A meteorológiai állomások változatos műszerekből és szenzorokból állnak, közös rendeltetésük az időjárás-előrejelzést befolyásoló tényezők folyamatos megfigyelése. A hőmérsékletet, a levegő páratartalmát, a szélsebességet és a napsugárzást monitorozzák.

Remek eszközök a hírcsatornáknak, de tudományos kutatásoknak, például a mezőgazdaságnak vagy az újrahasznosítható energiák tanulmányozásához is komoly segítséget nyújtanak.

A kereskedelmi forgalomban beszerezhető állomások azonban sajnos túl drágák, többezer dollárba kerülnek, így nehezebb hozzájuk jutni, és pont ezért jön képbe a 3D nyomtatás. A technológiával jelentősen, ezer dollár alá vihetők a költségek. Ráadásul az additív gyártás mindentől messzi helyeken is működik, meghibásodott alkatrészeket egyszerűbb vele pótolni.

Az Oklahoma Egyetem és az Argonne Nemzeti Laboratórium kutatói olcsó meteorológiai állomást printeltek. A kivitelezés az „automatikus meteorológiai állomások 3D nyomtatása” kezdeményezés keretében kidolgozott terven alapult, a tervben száznál több printelt komponens szerepelt.

Az állomást Oklahomában tesztelték, majd a hatékonyságát és a tartósságát szabvány állomásokkal hasonlították össze. Nyolc hónapon keresztül figyelték, és meglepő eredményre jutottak. Maguk is ledöbbentek, mert sokkal rosszabb teljesítményre számítottak.

Mivel az állomásnak sokáig kell mostoha időjárási körülmények között lennie, az ASA nyomtatóanyag és olcsó érzékelők mellett döntöttek. A páramérő szenzor és egyes printelt részek csak öt hónap után kezdtek lepusztulni, pontosabban arra utaló jelek látszódtak rajtuk. A nyomtatott keret az eső, a hó és a -10 és +40 Celsius-fok között ingadozó hőmérséklet ellenére kitartott.

Az érzékelők mindent pontosan mértek, egyedül a szélsebességet vizsgáló szenzor teljesített pocsékul, de azért, mert kifejezetten gyenge minőségű nyomat volt.

A kísérlet bevált, az állomás alacsony kezdő és karbantartási költségei ellenére jól bizonyított, a bevett műszerek olcsó alternatívájává válhat.