FREEDEE BLOG

A General Electric (GE) beszámolója alapján 2016-ban a 2015-höz képest 5 százalékos növekedést jelentő 123,7 milliárd dollár volt a bevétel.

A jövőben a jelenleginél is nagyobb szerepet szánnak a 3D nyomtatásnak. Ezt támasztja alá a Concept Laser és az Arcam AB rekordösszegű tavalyi felvásárlása. Friss híresztelések szerint a portfolió hamarosan újabb 3DP-vállalattal bővül, amely akár a 3D Systems is lehet… A GE mindenesetre nem kommentálta a pletykát.

A technológia leglátványosabb használata a GE repülési részlege, ahol sugárhajtóművön is dolgoznak, ugyanakkor más területeken, például az energetikában, azon belül az olaj- és gázszektorban szintén alkalmazzák, illetve tervezik alkalmazni a 3D nyomtatást.

Háromoldalú partnerség, a Siemens, az Emirátusokban működő repülőgép-gyártó Strata és az Abu Dhabi illetőségű Etihad Airways megállapodásának eredményeként a közeljövő Közép-Keletje és Észak-Afrikája légterében megjelenhetnek a részben 3D nyomtatott repülőgépek. Az első nyomatokat a gépbelsőbe szánják.

A partnerség célja az additív gyártótechnológiák integrálása a légjárműiparba, repülőgépek tervein és szerkezeti komponensein óhajtanak javítani vele.

Pilotprojektként nyomtatott részekkel tökéletesítik Etihad-gépek belső terét. A Siemens anyagokkal, teszteléssel és az előkészítő folyamatokkal kapcsolatban ad tanácsokat, az Etihad pedig hitelesíti a Strata által printelt darabokat.

Feltéve, hogy sikeres, a pilotprojektet követően a Siemens és a Strata hároméves közös tervet dolgoz ki. 3D nyomtatással olcsóbban, rövidebb idő alatt képesek optimalizált komplex részeket készíteni, a tervek pedig gyorsabban kijavíthatók, mintha hagyományos gyártómódszerekkel dolgoznának. A hároméves roadmap keretében az Emirátusok lakóinak is tartanak a technológiát népszerűsítő tréningprogramokat.

Az Etihadnál nagyok az elvárások, tudják, hogy a hitelesítés a legnagyobb kihívás, de bíznak mérnökeik szakértelmében.

A Nottinghami Egyetem mérnökei fém 3D nyomtatással, SLM (szelektív lézeres olvasztó) printerekkel minimális mennyiségű anyagból hoznak létre autók üzemanyag-takarékos és környezetbarát használatát támogató könnyű és hatékony alkatrészeket.

Brit autógyártók sokat profitálhatnak a FLAC (Funkcionális rácsok autóalkatrészekhez) projektből. Az új alkatrészek ugyanis 40-80 százalékkal könnyebbek az általuk helyettesítetteknél. Digitális tervezésükkel hő és mechanikai teljesítményük optimalizálható, és mivel a részeket nem nagyobb fémdarabból vágják ki, jelentősen csökken az anyagveszteség.

Egyelőre féknyergeket, LED világítás hűtőrészeit és erőátviteli alrendszereket terveznek készíteni a luxusautó- és a motorsport-piacra.

Az Indiana állambeli Purdue Egyetem kutatói az amerikai Nemzeti Tudományos Alap támogatásával okostelefonokat felhasználóbarát tervezőrendszerré alakító platformot indítottak. A kifejezetten kezdőknek szánt Makerpad-del a technológiát legkevésbé értők is létre tudnak hozni 3D szkent, 3D modellt, 3D nyomatot és lézervágatot.

„A terméktervezés és gyártás vállalatok és profik, elsősorban mérnökök és művészek hatásköre. Mindenkinek vannak ötletei, de csak kiválasztott kevesek valósítják meg azokat. Óriási veszteség, rengeteg emberi kreatív erőforrást és gazdasági lehetőséget fecsérelünk el” – véli Karthik Ramani projektvezető.

A beindult maker-kultúra gyakran nem vesz tudomást a problémáról. Hiába férünk hozzá egy sereg techcucchoz, hiába lehet elvileg bárkiből maker, a 3D nyomtatáshoz is kellenek alapadottságok, know-how. Sok kreatív felhasználó viszont nem rendelkezik velük.

Ezért fejlesztették a Makerpad-et. A platform telefonunk mélyérzékelő kamerájával szkennel tárgyakat, a szken később módosítható, digitalizálható és berakható saját 3D nyomat vagy lézervágat-tervünkbe. A tervezői folyamatoknál az okostelefonoknál bevált kézmozdulatokat használjuk. Azaz, ha van okostelefonunk, a platformon keresztül megvalósíthatjuk 3DP elképzeléseinket.

„Bárki használhatja majd a szolgáltatást. Akarok például egy lámpaernyőt, vagy nyakláncot, vagy pár kelléket a kocsimra, biciklimre, és a telefonommal, illetve a megjelenő kiterjesztett és virtuálisvalóság-eszközökkel meg is tudom tenni. Ezekkel a megoldásokkal bárkiből lehet maker” – magyarázza Ramani.

A projektet felhőszámítás-alapú algoritmusokra épül. A fejlesztők eleve úgy hozták létre őket, hogy technikai háttér nélküli userekben gondolkoztak.

A Nature Communications tudományos újságban megjelent egy tanulmány a rákhoz kapcsolódó genetikus változások nyomtatott telefontokkal történő detektálásáról. A cikk szerzői Mats Nilsson a Stockholmi Egyetem, Avdogan Ozcan a Los Angelesi Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatója.

Egyszerű képalkotó eszközzel, mobilhoz kapcsolt viszonylag közönséges mikroszkóppal DNS sorok reakcióiból ugyanolyan pontosan kimutathatók rákos tünetek, mint a hagyományos eljárással.

Okostelefonunk újabb, nemcsak rákvizsgáló, hanem általános molekuláris diagnosztikai alkalmazásával távoli helyeken is észrevehetünk vírus-, baktérium-mutációkat. Ha az alkalmazás (valamikor a közeli jövőben) elterjed, nemcsak kórházakban, laboratóriumokban, hanem egyéb helyszíneken is végezhetők komolyabb diagnosztikai vizsgálatok. Elvileg a rákon kívül más betegségek, például tuberkulózisbaktériumok stb. is kimutathatók lesznek vele. Végtelen a potenciál.

Az eszköz valóban egyszerű: a mikroszkópba tett két, elemmel működő lézer és LED-fényforrás, valamint a kameralencsékhez kapcsolt külső lencse biztosítja a pontos, 2,6-szoros nagyítású képalkotást. A képeket nyomtatott mikroszkópplatform vizsgálja különféle szögekből.

Angelo D’Angelo olasz villamosmérnök két szenvedélye az utazás és a 3D nyomtatás. Ennek jegyében világjárás közben miniatűr printelt másolatokat készít a meglátogatott nevezetességekről. A milánói dómmal kezdte, aztán jött a pisai ferde torony, kölni dóm, athéni Pantheon, bukaresti parlament, a Petronas-tornyok Kuala Lumpurban stb. Munkáit 3DPrinTravel blogján és az Instagramon publikálja. A nevezetességeket a Thingiverse-en is megosztja, az érdeklődők maguk is kinyomtathatják a miniatűr darabokat.

A blogot egy éve kezdte, azóta 17 ország 20 épületéről készült nyomat – mindig az adott nevezetesség stílusához legjobban illő anyagból: a bukaresti parlamentet fa, a kölni dómot ezüst és arany PLA-ből stb.

A printeléshez saját FABtotumját, többféle anyagot kezelő olasz FFF-gépet használ. Persze alkalomtól és helyszíntől függően más printerektől sem zárkózik el. Egyes helyeken online talált kész modelleket, máshol viszont neki kellett megalkotnia. TinkerCAD és Fusion 360 programok segítették munkájában, majd a helyszíneken mindig le is fényképezte magát a nyomatokkal.

A Microsoft bejelentette a svéd Simplygon akvizícióját. A Simplygon 3D adatoptimalizáló szoftver hasznos lehet a cég 3DP ambícióinak megvalósításához. Nagyméretű 3D fájlok optimalizálása azért fontos a Microsoftnak, mert befolyásolja a technológia tömeges elterjedését. A Google szintén foglalkozik a kérdéssel, nemrég be is mutatta a 3D adatoptimalizáló Draco-t.

A videojáték-világ legismertebb stúdióinak több mint 80 százaléka, például a Nintendo, a Bethesda, a Sony, a Ubisoft és a Konami is dolgozik a Simplygonnal. A szoftvercég VR videojátékok fejlesztésében szintén fontos szerepet játszott, és a Microsoft kevertvalóság-headsetjéhez, a HoloLens-hez is lesz alkalmazása.

A Microsoft a Paint 3D-t és a Remix 3D-t is tartalmazó Windows 10 Creator frissítéshez optimalizáló szolgáltatásként használja majd a szoftvert.

A Remix 3D a redmondi cég online közössége 3D modellekhez, az app egyelőre csak preview módban funkcionál, de hamarosan 400 millió Windows 10 felhasználó élvezheti. A Microsoft, a 3MF alapító-tagjaként, az Autodesk, a Shapeways, az SLM Solutions, a HP és a Dassault Systémes társaságában saját 3DP fájlformátummal, a .3mf-fel akarja helyettesíteni az .stl-t és a .obj-t.

A Simplygon még 2014-ben létrehozta az ingyenes 3D optimalizáló szoftverszolgáltatás Cloud-ot, amit a Microsoft a Creator frissítésbe integrál.

Az additív fémgyártó technológiák egyik világvezető cége, a floridai Sintavia bővíteni óhajtja a 3DP lehetőségeit. Ezt a törekvést támasztja alá, hogy új nyomtatási módszert találtak ki az erősebb és tartósabb részeket eredményező F357 alumíniumhoz és más alumínium-szilícium ötvözetekhez.

Jelenleg hagyományos öntőeljárásokkal készülnek az alumíniumötvözetekből álló, ugyan tartós, de drága részek, ráadásul előállításuk is időigényes. Az új módszer viszont az anyagminőség feláldozása nélkül is költséghatékony. Azért dolgozták ki, mert az autó- és a légjármű-ipar részéről egyre nagyobb az alumínium-szilícium ötvözetek iránti igény, és le is tesztelték: a mintadarabok megfelelnek, sőt jobbak is az említett iparágak szigorú hitelesítési paramétereinél.

Az eljárás az előre gyártott anyag elemzésétől, az utógyártás hőkezeléséig stb. az egész folyamatra kiterjed. Az így készült részek 125 százalékkal erősebbek az eredeti tervnél, tömörségük pedig megközelíti a 100 százalékot. A Sintavia más változókkal, például a környezettel is számolt (otthoni, magas, 0 fok alatti hőmérséklet).

A technológiával az azt alkalmazó iparágak javíthatnak ellátási láncuk minőségén, és a gyártási ciklusok idejét is felpörgethetik. Az eljárás mellé a Sintavia a folyamat egészét kontrolláló szolgáltatásokat is kínál: porelemzés, utófeldolgozás, helyszíni mechanikai teszt stb.

Torsten Müller-Ötvös, a Rolls-Royce ügyvezető igazgatója 2016-ban vázolta fel, hogy a cég túlélése érdekében hogyan alkalmazzák az új technológiákat, köztük a 3D nyomtatást. A 2016-os eladások egyértelműen jelzik a stratégia sikerességét: a cégtörténet során másodszor értékesítettek 4 ezernél több autót. Az összeladások 6, ezen belül az egyesültkirályságbeliek 25, az amerikaiak 10 százalékkal növekedtek.

A meglévő autótípusok újabb változataihoz (The Dawn, Phantom, Ghost stb.) speciális 3D CAD-modelleket használnak, a 3DP lehetőségeit viszont a 2018-ban piacra kerülő új Phantomban aknázzák ki legjobban. A márkát 2003 óta nem modellezték újra, úgyhogy bőven ráfér a frissítés.

A tulajdonos BMW Csoport 2012 óta nyomtat részeket, és a müncheni Kutatási és Innovációs Központban sokat kísérletezik is a technológiával. 2016 júliusáig 10 ezer alkatrészt printeltek a Phantomhoz. Csak műanyagok: elakadás-jelző lámpa tartói, záró gombok stb.

A Phantom gyártásáról egyelőre azonban nincsenek pontos részletek.

Köztudott, hogy a nyugati kozmetikaipar évek óta nem kínál megfelelő lehetőségeket nem fehérbőrű személyeknek. Különféle bőrtípusok más tulajdonságokkal rendelkeznek, ezért eltérő módon reagálnak egyes kozmetikai termékekre. A problémát felismerő kínai Jala Csoport elsősorban az ázsiai fogyasztók igényeihez igazodva dolgozott ki radikálisan új megoldást.

2016 vége felé a Jala olyan szintre fejlesztette 3D bionyomtató technológiáját, hogy kozmetikumok tesztelésére alkalmas szintetikus „ázsiai bőrrészeket” dolgoztak ki emberi őssejtekből. Öt év alatt elvégzett 98 alapos kísérlet tanulságait levonva, a Jala a francia LabSkin Creations-szel közösen hozott létre in vitro (emberi testen kívüli) bőr printelésére alkalmas technológiát.

Az új „bőrrel” termékek biztonsága, hatékonysága és szépészeti szempontok is vizsgálhatók. Egy bőrdarabot viszonylag gyorsan, három hét alatt készítenek el, funkcionáló irharéteggel (a bőr középső rétege), felhámmal, és a kettő érintkezési pontjaival. A három hét valóban nem sok, viszont rengeteg időt töltöttek el, amíg eljutottak idáig. Valódi emberi bőr elemzésével kezdték, digitális 3D modellel folytatták.

A ránézésre és összetételében is az igazihoz hasonló bőrszerű szerkezetbe speciális algoritmusok segítségével nyomtattak biotintát. Az őssejteket és más elemeket is tartalmazó, a bőrszerkezetre 1 perc 56 másodperc alatt printelhető biotintát a LabSkin Creations állította elő és szabadalmaztatta. A három hét maradékában várják ki, hogy a nyomtatott bőr „igazi” bőrré fejlődjön.

A Jala szerint technológiájuk több szempontból is előnyös: egyrészt a tesztek pontosabbak, mintha állatokon végeznék. Másrészt az őssejtek és a biotinta módosításával más bőrtípusokra is találhatnak adekvát, akár személyre szabott megoldásokat.