A mesterséges intelligencia előnyeit a 3D nyomtatás ipari szinten csak megfelelő számítási kapacitás és a műveletek minél gyorsabb elvégzése mellett tudja jól kiaknázni – véli Brent Brunell, a GE Research additív gyártótechnológiai vezetője.
A kutató elmondta, hogy a GE printereiben, gyártófolyamataiban (és természetesen a végeredményben, azaz a termékekbe is) MI és más technológiáit, valamint anyagtudományi és ipari szakismeretét igyekszik hatékonyan összekombinálni.
„Gondoljunk bele, hogy egyetlen pici üzemanyag fúvóka nyomtatása 36 terabájt adatot generálhat. Ez a mennyiség háromszor több mint amennyi a Twitteren keletkezik egy nap alatt. És ezek az adatok egyáltalán nem egyértelműek” – magyarázza Brunell.
Rétegről rétegre bontva ugyanis kvázi fizikaleckéket jelenítenek meg, amelyek remekül szemléltetik például a közvetlen lézeres fémolvasztásnál (DMLM) figyelembe vett sok-sok tényezőt.
Ezeket a tényezőket, finom adatpontok tömegét nem ember, hanem a GE mesterségesintelligencia-algoritmusa vizsgálja, nélküle sokkal lassabban boldogulnának, ha boldogulnának egyáltalán.
Hogyan érintkezik a lézer a porággyal? Milyen interakciók alakulnak ki közöttük?
Ilyen és hasonló kérdéseket kell megválaszolni, amit aztán a valósidőnél 1000-szer, 20-szor lassabb, végül tényleges időben történő szimulálással (és a közben látható fizikai folyamatokkal: hőáramlással, elpárolgással, olvasztással, megszilárdulással stb.) próbálnak szemléltetni.
„Megmarad bennünk, hogy a DMLM az ezredrészre lassított szimulációban is mennyire gyors” – folytatja a kutató.
Az MI egyik rendeltetése, hogy jobban megértse és vezérelje a DMLM folyamatot, különben nem nő a termelékenység. Ha a számítások felgyorsulnak, a termelés is hatékonyabb.
A mesterséges intelligencia folyamatosan méri, számolgatja az ideális paramétereket. Leginkább arra lenne szükség, hogy mindezt tényleg valósidőben, a mai 2 kilohertz helyett kb. 20 kilohertzen tegye.
