2013 és 2020 között éves átlagban 26,3 százalékkal nőtt a szabadalmak száma a nemzetközi 3DP-piacon – derül ki az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) friss jelentéséből. A növekedés nyolcszor nagyobb, mint más technológiai területeken. Ez utóbbi adat magáért beszél: az additív gyártást a folyamatos újítás jellemzi.
Az anyagból egyértelműnek tűnik, hogy a globális szereplők új folyamatok, anyagok és gépek kidolgozására összpontosítanak, az innováció állami kutatóintézetekben és a magánszférát meghatározó cégeknél – a szektor történetében soha nem tapasztalt mértékű növekedést és terjeszkedést előidézve – egyaránt pörög.
2001 óta 50 ezernél több nemzetközi szabadalom-kérvényt nyújtottak be a 3D nyomtatásban. Míg a múltban főként nagy mérnöki vállalatokhoz kapcsolódtak, addig jelenleg, különösen az orvosi/egészségügyi szektorban folyamatosan nő a startupok száma. Az innovációban a szállítás szintén fontos szerepet játszik – állítják az EPO-anyag szerzői.
A 2001 és 2020 közötti nemzetközi szabadalmak közel negyven százaléka az Egyesült Államokhoz köthető, 6,9 százalékkal megelőzve az összesített európaiakat. 13,9 százalékkal Japán a harmadik, és – ha az uniós országokat nem egyben, hanem külön-külön nézzük, akkor – Németország a harmadik, 13,4 százalékkal.
Vállalati szinten, a General Electric, a Raytheon Technologies és a HP nyújtotta be a legtöbb oltalomkérvényt: 1793-at, 1441-et és 1362-t. Mindhárom amerikai székhelyű ipari nagyágyú, de a beszámolóból kiderül az is, hogy a startup-ökoszisztéma is virágzik.
A beadott kérelmek iparági trendmérő barométerként is értelmezhetők, mert a szabadalmaztatási folyamatot gyakran évekkel a termék megjelenése előtt elkezdik. A gyakorlatból a jövő piaci trendjeire következtethetünk, és látjuk: az exponenciális növekedés exponenciális marad. 2016-ban hatmilliárd dollárt, 2022-ben a háromszorosát, 18 milliárdot értek el az iparági bevételek. 2028-ra ötvenmilliárdot prognosztizálnak.
A vizsgált periódusban a kérvények tizenkét százalékát közérdekű kutatóintézmények és a területen vezetőnek számító állami egyetemek (például az MIT, a Carnegie Mellon, a Penn State) jegyezték.
