A technológia fejlődésével egyre több esetben nyílik lehetőség a 3D nyomtatás helyszíni, kívánság szerinti alkalmazására. A világűrben evidens ez az opció, de egyelőre a Föld eldugottabb részein lenne rá nagyobb szükség.
Ebből indult ki, és elképzelését bebizonyítandó, tanulmányt írt, majd második generációs Cube 2 printert, hordozható napelemet, áramellátó rendszert és átalakítót pakolt egy hátizsákba a NASA Made in Space projektjének egyik résztvevője, Julielynn Wong, Harvardon végzett orvos, a 3DP medicinában való hasznosításával foglalkozó 3D4MD alapítója.
Kisméretű, könnyű és könnyen hozzáférhető, napenergiával töltött áramforrással vagy napelemekkel működő printert és kereskedelmi forgalomban beszerezhető alkatrészeket akart használni orvosi és fogorvosi eszközök nyomtatására. Három esettanulmányt is végzett – ujj-sínt, fogtömés-cserére alkalmas eszközt és egy szike-fogantyút nyomtattak –, amelyek alapján napenergiával működő ultrahordozható, plug-and-play és nem utolsósorban olcsó 3DP rendszert fognak tervezni és világtól elzárt, nehezen megközelíthető helyeken használni.
Az ötlet nem új, kivitelezhetőségét viszont Wong bizonyította be. Műholdas internetkapcsolattal, printerrel, napelemekkel, hozzáférhető műanyagokkal, kerámiákkal és fémekkel bárhol megvalósítható. Az online érkező utasítások alapján egész komplex részek hozhatók létre rövid idő alatt.
Egyelőre azért vannak felbontási problémák, Wong és társai csak ABS-t, ragasztót és szalagokat használtak, amelyek bonyolult alkatrészek, műszerek esetében nem elegendők.
A fogorvosi eszközhöz 12 percre és 9,2 W/h-ra, a fémsínhez 23 percre és 17,6 W/h-ra, a szike-fogantyúhoz 25 percre és 19,2 W/h-ra volt szükségük.