A 3D nyomtatás egészségügyi alkalmazásaival kapcsolatban, a kezelésben részesülő beteg kényelmét és rehabilitációját szolgáló, főként műanyag nyomtatószálakról, fotopolimer műgyantákról, szilikontechnológiákról beszélünk, míg a fémek felhasználásáról hajlamosak vagyunk megfeledkezni, pedig sok implantátum, sebészi műtét és protézisek megkerülhetetlen, az adott személyt évekig, vagy akár élete hátralévő részében elkísérő tárgyak kihagyhatatlan részei.

Az orvosi nyomatok egyik általános problémája, hogy a szervezet mennyire fogadja be, illetve löki ki magából azokat. Az idegen anyag szervezetünkkel folytat interakciókat, így mellékhatásokat is kiválthat, sőt, fertőzéseket is okozhat.

A Washingtoni Állami Egyetem (WSU) kutatói ezekkel a problémákkal foglalkozva bejelentettek egy, természeténél fogva antibakteriális, egyszer majd sebészeti beültetésekhez használható anyagot, egy fémet.

Tesztelés közben a printelt anyag a fertőzést okozó baktériumok 87 százalékát elpusztította. Implantátum funkciójának veszélyeztetése nélkül tette, és a körülötte lévő szövetek sem lökték ki. A kutatók bizakodnak, hogy fejlesztésük hasznos eszköz lehet baktériumok átlagos sebészi műtétek, például csípő- vagy térdprotézis-beültetések közbeni kontrollálásához.

A baktériumok e műtétek során és utánuk történő elszaporodása a beültetések kilökésének legfőbb oka. A természeténél fogva ellenálló anyagok viszont képesek megölni a káros baktériumsejteket. Ha pedig így tesznek, az implantátumok hosszútávú kilátásai drámai mértékben feljavulnak.

A sebészetben leggyakrabban titánnal dolgoznak. A medicinában legalább fél évszázada, ráadásul nem sok változtatással használt fém antibakteriális tulajdonságai közepesek. Az implantátum bakteriális felépítése miatt gyakori a kilökődés, ami nemcsak műtét közben, hanem a következő hetekben, hónapokban is megtörténhet. Legrosszabb esetben a betegnek vissza kell mennie, a beültetést pedig kiveszik, majd helyettesítik.

A WSU-n fejlesztett új anyag – titán, tantál és réz keveréke – esetében nincs szükség ilyen drasztikus lépésre, és a páciensnek sem kell kiegészítő antibiotikumokat szednie. A kutatás természetesen folytatódik, mert el szeretnék érni, hogy az új anyag a baktériumok 87 százaléka helyett a 99 százalékukat pusztítsa el.