HTML

Aktuális ajánlatunk

craft_summer_sale_eu_craft_hu_235x320.jpg

Legyél Te is Szakértő!

Minden hírlevél feliratkozónknak 50 oldalas 3D nyomtatás kisokost és 4 óra bérnyomtatást adunk ajándékba!

 

 

3D TECH WORSKHOPOK

Vegyél részt a 3D Akadémia képzésein és szerezz átfogó tudást a 3D technológiák jelenéről és jövőjéről!

3D nyomtatás, modellezés és szkennelés tanfolyamok a 3D Akadémián.

FRE3DEE a Facebookon

Intelligens robotokat nyomtatnak a Delfti Műszaki Egyetemen

ferenck 2019.08.07. 08:00

A puha robotika (soft robotics) az elmúlt tíz év egyik legizgalmasabb fejlesztési trendje. Alapvetése, hogy a „klasszikus” merev helyett rugalmasabb anyagokból épített gépek szerteágazóbb területeken tevékenykedhetnek, élő organizmusokhoz hasonló mozdulatokra, mozgásra képesek.

A NASA nyomtatott szilikon öntőformákat használ űrkutatásban résztvevő puha robotjai aktuátoraihoz. A világűrnél persze lényegesen hétköznapibb területeken, köztük az orvostudományban vagy a zoológiában is egyre gyakrabban alkalmazzák a technológiát.

3dnyomtatas_delft0_1.jpg

Ezek a robotok hajlíthatók, megcsavarodnak, megnyúlnak (akár egyszerre is képesek mindháromra). A mostani szenzorok viszont nem kifejezetten alkalmasak hozzájuk, tehát az érzékeléstechnológiában szintén újítani kell.

Rugalmas, beágyazott nyomtatott szenzorokkal a deformációk zöme könnyen észlelhető, és így nő a robot és környezete közti interakciók száma. Az újítás komoly hatással van az ember-gép együttműködésre is, mert mindkét fél érintkezhet törékeny vagy puha tárgyakkal, megfoghatja azokat, például változatos méretű gyümölcsöket.

3dnyomtatas_delft_1.jpg

Ha az interakciót nagyon nehéz vagy lehetetlen előrejelezni, a robotnak mindenképpen érzékelnie kell az ujjai és a teste pozícióját.

A holland Delfti Műszaki Egyetem (TU Delft) kutatói ezeket az alapvetéseket figyelembe véve nyomtattak Stratasys PolyJet printereken a puha robotok „öntudatát” és alkalmazkodóképességét jelentősen növelő többszínű szenzorokat. (Agilus Black, VeroCyon és VeroMagenta anyagokat használtak hozzájuk.)

A légkamra felfújásával az aktuátor tetején lévő légzsákok kitágulnak, míg az alja ugyanolyan hosszú marad, mindezek eredményeként pedig hajló/görbülő mozgás keletkezik – magyarázza Rob Scharff, az egyik fejlesztő.

Az érzékelő képességeket növelendő, a kutatók színes mintázatot nyomtattak a fenti légzsákok belsejébe, amelyeket az aktuátor kinyújthatatlan alján színes szenzorokkal figyelnek meg. Amikor az aktuátor felfúvódik, megjelennek a szenzorok által addig takart színek.

A kutatók a szín- és a fényerőváltozást az aktuátor formájának előrejelzésére használják.

Az érzékelők úgynevezett előrecsatoló ideghálóval (feedforward neural network, FNN) működnek. Az FNN „adatbázisa” az aktuátor formájához kapcsolódó 1000 szenzorikus értéket tartalmaz. Az aktuátor formáját hat marker jeleníti meg a kamera által folyamatosan figyelt nyújthatatlan rétegen. A háló inputjai a négy csatornával (vörös, zöld, kék, fehér) rendelkező négy színes szenzorból olvashatók le.

A módszerrel 0,025 és 0,075 milliméter hibahatáron belül minden egyes marker térbeli pozíciója előrejelezhető. Így pedig – ellentétben a jelenlegi robotok érzékelőivel – a markoló tárgy körüli görbületének pontos formája is mérhető.

A fejlesztés komoly előrelépés, a puha robotok így pontosabban mozognak, jobban markolnak meg tárgyakat.

Címkék: robot mesterséges intelligencia szenzor Stratasys

Szólj hozzá!

A 3D nyomtatás hatása a járműtervezésre

ferenck 2019.08.06. 08:00

Minden egyes gépjármű bonyolult tervezési és fejlesztési folyamat végeredménye. Az alkatrészeknek többféle szempontnak kell megfelelniük, és egyben át is kell menniük a tömegüket, szerkezeti integritásukat, aerodinamikus alkalmasságukat vizsgáló teszteken.

A 3D nyomtatás alaposan megváltoztatta, könnyebbé és olcsóbbá tette a termékfejlesztési folyamatot. Egy példa: az additív gyártás legnagyobb világméretű hálózata, a 2013-ban, Amszterdamban alapított 3D Hubs a kezdetek óta gyártott több mint 3 millió alkatrészének jelentős része az autóiparnak készült.

3dnyomtatas_autogyartas.jpg

A technológia megjelenése előtt a prototípuskészítés és az alkatrészgyártás is költséges és időigényes folyamat volt. Sok innovatív elképzelés pénzügyi korlátok miatt nem válhatott valóra, ráadásul, ha a legyártott alkatrész nem működött, újra kellett kezdeni az egészet; a folyamatok annyira nem bizonyultak rugalmasnak, hogy az iterációnak minimális szerep jutott.

A 3DP mellett az online megoldások, és a kettő kombinációja, az online 3D printelés mindent megváltoztatott. Az eredeti terv, az egyedi részek kiötlése és a prototípus elkészítése párhetes folyamattá redukálódott. A tervezés során sok lehetőség nyílik a próba-hiba módszer alkalmazására, így a darab folyamatosan javítható, a végterméket könnyebb legyártani. A nedvességnek való ellenállástól a súlycsökkentésig, additív gyártással a specifikációknak pontosan megfelelve dolgozhatók ki a végtermékek.

Az iparág dinamikusabbá, rugalmasabbá vált.

A mérnökök a prototípuskészítéstől a kisszériás gyártásig, sok feladatot végeztetnek el 3DP szolgáltatókkal. Bonyolult formák és szerkezetek pluszköltség nélkül alakíthatók ki, részek egészen specifikusra tervezhetők, és mindez sokkal gyorsabban, mint más eljárásokkal.   

A nyomtatáshoz változatos anyagokat, fémek mellett nejlonport, műgyantát, viaszt, fotopolimert stb. használnak.

Címkék: autó ipar nyomtatóanyagok 3D Hubs nyomtatóhálózatok

Szólj hozzá!

Készül a 3D modellek Google-keresője

ferenck 2019.08.05. 08:00

A 2015-ben a szerteágazó érdeklődésű Paul Powers által alapított Cincinnati-székhelyű 3D modellelemző és szoftverfejlesztő cég, a „Fizikai DNS-t” (Physical DNA) rövidítő Physma bejelentette, hogy újabb kör kockázati tőkével támogatták meg, és a befektetésből tovább fejlesztik 3D modellekre kidolgozott keresőmotorjukat.

Powers a Heidelbergi Egyetemen jogot végzett, majd a Harvardon csillagászatot és asztrofizikát tanult, aztán vállalkozásba kezdett.

A Physma geometrikus kereső rendeltetése a CAD-tervek, a 3D nyomtatás és más gyártási módszerek hatékonyságának növelése. CAD- és PLM-programokkal együtt fut, a modelleket gépitanulás-algoritmusokkal elemzi, és azonosítja a digitális szerkezetek megegyező tulajdonságait.

3dnyomtatas_physna.jpg

Az eredmények nagyságrendekkel pontosabbak, és a kereső sokkal gyorsabb is a hasonló programoknál. Powers szerint azonban egyelőre csak kapirgálják a felszínt, mert az alaptechnológiában korlátlan lehetőségek rejlenek, és ezeket szeretnék mielőbb kiaknázni.

A felhasználó 3D fájl adatbázisán alapuló keresési eredmények a modellek közötti hasonlóságokat és különbségeket is tartalmazzák. Ezekkel az adatokkal lehetővé válik általános gyártási problémák azonosítása.

Physma másodpercek alatt többmillió modellt fut át, így a felhasználó könnyen lokalizálja azokat. A kereső azt is meg tudja állapítani, hogy a 3D fájlok megfelelnek-e a szabványoknak, elvárásoknak, ráadásul időbélyegzővel és más eljárásokkal a biztonságukra is ügyel.

Mindezek együtt tehetik, Mark Kvamme befektető szavaival élve, a „3D modellek Google-jává.” A Google kezdeteire jól emlékező üzletember hasonló szakmai potenciált látja benne.

A cég gyártó-, légjármű-, autó- és védelmi ipari, valamint energetikai, fogyasztói elektronikai partnerekkel működik együtt, köztük olyan nevekkel, mint a Siemens, a NASA, az Oracle, vagy a PTC. Mindegyik használja a geometrikus 3D modellkeresőt.

Címkék: kereső szoftver CAD

Szólj hozzá!

Háznyomtatás fél nap alatt

ferenck 2019.08.02. 08:00

Kínától Latin-Amerikáig, az építészet és az építőipar egyre gyakrabban alkalmaz 3D nyomtatótechnológiákat. A 3DP egyrészt futurisztikus elképzeléseket, különleges terveket vált valóra, másrészt sorra dőlnek meg a rekordok. Túl az egyediségen és a világcsúcsokon, egyértelműen bebizonyosodott: az additív gyártás hamarosan fontos szerepet fog játszani a szektorban.    

Legutóbb a New Yorki S-Squared 3D Printers Inc. (SQ3D) döntött világcsúcsot: saját fejlesztésű Automatizált robotikus építőrendszerével (ARCS) nem egész 12 óra leforgása alatt felhúzta a földkerekség legnagyobb – 46,45 négyzetméteres – printelt otthonát. (Az eddigi rekordot, legalábbis, amely felkeltette a világmédia figyelmét, az ICON tartotta a New Story megrendelésére készült, 2018 márciusában a texasi Austinban bemutatott 32,50 négyzetméteres, kb. 4 ezer dollár költségű házzal.)

3dnyomtatas_haz0.jpg

A cég szabadalmi oltalomra beadott úttörő épületnyomtatási folyamatot dolgozott ki. Lényege, hogy több gép szimultán munkálkodik, és autonóm módon építik fel a házat.

Az ARCS fejlesztésénél maximálisan figyelembe vették a környezetbarát szempontokat, a rendszert például (szintén saját) alacsony fogyasztású technológia működteti. A munkafolyamat ugyanazzal az árammal történik, mint amit egy közönséges hajszárító használ, és egy házhoz kb. 38 liter üzemanyagra van szükség.

3dnyomtatas_haz.jpg

Az SQ3D éveken keresztül fejlesztett és 2018 decemberében bemutatott épületnyomtató technológiájával az előállítási költségek, a hagyományos módszerekkel összehasonlítva, akár 70 százalékkal is csökkenthetők, egy ház felépítése napok és hónapok helyett mindössze órákig tart.

A vállalat elképzelése szerint a világ szegényebb térségeiben évente többezer környezetbarát házat építene fel. Egy 46,45 négyzetméteres otthon mindössze 2 ezer dollárba kerülne, de a közeljövőben akár 20-szor nagyobb lakóépületeket is építenének. (Az ICON egyébként szintén hasonló elképzeléseket tervez megvalósítani.)

Az ARCS rendszerrel az építkezés autonóm folyamat, az otthon személyre szabása pedig a vásárló egyéni elképzelései szerint történik.

„A forradalmi 3D géppel a biztonságos és költséghatékony építkezés új korszakába léptünk” – olvasható az SQ3D egyik sajtóközleményében.

Egyelőre nem tudni, hogy a nyomtatott ház mikor lesz lakható, vagy csak az ARCS rendszer lehetőségeit szemléltetik vele.

Címkék: épület építőipar épületnyomtatás

1 komment

3D nyomtatással könnyebbek a drónok

ferenck 2019.08.01. 08:00

A Pisai Egyetem Repülőmérnöki Karának kutatói 2009-ben alapították a k+f tevékenységre összpontosító Skybox Enginnering-et. A légjármű-iparnak dolgoznak ki új eszközöket, tervezési módszereket, tökéletesítenek meglévő termékeket.

Legutóbb a szintén olasz 3D nyomtatógyártó Roboze céggel dolgoztak együtt, drónhoz készítettek funkcionális részeket – a motorok által okozott nagyfrekvenciájú rezgések kiküszöbölésében segítő csappantyú-rendszert a gép robotpilótájához. A Roboze egyik FFF printerén, a Beltless rendszeren dolgoztak, a nyomathoz szénrosttal megerősített poliamidot (Carbon PA) használtak.

A Carbon PA olyan erős, mint a fém és olyan könnyű, mint a polimer – áll a Roboze termékismertetőjében. Ez pedig annyit jelent, hogy ideális fémhelyettesítő.

3dnyomtatas_dronalkatrezek.jpg

Kiderült, hogy a technológiával sok időt spóroltak meg, és az alkatrész is lényegesen (25 százalékkal) könnyebb lett, mintha hagyományos eljárásokat alkalmaztak volna hozzá.

„A projekt természetéből fakadóan szükségszerű volt a 3D nyomtatás használata. Elsősorban drónok és más légjármű-modellek alkatrészeinek a tömegét és megterhelését akartuk csökkenteni, valamint igyekeztünk kihasználni, hogy a technológiával komplexebb formájú funkcionális részek készíthetők. A Roboze-t az anyag minősége és a különféle nyomtatási lehetőségek miatt választottuk” – nyilatkozta Vincenzo Binante, a Skybox egyik mérnöke, majd elmondta, hogy alumíniumötvözettel nem értek volna el ilyen eredményt.

A Roboze megoldásával jelentősen felgyorsult a prototípuskészítés, a CAD-modellt közvetlenebbül valósították meg.

A nyomtatógyártó májusban mutatta be a Beltlesshez képest előrelépést jelentő, pontosabban printelő és a korróziónak jobban ellenálló Xtreme széria két darabját. A cég európai terjeszkedését jelzi, hogy partnerségre lépett a francia Neofab 3DP tanácsadó vállalattal.

Címkék: poliamid drónok

Szólj hozzá!

Hamarosan jöhet az első színes sztereolitográfiás 3D nyomtató

ferenck 2019.07.31. 08:00

A fogyasztói elektronikai termékeket gyártó tajvani Kimpo Electronic Inc. 3D nyomtatásra szakosodott XYZPrinting részlegét 2013-ban alapították. Kezdetben desktop gépeket fejlesztettek, a piac ipari szegmensét megcélzó gépparkjukat 2017-től SLS, DLP és binder jetting technikával működő nyomtatókkal bővítik.

Jelenleg asztali és ipari nyomtatóik egyaránt vannak, hat év alatt messzire jutottak: a kezdeti 0 helyett ma már 15 különféle printerük üzemel.

3dnyomtatas_xyz.jpg

Az asztalikat az SLA (sztereolitográfia) technikával működő Nobel és Vinci szériák fémjelzik. Utóbbinak létezik színes változata, igaz, az FFF technológiát használ. A nyomtatóágy belsejében lévő tintasugaras fej színes cseppekkel kiegészített műanyagrétegekkel dolgozik.

Az XYZPrinting 2018 júniusában (at Egyesült Államokban pedig idén) szabadalmi oltalomra nyújtott be egy többszínű tárgyak előállítására alkalmas SLA 3D printer tervet. A dokumentumban úgynevezett „önszínező” megoldást mutatnak be. A gépet ipari alkalmazásokra szánhatják, ha lesz belőle egyáltalán valami.

3dnyomtatas_xyz0.jpg

A színeket illetően az FFF és a binder jetting is jócskán megelőzi a sztereolitográfiát, és a szabadalmaztatásra szánt módszerrel is csak monokróm-szerű 3D modellek nyomtathatók, azaz a jövőben nyilván születnek még hatékonyabb tervek.

A javasolt rendszerben a színt a fénymodul mellé helyezett színező modul adja. A műgyanta vagy világos, vagy színtelen lesz, vagy (a színes Vincihez hasonlóan) permetszerűen szórt szín határozza meg. Elképzelhető, hogy a printer előre meghatározott szín különféle árnyalatait dolgozza ki.

A kívánt színeket rétegről rétegre kell definiálni, és minden egyes pixelt figyelembe kell venni hozzá.

A technológia feltalálója az XYZPrinting részéről már több szabadalmi kérvényt beadott Peng-yang Chen.

A tényleges kivitelezésről egyelőre semmiféle információ nem szivárgott ki. Egyelőre nem tudni, hogy megvalósítják, de figyelembe véve az XYZPrinting eddigi tevékenységét és ambícióit, valószínűsíthető, hogy igen.

Címkék: szabadalom ipar Tajvan sztereolitográfia multi-colour

Szólj hozzá!

Gőzerővel megy a fémalapú nyomtatóanyagok fejlesztése

ferenck 2019.07.30. 08:00

Az 1976-ban alapított Mittal Steal, ma ArcelorMittal, világvezető acél- és bányaipari céggé fejlődött, jelenleg 60 országban van jelen. Számos piacot, köztük a gépjármű-, az építő-, a csomagoló- és a háztartási elektromos eszközipart látja el acéltermékekkel.

A nagyvállalat a vasérc- és a kohászati széntermelésben szintén a világ éllovasai közé tartozik.

A barcelonai IAM 3D Hub additív gyártóközpont a technológia adaptálásának és az ezirányú fejlesztéseknek az egyik európai uniós élcsapata. A 3DP-ben versenyképes új termékek és szolgáltatások tervezésének, fejlesztésének és gyártásának alternatív módját látják.

3dnyomtatas_acelesbanya.jpg

A csomópont a katalóniai 3DP innovációs ökoszisztéma ütőere, az idetartozó gazdasági tevékenységek, cégek találkozóinak ad otthont. A kezdeményezés szakmai partnerei között olyan neveket találunk, mint például a HP vagy a Renishaw.

Most már – nyomtatóanyag-fejlesztő minőségben – az ArcelorMittal is közéjük tartozik. Az együttműködés keretében a cég anyagokkal, technológiákkal és szakértelemmel járul hozzá a központ működéséhez, új 3DP alkalmazások kidolgozásához.

A partnerség alapja, hogy mindkét fél azonos célokat tűzött maga elé, és bizakodnak, hogy az ArcelorMittal új szempontokkal, megközelítésekkel gazdagítja a központ tevékenységét.

A csomópont end-to-end platformja új termékek tervezését, kidolgozását, finomítását biztosítja vállalatoknak, a munkafolyamat során végig a gyakorlatban is hasznos alkalmazásokra összpontosítanak.

Az ArcelorMittal új fémalapú nyomtatóanyagokat fog a platformot használva fejleszteni, amelyben értelemszerűen saját ezirányú gazdag tapasztalataira támaszkodik, miközben a hálózat többi tagjával is együttműködik.

A vállalatnak nem ez az első 3DP partnersége – az MIT (Massachusetts Institute of Technology) Fejlett Additív és Digitális Gyártótechnológiák (ADAPT) kezdeményezésének, többek között az Autodesk, a BigRep és az EOS mellett, szintén tagja.

Címkék: ipar nyomtatóanyagok fémnyomtatás nyomtatótechnológiák

Szólj hozzá!

Áramvonalas lámpákat nyomtatott egy holland designcég

ferenck 2019.07.29. 08:00

Tulipánjai, festői és focija mellett, Hollandia építészeiről, divat- és terméktervezőiről, designereiről ismert. Az amszterdami Freshfiber startup designt és 3D nyomtatást kombinálva hoz létre gyönyörű (és ami fontosabb: funkcionális) termékeket: telefontokokat, Apple okosóra-pántot, legutóbb pedig lámpákat.

Három kollekciót mutattak be, mindhárom helyi tervező munkája, az egyedi darabokat 3D nyomtatást és hagyományosabb kézi technikákat keverve alakították ki.

3dnyomtatas_lampa.jpg

A legjobb minőségű anyagokat, nejlont és acélt, gondosan kiválogatták a printeléshez. Végül háromféle tervnél, tervenként különböző modelleknél és méreteknél kötöttek ki. A világító alkalmatosságok lakásokban, éttermekben és szállodákban egyaránt használhatók.

A Fold, a Flux és a ZooM gyűjtemény, mind kortárs műalkotás. (Jó hír, hogy már előrendelhetők, az árak 148 és 281 euró között mozognak.)

3dnyomtatas_lampa0.jpg

A szoborszerű és minimál Fold lámpák tervezője, Matthijs Kok korábban az Apple okosóra-pántot (Apple Watch) és telefontokot tervezett. Az alkotót atmoszférikus fények ihlették meg, a szerkezet kidolgozásában a változékonyság és a sokoldalúság vezette.

A lámpák többféleképpen igazíthatók a környezetükhöz, például úgy, ha a lámpaernyő alapját 360 fokkal elforgatjuk a fényforrás körül, a fény iránya és intenzitása váltakozik.

3dnyomtatas_lampa1.jpg

Két fénytípust bocsátanak ki: erős és közvetlen, illetve a hajtogatott szerkezet egymásba fonódó rétegein „kiszivárgó” közvetett fényt, utóbbival ambient megvilágítást biztosítva a helyiségnek.

A Gabi Potsa által tervezett Flux lámpák asztali és lógó változatban is megrendelhetők. Mindkettő egybekapcsolt lebegő szalagokra emlékeztető, jellegzetes mértani formákból áll össze. Puha fényeket bocsátanak ki, amelyeket aszimmetrikus formájuk miatt mindig a tartózkodási „koordinátáink” alapján, azaz mindig másnak látunk.

Az ötszög formájú ZooM lámpák Michiel Cornelissen munkái többszáz ismétlődő, egymásba fonódó elemből állnak össze. Az elrendezés textíliaszerű szerkezetet eredményez, ez a szerkezet biztosítja a puhább fényhatást. Két méretben szerezhetők be: a nagyobb átmérője 28, a kisebbé 20 centiméter.

Címkék: design lámpa lakberendezés

Szólj hozzá!

Jobb minőségű mesterséges szívbillentyűk 3D nyomtatással

ferenck 2019.07.26. 08:00

A 3D nyomtatás egészségügyi térhódítása a technológia egyik leglátványosabb és leghasznosabb alkalmazása. Orvosok printelt szerveken gyakorolva készítenek elő sebészi műtéteket, sok műkart nyomtatnak, és a 3DP a belgyógyászatban is megjelent már.

Belgyógyászathoz kapcsolódó újdonság, hogy a Zürichi Svájci Szövetségi Technológiai Intézet (ETH Zürich) kutatói és a dél-afrikai orvosieszköz-gyártó Strait Access Technologies (SAT) szakemberei mesterséges szívbillentyűket fejlesztenek, és nyomtatnak szilikonból.

Komoly szükség lesz rájuk, mert a jelenleg használatban lévők gyártása drága és munkaintenzív, ráadásul inkább ideiglenesek, mint állandók, miközben egyre több személynek lesz szüksége rájuk.

3dnyomtatas_szivbillentyuk.jpg

A kutatók élethosszig tartó, a pácienssel együtt „növő” megoldásban gondolkoznak, amelyet ezért nemcsak idősebbekbe, hanem fiatalokba is beültethető.

Mind a négy szívkamrához tartozik a véráramlást biztosító szívbillentyű. Ha valamelyik megreped, összehúzódik, megduzzad, vagy eltörik, a vér súlyos nyomás alá helyezi a szívet, ami ritmuszavarhoz (aritmia), de akár szívbénuláshoz is vezethet.

Egy nyomtatott szívbillentyű a beteg aortájáról készült CT-szken alapján személyre szabható. A paramétereket ezen adatok és számítógépes szimuláció együttes használatával számítják ki. A szilikonos műgyantát koronaformájú billentyűvé dolgozzák ki, majd kollagén rostokat adnak hozzá, az implant pedig speciális nyomtatótechnikával lesz az óhajtott mértékben rétegzett, sűrű és erős.

A használt anyagok mind biokompatibilisek, a véráramot az új billentyűk ugyanolyan pontosan kezelik, mint az általában polimerekből és állati szövetekből készült, fémkerettel összekombinált eddigiek. Utóbbiakat a szervezet nehezebben fogadja be, és káros mellékhatásokat is okozhatnak.

Az új szívbillentyű másfél óra alatt készül el, a korábbiakhoz több nap kellett. Az elsők 10-15 évig kitarthatnak, általában ennyi idő kell egy szívbetegség teljes kezeléséhez. Rossz hír viszont, hogy klinikai használatukra még kb. egy évtizedet várhatunk. A speciális 3D nyomtatók már elkészültek hozzájuk.

Címkék: szilikon orvosi

Szólj hozzá!

Hangyaméretű robotokat nyomtattak a Georgia Techen

ferenck 2019.07.25. 08:00

A Georgia Technológiai Intézet kutatói kétfotonos polimerizációs litográfiával (TPP) 2 milliméter hosszú, a világ legkisebb hangyáival azonos méretű robotokat nyomtattak. A gépecskék mikrotüskékkel, rezgések hatására mozognak.

Úgy tervezték őket, hogy körülöttük és rajtuk lévő piezoelektromos aktuátorokból, ultrahangos forrásokból és kis akusztikus mikrofonokból gyűjtsék össze a rezgéseket. Különféle frekvenciákra különféleképpen reagálnak, a vibráció módosításával irányíthatók.

3dnyomtatas_georgiatech.jpg

Liliputinál is kisebb méretük ellenére relatíve nagy távokat, másodpercenként hosszúságuk négyszeresét, 8 millimétert megtesznek, amelyre a polimer testecskékhez ragasztott és a rezgéseket létrehozó, kívülről töltött piezoelektromos aktuátorok jóvoltából képesek.

Lényegében mindegy, honnan jönnek a rezgések, a gépek ruganyos lábait fel- és lefelé mozgatják, és így előre hajtják. A rezgések amplitúdójának módosításával különböző helyváltoztatásokra programozhatók.

3dnyomtatas_georgiatech0.jpg

A TPP technológia lényege, hogy ultraviola fénnyel monomer műgyantát polimerizálnak. (A monomer molekulák különféle vegyi folyamatokban hozzájuk hasonló molekulákkal polimert képeznek.) A robotokhoz remekül passzoló eljárással nagyon kicsi alkatrészek hozhatók létre.

A mechanika, elektronika, biológia és fizika „metszéspontjában”, azaz kifejezetten multidiszciplináris területen dolgozó kutatók jelenleg azt vizsgálják, hogyan méretezhetik úgy a technológiát, hogy egyszerre többszázezer mikrobotot tudjanak printelni.

Változatos alkalmazásokban gondolkodnak. Az egyedenként más- és másféleképpen programozható botok például környezeti változások detektálásra, de az emberi testben lévő sebek gyógyítására is alkalmazhatók.

Mivel a piezoelektromos aktuátorok ólom-cirkonát-titanátból (PZT) készülnek, elektromos feszültség hatására nemcsak rezgéseket, hanem feszültséget is generálnak, amellyel a külső rezgésekkel aktiválható beépített szenzorok bekapcsolhatók.

Címkék: robot innovátorok

Szólj hozzá!