„Raktározzunk vagy nyomtassunk? Milyen hatással van a 3D nyomtatás a tartalék-alkatrész iparra?” – tette fel a kérdést tanulmányában Jeannette Song, az észak-karolinai Duke Egyetem kutatója, és ki is dolgozott egy matematikai modellt a két megoldás közötti egyensúlyra, a költségek optimalizálására.
Például a közműveknek nagy kiesés, ha nem tudnak a lehető leghamarabb, azonnal pótolni meghibásodott alkatrészeket, így néhánynak (fizikai, megfogható állapotban) mindig rendelkezésükre kell állnia.
Vállalatok hagyományosan nagy raktárakban tárolják a tartalék-alkatrészeket. A 3D nyomtatással azonban megváltozott a helyzet, két opció között választhatnak.
Hatalmas raktárépületek bérlete komoly kiadás, és általában meg sem éri, mert az ott lévő darabok zömét nem használják fel. Szintén kockázati tényező, hogy tárolás közben megsérülhetnek, meghibásodhatnak, hosszabb idő elteltével akár mehetnek is a kukába.
Ugyanazok a tartalék-alkatrészek 3D nyomtatással is előállíthatók, és máris kisebb raktártérre lesz szükség.
A 3DP szoftverfejlesztő 3YourMind-dal együttműködő Deutsche Bahn néhány év alatt kívánság alapján (on-demand) kb. 15 ezer darabot printeltetett, amivel jelentős tárolási és szállítási költséget spóroltak meg.
A Stratasys-szel 2018 végén partnerségre lépett brit Angel Trains szükség esetén szintén többféle alkatrészt igyekszik nyomtatottakkal pótolni.
A 3DP legnagyobb kockázata, hogy mi történik akkor, ha a digitális raktározást választva, és a fizikait felszámolva, nem áll rendelkezésre az azonnal szükséges tartalék-alkatrész nyomata?
Az összes felmerülő probléma eredményes kezelésére, Song hibrid megoldást javasol. A cégek tartsanak maguknál néhány darabot, és ha kell, a többit oldják meg 3D nyomtatással. A kutató szerint a legtöbb vállalkozás számára ez az optimális. mert nem kockáztatnak sok felesleges darab tárolásával, viszont a raktár feladásával sem okoznak pluszizgalmakat maguknak. Egyes részek kívánság szerinti printelésével racionalizálják a költségeket.
A javasolt módszer kifejezetten rugalmas, ráadásul a matematikai modell pontosan kimutatja, hogy miből kell nyomatokat készíteni, miből van elég raktáron. Számszerűsít, gyakoriságit állapít meg.
„Kutatásainkból kiderült: a legtöbb esetben egyáltalán nem használják a 3D printert, és a kisebb raktárral, kevesebb raktározott tárggyal, cégek jelentős összegeket spórolnak meg” – magyarázza Song.
