FREEDEE BLOG

Macska- és kutyatulajdonosok általában beszélgetnek házi kedvenceikkel, és ha nem is mindig értik, de általában érzik egymás mondandóját. Ebből az alapötletből indult ki a cicacuccokat gyártó Temptations, és különleges nyakörvet nyomtatott.

A Catterbox nyakörvbe integrált technológia elemzi az állat által kiadott hangokat, hangképzést és angolra fordítja a hallottakat, amit aztán tetszés szerinti emberi hangon továbbít a tulajdonosnak.

A nyakörv wifin kapcsolódik mobilkészülékünkhöz, és az app bőséges hangopciót kínál: nő, férfi, angol, amerikai stb. A fordítás valószínűleg nem szó szerinti, de biztos elkap valamit a cicus aktuális hangulatából.

Lord Kenneth Baker, Margaret Thatcher egykori oktatásügyi minisztere, a technológiai, gyakorlatias és szakmaorientált oktatásért küzdő Edge Foundation elnöke szerint radikális változásokra lesz szükség, mert a következő generáció 3D nyomtatókban, robotokban és mesterségesintelligencia-programokban konkretizálódó új ipari forradalommal szembesül. A gazdaság brutális tempóban alakul át, az automatizáció következtében akár 15 millió brit munkahely is megszűnhet. A jogtól a közlekedésig, az építőipartól a szállításig, minden szektor érintett.

Lord Baker és az Edge Foundation nyolc pontban szedte össze, hogy milyen változtatások kellenének az oktatásban – „21. századi gazdasághoz 21. századi oktatást” –, hogy az iskolákból ne potenciális munkanélküli-tömegek kerüljenek ki. A második a 3D nyomtatás: minden általános és középiskolába kellene 3D nyomtató és CAD szoftver. Több pontjuk erősen támadható, mert a hagyományosan humán tárgyakat szemmel láthatóan kevésbé részesítik előnyben, bevezetésük akár nagyobb kulturális szakadékhoz vezetne, viszont kétségtelenül a jelenre reflektálnak. Kevésbé akadémikusak, sokkal inkább praktikusak.

A nyolc pont:

1. Általános iskolákban szakértőknek kellene tanítaniuk a programozást.
2. Minden általános iskola rendelkezzen 3D nyomtatóval és CAD szoftverrel.
3. A 16 éves korban kapott GCSE (General Certificate of Secondary Education) bizonyítványhoz idegen nyelv helyett számítástudományt kellene tanulni.
4. A 16 évesek felének legyen számítástudományi bizonyítványa.
5. A tanoncság újbóli bevezetése 14 éves kortól.
6. A diákoknak meg kellene tanulniuk, hogyan működik az üzlet.
7. Egyes iskolákban, a 14 és 18 éves közötti tanulóknál előtérbe kellene helyezni a technikát, beleértve a vállalkozást, egészségügyet és a tervezést is.
8. Az egyetemeknek részidős tanfolyamokat kellene indítaniuk ipari tanulók számára, hogy felsőoktatási képesítést szerezzenek.

Az ontarioi Queen’s Egyetem kutatói különleges okostelefonon dolgoznak. Ha a kicsit Star Trekes, viszont az 1920x1080-as képernyő ellenére 3D képfelbontásban egyelőre távolról sem tökéletes – de a lehetőséget felcsillantó – HoloFlex beválik, megváltoztathatja a mobilkommunikációt, és természetesen minden új technológia egyik elsőszámú tesztterepét, a játékokat is.

A Humán Média Laboratórium, Roel Vertegaal igazgató vezetésével rugalmas organikus fénykibocsátó diódáikkal (FOLED-ekkel) holografikus technológiát fejlesztett Android platformra. A 3D látványt segítő rugalmas mikrolencsék nyomtatással készültek. A készülékhez semmiféle speciális szemüveget, sisakot stb. nem kell viselni.

Tárgyak 3D megjelenítése a készülék meghajlításával érhető el, olyan az élmény, mintha szó szerint kilépnénk a képernyőből. Ha például modellezünk, modellünket különféle szögekből láthatjuk egyszerre. Mélységkamera alkalmazásával a felhasználók holografikus videokonferenciákat is tarthatnak.

A (más technikai paraméterekben semmi egyedülállót nem nyújtó) HoloFlex és a kísérletezés egyáltalán nem meglepő a labortól, hiszen már eddig is több technológiát találtak fel: szemkövető érzékelőket, televíziót és okostelefont, a világ első hajlékony telefonját (PaperPhone) és iPad-jét (PaperTab), valamint a szintén világelső „ál-holografikus” TeleHuman telekonferencia rendszert.

Nyomtatott tárgyak, Rubik-kockát szélsebesen kirakó robotok és hasonlók több alkalommal kerültek már a Guinness-rekordok könyvébe. Nincs benne semmi meglepő, minden technológia gyermek- és ifjúéveiben új és még újabb világcsúcsok születnek.

A következő jó eséllyel a portrékra specializálódott brit Backface 3D nyomtatócég 2,05 méter magas szobra Jon Bentley-ről, a Channel Five Gadget műsorát vezető népszerű tévés személyiségről lesz. A gipszből és CMYK tintával készült monumentális szoborhoz a 3D Systems ProJet 600 gépét használták.

A komikus hangulatú alkotás mérete mellett az arc realizmusa és kidolgozottsága is lenyűgöző.

A hosszú szabadalmak lejártával egyre több cég foglalkozik 3D nyomtatással. Folyamatosan bővül a hardverkínálat, esnek az árak. A 3D Print.com ezúttal az alacsony árfekvésű delta printerek közül gyűjtötte össze az öt legígéretesebbet, ár-érték szempontból a legjobbakat.

Választásuk a következőkre esett: FLSUN Kossel DIY (csináld magad) csomag (225 dollár), HE 2016-os modell (259 dollár), Afinibot Micro (268 dollár), Folger Tech Kossel (357 dollár), HE 3D Mega Delta (590 dollár).

A titánból vagy tantálból készült ötvözeteket egyébként is nagyra értékelik az orvosi világban, akkor pedig különösen, ha beteg-specifikus implantátum 3D nyomtatásáról van szó. A titánt főként koponya és láb-beültetéseknél, a tantál csípőhelyettesítésnél, gerinc-implantátumoknál tűnik ígéretesnek.

Egy szingapúri kutatócsoport a porok nyomtatható anyagokká alakítására dolgozott ki eljárást, amellyel még inkább beteg-specifikus, személyre szabott, nyomásnak ellenálló beültetések készíthetők.

A kivitelezéshez szelektív lézeres szinterezést használtak. Már korábban is kikísérleteztek, és orvosi prototípusokhoz használtak titán-alumínium alapú porokat. Az alumínium viszont potenciálisan – és hosszútávon – negatív neurológiai hatásokat válthat ki, amiért a kutatók inkább titán- és tantál-ötvözetek összekeverésében kezdtek el gondolkozni.     

Sikerült bemutatniuk, hogy a keverékanyag működik és nyomtatható is, ráadásul tantál hozzáadásával stabilizálták a titánrostok formálódását. Az ötvözeteket ortopédiai alkalmazásokra tervezték, és elvileg – deformáció után – eredeti alakjukra is „emlékezhetnek.”

A világ egyik legnépszerűbb játéka, valamilyen formában szinte minden kultúrában feltűnt a sakk. A mechanizmus és az alapkoncepció ugyanaz volt, és mára a bábuk és a szabályok is egységesültek.

A játék sok művészt ihletett meg, természetesen 3D nyomtatással is készítenek sakk-készleteket. Egyre többet és változatosabbat. A 3D Print.com a Thingiverse és a MyMiniFactory kínálatából válogatott ki tízet.

Többek között felhőkarcolókat és Bauhaus stílusú bábukat, absztrakt vonalakból és spirálokból összeálló darabokat, de virágcserépként funkcionáló gyalogokat is printelhetünk. Mindegyik készlet fájlja ingyen tölthető le.

A GE Power a dél-karolinai Greenville-ben megnyitotta Fejlett Gyártási Munkák üzemét. 75 millió dollárt fektettek a legújabb bigdata-elemző és más egyelőre nem hozzáférhető technológiákkal is telezsúfolt, két focipálya-méretű hatalmas – labor és valóság közti átmenetet képviselő – üzembe, ahol magának az iparnak a működését tervezik átírni.

Hamisítatlan inkubátorként fog működni – mérnökök agyalnak, előállnak egy ötlettel, tesztelik, a tipikus munkamenet a kezdeti prototípus CAD-fájljával indul, azt alakítják 3D modellé, majd máris belevágnak az igazi prototípusba. Utána pedig eldöntik, hogy zöld fényt kap-e a projekt, és megkezdődik a tömeges gyártás, vagy sem.

Az üzemben egyelőre nyolcvanan dolgoznak, alaposan kiválogatták őket. A rendelkezésükre álló gépparkban ipari 3D printereket, a kerámiamátrix-kompozit szuperanyagok előállítására alkalmas sütőket, és a szemébe ágyazott IDAR technológiával működő csúcsrobotot egyaránt találunk. (A Google önvezető autóiban szintén IDAR van.)

A Predix szoftver a biztonságos „ipari internetről” szedi össze és küldi a számítási felhőbe elemzésre, problémamegoldásra az információt, amit így gyorsan meg lehet osztani különféle specializált csoportok között.

„Az ipar Ubere” – nyilatkozta az új adatmegosztó rendszerről Clay Johnson, a GE Power CIO-ja.

A többszínű (multicolor) nyomtatás lehetőségei ugyan korlátozottak még, de egyre több cég próbálkozik valamilyen megoldással. 2015-ben például a Samsung szabadalmaztatott egyet, az Apple szabadalmi kérelmet nyújtott be egy másikra, idén áprilisban a Stratasys pedig bejelentette többszínű és többanyagos J750 ipari printerét.

A svájci ETH Zürich Interaktív Geometria Laborja és a helyi Disney Research közben kidolgozott egy teljesen egyedi, remek minőségű részleteket és szinte korlátlan színhasználatot biztosító megoldást, az úgynevezett számítógépes termoformázást. A termoformázás bejáratott ipari gyártóeljárás, míg az új szoftverrel komplex szerkezetű és színes felületek, egyedi részek, tárgyak kis töredékei hozhatók létre.

A színezett felülethez, digitális 3D modellből kiindulva, szimulációt használnak, majd műanyaglemezre printelik. A termoformázás során a színezett műanyaglemezt felmelegítik, és közvetlenül 3D nyomattá alakítják. A digitális modellből kiszámolják a deformált színes képet, a színek és a részletes minták tökéletesen passzolnak a 3D tárgy mértani részleteihez.

Az első lépés az óhajtott modell negatív formájának nyomtatása PLA-ből, ami megadja a szükséges alapokat a nagyon meleg hőmérsékletet is bíró gipszöntethez. Ezt követően a szoftver kiszámolja a 3D modell textúráját, amit lézerezéssel speciális papírra nyomtatnak, és eljuttatják a műanyaglemezre. A műanyaglemez a gipszöntet felett a termoformázó gépben köt meg, majd vákuumöntéssel a nyomtatott öntőformára kerül, bőrként tapad rá.

A kiváló minőségű felület szerkezete és színei szinte egy az egyben azonosak az eredeti modellével. Jó hír, hogy ez az eljárás sok alkalmazáshoz olcsóbb és gyorsabb is, mint a jelenlegi színes 3D nyomtatás. A kutatók több tárgyat, például kínai maszkot, (nem evésre szánt) ételutánzatot alkottak vele, és teljesen élethűre sikerültek.

A számítógépes termoformázás fához és kövekhez anyagi tulajdonságaik miatt kevésbé passzol, így azokhoz nem ajánlják.

Mohammed Al Aryan, az ontarioi McMaster Egyetem 19 éves mérnökhallgatója fogaskereket nyomtatott a felsőoktatási intézmény egyik projektjében. Orion Delta gépet használt hozzá, közben teljesen beleszeretett a 3D nyomtatásba, és elkezdte látogatni a helyi 3D Hubst. Idővel rájött, hogy saját printerre lenne szüksége, de vásárlás helyett gépépítés mellett döntött.

A Prusa Mendel i3-ra gondolt, tudván, hogy sok segítséget fog kapni a RepRap-közösségtől. Több használati utasítás elolvasását követően egyértelművé vált számára, hogy az alapok a népszerű építőjáték K’Nexből is elkészíthetők. Csomó pénzt megtakaríthat vele, és a kihívás is izgatta.

K’Nexből mások szintén építettek már, például K’Nex-Lego és K’Nex-Meccano (Mec’Nex) hibrid 3D printereket. Csak néhány érdekeset talált, többet túl kísérletinek tartott, és mindenképpen azt akarta, hogy gépe olyan pontos és megbízható legyen, mint bármelyik kereskedelmi forgalomban kapható 3D nyomtató.

 A tervből hat hónap alatt lett valóság, az elektronika és más kiegészítők költsége nem haladta meg a 250 dollárt. Al Aryan elégedett a végeredménnyel.