A hidegfúvás (cold spray) anyaglerakó technika, a folyamat során szilárd porrészecskéket gyorsítanak fel szuperszonikus gázlánggal. A részecskék a hangsebességnél négyszer gyorsabban mozognak, és az alapréteget elérve folyadékként viselkednek, majd hamar kihűlve atomfúziós kötés jön létre. A rétegek tárgyban épülnek egybe.
A Singapore Polytechnic január elején jelentette be, hogy hidegfúváson alapuló LightSPEE3D (szójáték a fénysebességgel és a 3D nyomtatással) gyártórendszerével fel akarja gyorsítani a fémnyomtatást, egyedi fémporokat tervez előállítani. A folyamat során nem lobbanékony gáz hatására a megolvasztott anyag átmegy a fúvókán. A gáz áramlását megszakító nyomás miatt fémcseppek formálódnak, majd kihűlve állnak össze porrá.
A GE szintén alkalmazza, sőt, mesterséges intelligenciával kombinálja össze a hidegfúvást. Mivel a módszer a hegesztésnél kevesebb hőt használ, komponensek – mechanikai tulajdonságaikkal együtt – könnyebben visszaállíthatók eredeti formájukba. A pontosságon robotkar dolgozik tovább, és mivel ugyanazt a részt, akár évi 40 ezerszer is kinyomtathatják, mesterséges intelligenciát integráltak a technikába. Az MI gépi tanulással elemzi a robotkar teljesítményét, bővülő ismeretei alapján folyamatosan javít az elvégzett munka minőségén.
A Kanadai Nemzeti Kutatási Tanács (NRC) két tudósa, Fabrice Bernier és Michel Lamarre a szervezet bucherville-i (Québec) laboratóriumában nagyteljesítményű mágneseket hozott létre hidegfúvásos additív gyártással. Neodimium, vas és bór porkeverékből álló részecskéket egy fémhenger belső felületén Giken 800 gázlánggal maximális nyomás alatt dolgoztak meg, majd hidegfúvással készült alumínium védőréteget tetejére. A hidegfúvásos lerakódás mágnesek számára ideális spirálformává optimalizálását ipari robot irányította.
Hagyományosan portömörítéssel és fröccsöntéssel állítják elő az elektromos motorokhoz használt nagyteljesítményű mágneseket. Az előállítás után dolgozzák ki a formájukat, majd ragasztják vagy szerelik végtermékké össze őket.
A hidegfúvásos módszer ezeket a szakaszokat mind egybeintegrálja, a mágnes pedig jobb mechanikai és áramvezető tulajdonságokkal rendelkezik polimer nélkül. A rozsdásodásnak és az oxidációnak is ellenáll, azaz összességében tovább bírja fröccsöntött elődeinél.
„A technológiával kompaktabb, jobb teljesítményű motorok hozhatók létre, sőt, idővel egész motorok készíthetők hidegfúvással. Komoly előnyökkel járnak: csökkennek a költségek, jobban kezelik a hőt, geometriájuk és funkcióik komplexebbek lesznek” – magyarázza Bernier.
A két kutató mágneseik alkalmazási lehetőségeit tanulmányozza. Mágneses hűtésre, szélturbinákra és telekommunikációs eszközökre gondolnak.
