HTML

Legyél Te is Szakértő!

Minden hírlevél feliratkozónknak egy 50 oldalas 3D nyomtatás kisokost és 3D Akadémia kedvezményt adunk ajándékba!

 

 

3D TECH WORSKHOPOK

Vegyél részt a 3D Akadémia képzésein és szerezz átfogó tudást a 3D technológiák jelenéről és jövőjéről!

3D nyomtatás, modellezés és szkennelés tanfolyamok a 3D Akadémián.

FRE3DEE a Facebookon

Bútor 3D nyomtatással – Interjú Boldizsár Tamással I. rész

ferenck 2014.07.11. 08:30

Folyamatosan bővülnek a 3D nyomtatás alkalmazási területei: gépjárműipar, építészet, divat, design, lakberendezés… Egyre többen élnek az új lehetőségekkel, köztük Boldizsár Tamás ipari forma- és bútortervező is, aki a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen additív technológiával kivitelezte diplomamunkáját, az interaktív Link Furniture rendszert. A nyomtatás egy része a FreeDee Printing Solutions műhelyében történt. Az alkotóval munkáiról, terveiről és a technológia lehetőségeiről beszélgettünk.

Hogyan kerültél kapcsolatba a 3D nyomtatással?

A BSC képzést a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépész karán csináltam, ahol sokat hallottunk különböző gyártási eljárásokról, többek között a 3D nyomtatásról is. Akkor még azt tanultuk, hogy meglehetősen költséges eljárás, fő felhasználási területe a gyors prototípusgyártás, és elsősorban a gépészeti felhasználását domborították ki. Azóta sokat változott a technológia és az én véleményem is a nyomtatásról, pedig csak 4-5 év telt el közben. Amikor elkezdett a csapból is a 3D nyomtatás folyni, és néhányan az otthoni nyomtatás elterjedését vizionálták, még elég nagy kétkedéssel fogadtam, hiszen azt gondoltam, hogy a drága és bonyolult eljárás csak nagycégek vagy tervezők játékszere lesz. De egy tervezési projektem kapcsán a FreeDeeben szálhúzásos nyomtatással nyomtattattam egy elemet, és rájöttem: a technológia már csak egy lépésre van attól, hogy akár az otthonokban is elterjedjen.

tamas1.jpg

A 3D nyomtatást egyre több területen alkalmazzák, viszont általában nem a bútorkészítéshez asszociáljuk. Hogyan jött képbe a technológia ezen a területen?

Az utóbbi időben elsősorban bútortervezéssel foglalkoztam, és a diplomamunkámnál igazából nem is az volt a cél, hogy a bútortervezés területére behozzam a 3D nyomtatást, hanem a 3D nyomtatás volt az eszköz, amivel megvalósítható volt az általam elképzelt koncepció. Elsősorban olyan bútort szerettem volna csinálni, amit a felhasználók/vásárlók is ki tudnak alakítani maguknak játékos formában, de nem csak különböző dobozok egymás mellé pakolgatásával, hanem úgy, hogy igazi háromdimenziós formai játékokat tudjanak létrehozni. Mivel végtelen számú összeállítás lehetséges, minden esetben egyedivé tehető kötőelemre volt szükségem, anélkül, hogy a rengeteg elem mindegyikéhez méregdrága fröccsöntő formát kéne előállítani. Így jött a képbe a 3D nyomtatás, aminél tulajdonképpen minden elem különbözhet egymástól, minden bútorhoz egyedi sarokelemek készülhetnek, rengeteg gyártóeszköz és pénz bevonása nélkül. Egyébként miközben már nagyban benne voltam a tervezésben, láttam az egyik design blogon, hogy a világ másik felén másnak is eszébe jutott a hagyományos fa elemek 3D nyomtatott kötőelemekkel való összekombinálása, és hogy így hozzon létre bútort. Igaz, abban az esetben annyira nem éreztem indokoltnak ezt a technológiát, hiszen egy-egy előre kitalált bútorhoz készült a nyomtatott elem.

tamas2.jpg

Milyen nyomtatóanyagokat használtál a bútor-projekthez, illetve mit gondolsz a nyomtatóanyagok jövőjéről, például a bútornyomtatásnál nyilvánvalóan fontos faalapú nyomtatószálakról?

A sarokelemek nyomtatásához PVC-t és PLA-t használtam. A két különböző anyag használatát csak a kényszer szülte, mert a szűkre szabott határidő miatt egyszerre két különböző gépen kellett dolgozni. A PLA használata abból a szempontból jött jól, hogy ezáltal hangsúlyozható a bútor fenntarthatósága, hiszen egy kukoricakeményítőből készült műanyagról van szó, ami megfelelő körülmények között komposztálható és teljesen lebomlik. Egyébként a szálhúzásos nyomtatás jellemzője, hogy hőre lágyuló műanyagokat használ, és ezeket a műanyagokat vissza lehet olvasztani és újranyomtatni, így nem áll fenn az a veszély, mint a papírnyomtatásnál, ahol a felhasználó rengeteg alapanyagot pazarol el, és ezzel termeli a sok-sok szemetet. 

tamas3.jpg

A nyomtatható anyagok jövőjével kapcsolatosan azért nem akarok találgatásokba belemenni, mert jelenleg rohamtempóban fejlődnek a nyomtatók. Most a szálhúzásos, hőre lágyuló műanyagnyomtatás a legolcsóbb, és ezért a legesélyesebb, hogy az otthoni nyomtatásnál elterjedjen. A faelemeket viszont mindenképpen meg akartam őrizni; teljesen más struktúrája van az igazi fának, mint a nyomtatottnak. Nekem tulajdonképpen nem okoz különösebb esztétikai élményt egy nyomtatott faelem, éppen ezért nem is akartam kísérletezni vele. Nem hiszem, hogy ennek vagy bármelyik technológiának a természetes anyagok utánzása lenne a feladata. Azért nem, mert sohasem fog úgy kinézni, mint az igazi. Ráadásul kicsi a valószínűsége, hogy az otthoni nyomtatásban elterjedjenek a bútorléptékű gyártóberendezések, és pontosan ezért sem akartam egy teljes bútor faanyagait nyomtatni.

tamas4.jpg

Címkék: trendek design bútor FreeDee

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://freedee.blog.hu/api/trackback/id/tr666497055

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása