Az MIT (Massachusetts Institute of Technology) kutatói boltban beszerezhető lakkal dolgozó 3D nyomtatórendszert fejlesztenek. A géppel élethű és változó fényességű printeket készítenek. Céljuk teljesen realisztikus másolatok, nyomatok alkotása, a potenciális alkalmazások a múzeumoktól, műtárgyak hibátlan utánzataitól az egészségügyig, teljesen életszerű művégtagok printeléséig ível.
A projektben a Svájci Olasz Egyetem, a Max Planck Informatikai Intézet és a Princeton Egyetem is részt vesz. Bizakodnak, hogy nyomtatójuk a valósághoz minden eddiginél közelebbi, „vizuálisan tökéletes” darabokat, például az eredetitől megkülönböztethetetlen műtárgy-utánzatokat printel majd.
Egy felület fényessége jelzi, hogy mennyi fényt tükröz vissza: ha fényes, akkor fényvisszaverő, ha kevésbé, akkor alacsony fényességű vagy matt. A fényesebb lakkok alig viszkózusak, és simább felületekké száradnak. A matt lakkokban lévő nagyobb polimerek viszont eltömíthetik a printer fúvókáját.
Korábban kiderült, hogy tónusok félig történő kialakítása javíthatja nyomtatott felületek minőségét és színeit. Biztonságos oldószert használó, printelt felületeknek fényességet adó speciális technológiát dolgoztak ki rá. A szerrel a printelt részecskéket oldják fel.
Az MIT kutatói változatos méretű, magas viszkozitású és szemcseméretű lakkcseppek lerakására is képes, nagy fúvókákkal ellátott printert terveztek. A lakkot különleges technikával eresztik a nyomtatási felületre. A cseppméret szabályozható, minél több lakk szabadul fel, annál nagyobb a csepp.
A térben változó fényességhez félárnyékolásos technikát alkalmaztak, egyedi lakkcseppeket rendeztek messzebbről folyamatos felületnek tűnő mintákba. Ezt követően egy fényes, egy matt és egy „köztes” lakkot tettek a printer előre programozott „féltónusú” mintázatába, hogy térben változó fényességű árnyalatokat nyomtasson a felületre.
Az outputot a kutatók által fejlesztett szoftver határozza meg. A felhasználó a programmal választja ki a tárgyra nyomtatni kívánt mintázatot, aztán a printer kalibrál, és finomhangol.
Az első eredményeket 2,5 D-nek nevezték, most a teljes 3D-n dolgoznak, majd a kereskedelmi hasznosítás következhet.
