A Maryland Egyetem két kutatója, Hugh Bruck és Satyandra K. Gupta Robotholló (Robo Raven) nevű gépmadara repül, fel- és alászáll a légben, szárnyai egymástól függetlenül csapkodnak, mozgásuk és a gépmadár árnyképe pedig annyira élethű, hogy egy sólyom is megtámadta repülés közben. Bármely óhajtott mozgásra programozható; a szárnyak tevékenységét két motor szinkronizálja.
Komoly problémát okozott, hogy az aktuátoroknak nagyobb elemre és egy fedélzeti mikro-irányítórendszerre volt szüksége, amelyekkel viszont túlzottan megnőtt és repülésre alkalmatlanná vált a gépholló súlya. „Fogyókúrára” kellett fogni – a fejlesztők ekkor döntöttek a 3D nyomtatás és a lézervágás mellett. Az eredmény: az eredetinél sokkal könnyebb, a kívánalmaknak minden vonatkozásban megfelelő polimer-részeket készítettek.
Ezt követően programozott mozgásprofillal érték el a repülés közbeni szükséges egyensúlyt, végül pedig az egész rendszert optimalizálták.
