással, fúrással stb.) kell közös nevezőre hozni.
Az FDM gépek utóbbi öt esztendeje bizonyítja, hogy szabadalmak lejárta felgyorsítja a fejlesztések ütemét, a „nyílt forráskódú közösségekkel” szélesebb körben terjedt, olcsóbb lett a technológia. Hasonló folyamatok várhatók más, például szelektív lézeres szinterezéssel kapcsolatos szabadalmi oltalmak 2014-es lejárta után is.
A mai piac kettősségének fokozatos megszűnése, még több közepes árfekvésű, de jó teljesítményű gép megjelenése a piaci diszrupció kulcsa – összegeznek a tanulmány szerzői.
