A 3D nyomtatók piaca 2012-ben 1 milliárd dollárnál több eladással büszkélkedhet. A szám 2025-re megnégyszereződik – áll az IDTechEx nemzetközi piackutató ügynökség 3D Printing 2013-2025: Technologies, Markets, Players című elemzésében.
A gyártók szerint a nyomtatók iránti kereslet látványosan nő, a piac gyorsan bővül, a média egyre nagyobb, időnként hype-ba átcsapó érdeklődést mutat a technológia iránt. Míg számos high tech megoldás széles körben alig ismert, a 3D nyomtatásra ez egyáltalán nem áll. A növekedésben sok más hajtóerő (driver) mellett e tényező is fontos szerepet játszik.
A legfontosabb alkalmazási területek
Az elemzés az orvosi és fogászati hasznosulások mellett az ékszerészetet, a designt és az építészetet emeli ki. A ma 141 millió dolláros orvosi/fogászati szektor 2025-re 868 milliósra nőhet. A fejlődés motorjai egyrészt a fogászati alkalmazásokban rejlő potenciál, másrészt (például az elektronsugaras olvasztótechnológia következtében) az ortopédiai implantátumok elterjedése. Az ékszerészet, design és építészet összesített éves növekedési rátája körülbelül 20 százalék lesz.
A légjármű- és autóiparban szintén komoly növekedés várható. A piacvezető cégek valószínűleg egyre nagyobb összegeket fektetnek a gyártási folyamatok integráns részévé váló 3D nyomtatásba.
Ázsia lépéshátrányban?
Az elemzés egy meglepő jelenségre is felhívja a figyelmet: az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval szemben az ázsiai piac lényegesen kevesebb aktivitást mutat. Kína ugyan kutatóközpontokat létesít, de a nyomtatásból származó bevételekben még mindig az export (és nem a hazai értékesítés) a meghatározó. Mindezt a bevételek és a gyártók régiónkénti eloszlása is jól szemlélteti.
A szerzők részletesen kitérnek a különféle 3D-s technológiákkal és alkalmazási területekkel kapcsolatos szabadalmi publikációkra. E téren mind a kínai, mind az amerikai és az európai egyetemek nagyon aktívak, aktivitásuk viszont egyelőre ritkán konvertálódott szellemi tulajdonná. A német Fraunhofer Intézet a legfontosabb kivétel.
Árak
Az elemzés pontosítja azt a közvélekedést, hogy az utóbbi két évben a nyomtatók ára jelentősen csökkent. Az áresés ugyanis csak a közepes és alacsony árkategóriás gépekre érvényes, míg a csúcsdarabok ugyanannyiba kerülnek. Az egymillió dolláros printerek változatlanul egymillióért, a pár éve még százezresek viszont ma már körülbelül ötvenezerért vásárolhatók meg.
A legdrágább gépek piaca – a kevés gyártó, a magas gyártási költségek stb. miatt – aligha fog változni, így komolyabb áresés sem várható.
A nyomtatóanyagok ára szintén stagnálni fog. Az egyik legfőbb ok, hogy mivel a gyártók saját gépeikre optimalizálják az anyagokat, nincs árcsökkentést eredményező komoly piaci versengés. Míg egy kiló nyomtatható titánpor 700 dollár, addig a titán kilója 100 dollárnál kevesebbe kerül.
3D nyomtatók és CNC szerszámgépek
Az elemzés kitér a CNC (Computer Numerical Control) piacra is – a vezérlést végző, programozható mikroszámítógépet tartalmazó szerszámgépek megalkotását a kézi megmunkálás komoly mellékidő-szükséglete indokolta. E gépek lehetővé teszik a kézzel kivitelezhetetlen szimultán több tengely mentén végzett és nem egyenes menti mozgásokat is. Nagy előnyük, hogy megmunkálási technológiától (marás, esztergálás, hegesztés stb.) függetlenül állandóan optimálisan, nagy precizitással működtethetők. Gyors prototípuskészítésre, szerszám- és kisszériás gyártásra egyaránt alkalmasak.
A CNC alkalmazási területei, célpiacai hasonlóságot mutatnak a 3D nyomtatással: légjármű- és autóipar, orvosi/fogászati szektor, ékszerkészítés. Az otthoni felhasználók köre ugyan lassan, de szintén bővül. Mindkét területen nagyjából azonos üzleti trendek figyelhetők meg.
A szerzők összegzése: más előrejelzésekkel, szakemberekkel ellentétben nem tartják valószínűnek egy új ipari forradalom bekövetkeztét, inkább egyfajta ipari megújulásra számítanak helyette.
