A világ talán leghíresebb műszaki egyeteme, az MIT (Massachusetts Institute of Technology) kutatói a Jövő munkája tanulmány részeként az Egyesült Államok kormánya által támogatott 3DP szak- és továbbképzésekkel kívánják orvosolni a területen tapasztalható munkaerőhiányt, folyamatosan aktualizálni szakemberek ismereteit.
A tréningekbe történő jelentős befektetés nélkül a 3D nyomtatás nem, vagy a lehetőségeknél sokkal lassabban váltja valóra a benne rejlő lehetőségeket, és kevesebb lesz az új alkalmazás is.
A 3DP túljutott a prototípuskészítő-fázison, ma már kívánság szerinti (on-demand) gyártás, a fejlődést viszont a munkaerő-problémák jócskán hátráltathatják. Az additív gyártás inflexiós ponthoz ért, a szektor tréningek és komoly befektetések nélkül veszít versenyképességéből.
Az amerikai kormány az Oak Ridge Nemzeti Laboratórium és az America Makes támogatásában látja a 3DP mainstreammé válásának kulcsát. Csakhogy ipari tömegtermelésnél még mindig prémiumkategóriás megoldás a hagyományos technológiákhoz képest. A tanulmány szerzői szerint pontosan tréningekkel és befektetésekkel kell növelni a 3DP versenyképességét.
Ez azért is kiemelten fontos, mert a technológia már nagykorúvá érett. Kiváló minőségű tréningekkel egyrészt nő az ipari alkalmazások száma, másrészt a komoly tapasztalatokkal rendelkező munkaerő sem vándorol el más szektorokba.
Az ország gyártóipara bajban van: 2012 óta 15 százalékkal kevesebb munkaerőt vettek fel, mint amennyire valójában szükség lenne. Kellő ráfordítással, a 3DP orvosolhatná a gondokat.
Az EU egyik felmérése hasonló következtetésre jut, szerzői pilotsémák gyors bevezetését javasolják. Míg az MIT-tanulmány nem konkretizálja a hiányzó szkilleket, az EU-s dolgozat konkrétabb, például az anyagminősítés képességét hangsúlyozza.
Több jelenségre hívják még fel a figyelmet. Például a 3D szkennerek áresésével nőtt a hamisítások száma, olcsóbb a másolás, bejáratott márkák értékelődhetnek le. Az MIT-s szerzők új adatkezelő szabványokat, biztonságosabb titkosítást és a „szürke zónák” felszámolását javasolják. A hobbifelhasználók számának növekedésével egyértelművé kellene tenni, hogy hol van a szellemi tulajdon és a fogyasztói jogok közti határ.
A szabadalmak, szellemi tulajdonjog túlzott védelme és az anyagok kompatibilitási problémái viszont szintén hátráltatják a fejlődést. Több szervezet úgy véli, hogy épp elég a jelenlegi szabályozás.
