A periódusos rendszer 74. eleme, a volfrám angolul tungsten, ami svédül „nehéz kő”, a német wolfrahm pedig „farkashabot” jelent, utalva a fémes elem, átmeneti fém kohósítási folyamatot zavaró habzó hatására.
A volfrámból fémporokat gyártó, a szakterület piacvezetőjeként számon tartott pennsylvaniai Global Tungsten & Powders Corp. (GTP) együttműködésre lépett a binder jet technológiával működő 3D nyomtatókat beszállító ExOne-nal, és megállapodtak, hogy fellendítik a volfrámporok használatát az additív gyártásban.
A közös munkától komoly előnyöket várnak, nagy hatással lehet vágóeszközök, kopásálló részek gyártására, azokra a gyártófolyamatokra, amelyekhez jelentős elektromos és hővezetés szükséges.
Az ExOne egyes volfrámötvözetekkel máris kompatibilis gépeivel (X1 25PRO, Innovent+) eddig is nyomtattak porkohászati keményfémeket és (értelemszerűen) volfrámkompozitokat, az együttműködés következtében azonban jócskán felgyorsulhat a printelés, kevesebb hulladék termelődik, a tervezésnél pedig szabadabban bánhatnak a geometriával.
Természetesen az anyagok minősége, így az elemek közül a legmagasabb olvadási hőmérséklettel bíró, kellően robusztus volfrámból készülő poroké is javul. Már csak azért is, mert a például a rakétákhoz, turbina lapátokhoz és más kopásálló részekhez használt volfrámot gyakran nehézfém-ötvözetekkel keverik, hogy a nyomat a lehető legmasszívabb legyen.
A GTP hamarosan két újabb nyomtatóanyagot, a rozsdamentes acélnál is „acélosabb”, finom karbid részecskékből álló volfrámkarbidot és a hőnek, kopásnak remekül ellenálló, az elektromosságot és a hőt jól vezető réz-volfrám ötvözetet mutat be.
Előbbiből vágószerszámok, utóbbiból félvezető eszközök stb. gyárthatók. A szinterezést az utolsó „simítások” kivételével a munkafolyamat nagy részében helyettesítő binder jet technikával csökkennek az előállítási költségek, a nyomatok pedig erősebbek és tömörebbek.