HTML

Legyél Te is Szakértő!

Minden hírlevél feliratkozónknak 50 oldalas 3D nyomtatás kisokost és 4 óra bérnyomtatást adunk ajándékba!

 

 

Szerezz egy új szakmát!

modellezes-tanfolyam-banner-general-05.jpg

3D TECH WORSKHOPOK

Vegyél részt a 3D Akadémia képzésein és szerezz átfogó tudást a 3D technológiák jelenéről és jövőjéről!

3D nyomtatás, modellezés és szkennelés tanfolyamok a 3D Akadémián.

Hirdetés

Schönherz bázis

FRE3DEE a Facebookon

Új nyomtatószolgáltatást indíthat az Amazon

ferenck 2018.01.05. 08:30

Kevés cég befolyásolta olyan mértékben a kereskedelmet, mint teszi az 1994-ben a legendás vállalatvezető Jeff Bezos garázsában alapított és online könyvesboltként indult Seattle-székhelyű Amazon. Több szektor ellátási láncát alakította át, és hamarosan a 3D nyomtatásra is hatással lehet egy most szabadalmi oltalmat nyert értékesítési rendszerrel.

A rendszer lehetővé teszi, hogy a cég feldolgozza a fogyasztók 3DP-vel kapcsolatos rendeléseit, terveiket a szolgáltatás részeként kinyomtatják, és vagy postával juttatják el hozzájuk, vagy személyesen vehetik át.

3dnyomtatas_amazon.jpg

Jelenleg több online 3DP rendelőrendszer működik, nyomtat tárgyakat, például a Shapeways vagy a Thingiverse. Ezeknek a rendszereknek a célközönsége viszont inkább a technológiát ismerő személyek, vagy ipari megrendelőkre összpontosítanak. Az Amazon az átlagfogyasztót veszi célba.

Az ötlet nem új, a vállalat 2013-ban adta be a szabadalmi kérelmet. 2014 júliusában 3D nyomtatott tárgyakra specializált webboltot nyitott, és már akkor egyértelműnek tűnt, hogy Bezosék óriási potenciált látnak a technológiában. A boltban főként hobbistáknak árulnak hardvert és segédeszközöket, többek között a LulzBot és a 3DSystems termékeit. Tényleges nyomtatás-szolgáltatást viszont nem kínáltak, és a mostani megoldás komoly hatással lehet a fogyasztóknak az additív gyártótechnológiához való viszonyulására.

3dnyomtatas_amazon0.jpg

2017 végén újabb lépést tettek: 50 és 70 millió dollár közötti összegért felvásárolták a 3D szkenneléssel foglalkozó new yorki Body Labs startupot.  

A szabadalmi kérvényben egyszerű példával szemléltették elképzelésüket: eltörik egy csaptelep-fogantyú, az érintett személy leadja a rendelést, online könyvtárban találnak neki digitális CAD-modellt. Maga a printer vagy kívülálló személynél/cégnél, vagy az Amazon raktárában van, de mobil is lehet, és akár az alkatrészt kiszállító teherautót is felszerelhetik vele.

A leírás legnagyobb nóvuma, hogy a printelést a szállító teherautóban is elvégezhetik.

A vállalat a pénzmegtakarítás innovatív módját látja a szolgáltatásban: a feldolgozási idő csökkenésével, kevesebb tárolási időre lesz szükség és a munkaköltség is alacsonyabb.

A technológia-alapú hozzáállás jellemző az Amazon üzleti modelljére – nem véletlen, hogy távirányított drónokkal is kísérleteznek, ők szállítják ki a megrendelt tárgyakat, köztük akár 3D nyomatokat is.

A szabadalmat többen fogadták kétellyel, mert szerintük meglévő online 3DP szolgáltatásokra emlékeztet. A Szabadalmi Iroda jóváhagyása viszont a cégbe vetett bizalom jele – napjaink egyik óriása ezt a területet is felvirágoztathatja, megújíthatja.

Címkék: szolgáltatások Amazon Shapeways Thingiverse

Szólj hozzá!

Tajvani ízületimplantátumok Kínában

ferenck 2018.01.04. 08:00

A 3D nyomtatás egyik legdinamikusabban fejlődő alkalmazási területe a medicina, azon belül is a különféle beültetések világa. Ilyenek a pici ízületi implantok, amelyeket például a gerincnél juttatnak a szervezetbe.

Az USA Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala, az FDA az utóbbi években sok hasonló eszköznek adott zöld utat az amerikai piacon, és Európában, valamint a fejlett ázsiai országokban szintén egyre több printelt beültetést és művégtagot használnak.

A következő években a tendencia erősödni fog, a növekvő keresletnek folyamatosan javuló minőségű kínálattal próbálnak eleget tenni.

3dnyomtatas_tajvan.jpg

Az additív gyártótechnológia népszerűsége elsősorban a páciens anatómiai jegyeihez való tökéletes illeszkedéssel, a személyre szabhatósággal magyarázható. Hagyományos eljárásokkal szabványméretű beültetéseket dolgozhatók ki, és nem is tudnak érdemileg foglalkozni egyedivé tételükkel.

Egy csak az újabb technológiára jellemző másik fontos pozitívum, hogy a 3DP-vel kivitelezett darabok lyukacsossága, üregessége pedig új sejtek növekedésére ad lehetőséget.

3dnyomtatas_tajvan0.jpg

Az 1973 óta működő tajvani Ipari Technológiai Kutatóintézetben (ITRI), a világ egyik vezető, például a Fraunhofer Társasághoz hasonló nonprofit k+f műhelyében fémes additív gyártómegoldással 2018-as kereskedelmi forgalmazásra kész újfajta ortopédiai beültetést fejlesztettek. Úgy tervezték őket, hogy abszolút passzoljon kínai személyek anatómiájához. (Az ITRI egyik ipari partnere a belga Materialise.)

A kutatást és a biomimetikus (biológiát utánzó) implantok kínai piacra juttatását az ITRI biomedikális technológiával és műszerekkel foglalkozó részlegének vezérigazgatója, Chii-Wann Linn irányítja. Csapata sikeresen dolgozott ki egy személyre szabható implantok tervezését és 3D nyomtatását 12 óra alatt megvalósító programot. Az áramvonalasított folyamattal lényegesen gyorsabb a beültetés, a betegek pedig jóval kényelmesebben érzik magukat műtét közben.

Az ITRI gerincmodell csigolyaszelvényével szemléltette ezirányú tevékenységét. A gyártás kizárólag Tajvanon történik, de a beültetések 2018 végére már a Kínai Népköztársaságban is beszerezhetők lesznek.

Címkék: orvosi implantátumok Kína Tajvan

Szólj hozzá!

Nyomtatott buszmegálló Kínában

ferenck 2018.01.03. 08:30

A Sanghaj agglomerációjához tartozó Fenjing beírta nevét a 3D nyomtatás történetébe: a városban nyílt meg a világ első printelt buszmegállója. A helyi 4-es járat utasait kiszolgáló különös szerkezet tudomány, technológia és természet egyedi kombinációja.

Az alkotás a kínai „szcéna” egyik meghatározó szereplőjének számító WinSun Construction Technologies munkája. A designnal és dekorációval is foglalkozó építőipari vállalat nevéhez fűződnek többek között a híres sanghaji nyomtatott házak (2014). Sok építőanyag-szabadalmuk (üvegrostokkal megerősített gipsz, cement stb.) van, munkáikhoz általában újrahasznosított építkezési és ipari hulladékot, valamint salakot használnak. A 4800 dolláros, 200 négyzetméteres házakat gigantikus méretű gépekkel hozták létre.

3dnyomtatas_buszmegallo.jpg

2015 elején jelentették be, hogy Sanghajban elkészültek a világ akkor legmagasabb – ötemeletes – nyomtatott lakóházával, valamint az első nyomtatott villával. Az ezer négyzetméteres villa külső és belső díszítését szintén 3D nyomtatótechnológiával kivitelezték.

Később Dubaiban és Szaúd-Arábiában is bekapcsolódtak projektekbe, és a világ egyik legfontosabb 3DP vállalatává fejlődtek. Elmondásuk alapján egy 9,5x40x6 méteres ház nem egész egy nap alatt 5 ezer dollárért felépíthető. Az egyedi összetevőket a cég műhelyeiben készítik el, teherautók szállítják az építkezés helyszínére, ahol acél és más anyagok felhasználásával összeszerelik őket.

3dnyomtatas_buszmegallo0.jpg

2016-ban a Sanghajhoz közeli Yangshan hegyes részén környezetbarát házakat és nyilvános illemhelyet építettek. Az addigi közvécék brutálisan lehúzták az összképet, az új tájrendezési koncepció értelmében viszont tökéletesen beolvadnak a környezetbe. A természet ihlette mellékhelyiségekhez 3D nyomtatást használtak, a tetőket a botanikus kert páfrányfenyő-leveleiről mintázták. Az elemeket előre elkészítették, a helyszínen csak az azokat összeszerelő három munkásra és egy darura volt szükség. A szennyvíz-elvezető rendszert szintén printelték.

Ezek után következett a buszmegálló. A szürke szerkezetet helyi gyárban nyomtatták, majd a helyszínre szállították és összeállították. Úgy dolgozták ki, hogy illeszkedjen a környezetbe. A helyszínen korábban csak tábla jelezte, hogy megálló, úgyhogy a járókelők meglepődtek, hogy építési munkálatok nélkül, egyik napról a másikra hírtelen meglátták a várakozó utasokat a természet viszontagságaitól megvédő szerkezetet.

Az üzleti és technológiai innovációt aktívan támogató helyi önkormányzat printelt utakban és más épületekben is gondolkozik.

Címkék: épület épületnyomtatás Kína

Szólj hozzá!

2017 17 slágertémája a 3D nyomtatásban

ferenck 2018.01.02. 08:30

A 3DPrint.com portál összeszedte 2017 17 legfontosabb szakmai témáját (egész pontosan: 10 témát és 7 újdonságot). Mindenek előtt kiemelték, hogy az additív gyártóipar „felnőttkorba lépett” – nőttek a bevételek és az eladások, egyre többen érintettek a professzionális, indusztriális szinten is mindinkább alkalmazott technológiában, szaporodnak a tudományos fejlesztések, a jövőt is meghatározó új megoldások és termékek kerültek piacra.  

A legfontosabb újításokat a nyílt anyagokkal, például a HP Multi Jet Fusionjére létrehozott nyílt platformmal kezdik. Kiderült idén (is), hogy a gyors prototípuskészítés még mindig az egyik, ha nem a legfontosabb 3DP alkalmazás, és minden bizonnyal az is marad. Ezzel együtt egyre hangsúlyosabb a (különösen fémekből és polimerekből készült) végtermékek előállítása, több területen, így a légjármű- és az orvosi iparban egyaránt nő a printelt darabok iránti igény.

3dnyomtatas_evosszegzo.jpg

Egyre nyilvánvalóbb, hogy az együttműködés a terület fejlődésének egyik hajtóereje. A Materialise több projekttel szemléltette, mennyire működőképes a megfelelő partnerekkel végzett közös munka.

A Markforged (amelynek gépeit a FreeDee Printing Solutions forgalmazza itthon) januárban mutatta be Metal X rendszerét, áprilisban pedig a Desktop Metal jelentett be két fémnyomtató rendszert. Más cégek szintén szélesebb felhasználói körhöz, értelemszerűen alacsonyabb áron akarják eljuttatni a fémtechnológiát, ami egyébként is egyre meghatározóbb, 2017-ben rengeteg izgalmas eseményt jegyezhettünk fel ezen a fronton.

3DP és lábbelik mind gyakrabban szerepelnek együtt, miközben egy eindhoveni designer a milliomodik eladott desktop 3D printer boldog tulajdonosa lett novemberben.

3dnyomtatas_evosszegzo_1.jpg

Egészségügy, kórházak – olyannyira folytatódott a technológia térnyerése, hogy a medicina az egyik legfontosabb alkalmazási területté vált.

#3DBenchy, egy 2015-ben nyomtatott hajó 2017-es kettős extrudálással készült változata annyira népszerűvé vált, hogy szinte mindenhol hajócskákat printeltek. Eredetileg kalibrációs tesztnek találták ki, aztán a világ legtöbbet nyomtatott darabjává vált.

Az újdonságlista a HP full-color műanyag- és fémnyomtató rendszerének bejelentésével indul. A GE pedig egy másik technológiában (binder jetting) villantott fel részleteket új gépe prototípusából.

De a 3DP nemcsak a Földön, hanem a világűrben is tarol. Egyrészt egy ideje nyomtatnak a Nemzetközi Űrállomáson, másrészt rakétákhoz, műholdakhoz stb. egyre inkább használnak printelt alkatrészeket.

A bőrtől a szövetekig, a bioprinting szintén gyorsan fejlődik, ráadásul 2017-ben megjelentek állatok nélkül is kiválóan tesztelhető termékek.

Építőipar: Kínában és Hollandiában nyomtatott hidakat, Oroszországban, Dániában és az USA-ban épületeket mutattak be. Más országokban (Irak, Németország, Spanyolország, Svájc, Szaúd-Arábia, Kanada) szintén építkeznek, de egyelőre mind work-in-progress.

A szellemi tulajdonjogok és a szabályozás terén is születtek fontosnak tűnő újítások, de az év legnagyobb újdonságának a minden korábbinál nagyobb változatosság, sokszínűség tűnt.

Címkék: trendek szabályozás cipő szabadalom orvosi ipar nyomtatók épületnyomtatás innovátorok GE HP nyomtatóanyagok fémnyomtatás bioprinting FreeDee gyors prototípuskészítés Materialise nyomtatótechnológiák Markforged

Szólj hozzá!

3D nyomtatás és mesterséges intelligencia az „élő építészetben”

ferenck 2017.12.29. 08:30

Philip Beesley kanadai építész technológia és természet határait feszegeti és hágja át folyamatosan. 2008-ban indult Hyozolic sorozata az alkotás közelében tartózkodó személyek mozgására reagáló, azokkal együttfejlődő immerzív installációk, az alkotó szavaival metabolikus „architektúrák” gyűjteménye.

Az ember által létrehozott szerkezeteket nem élettelen és mozdulatlan tárgyakként, hanem megújhodásra és növekedésre képes élő entitásokként fogja fel. Ezekbe a struktúrákba és épületekbe az alkotó szerint szerves lényekre jellemző funkciók integrálhatók, az ember pedig mélyebb interakciókat folytathat lakókörnyezetével.

3dnyomtatas_beesley.jpg

Beesley és egyre több kollégája kérdőjelezi meg a hagyományosan statikus építészetet.

Legújabb munkájában, a cége, a Waterloo Egyetem és a 4D Sound együttműködésében készült, a Torontói Design Expón bemutatott Astrocyte konceptuális darabban a világítóelemek 3D nyomtatását, szenzortechnológiát, üvegmegmunkálást, kémiát és mesterséges intelligenciát kombinált össze különös építészeti élménnyé. A mintegy 300 ezer komponensből álló masszív szerkezet reagens hangtájkép (soundscape) is egyben.

3dnyomtatas_beesley0.jpg

Az asztrociták az agy úgynevezett csillagsejtjei meghatározó szerepet játszanak a légzés szabályozásában. Csillagszerű felépítésük ihlette meg Beesley-t. Szerkezetét úgy programozták, hogy a környezetében lévő személyek reakcióinak függvényében bizonyos fény-, hang- és rezgésmintákat bocsássanak ki. Az interakciók érzelmi hatást és erősebb kötődést hivatottak kiváltani a nézőkből.

„A szerkezet robusztus, de kifinomult jellege változatos megnyilvánulásokat generál. Meglepő, hogy mennyire udvariasan és tisztelettel reagálnak rá. Elértük volna azt, hogy egyesek másféle, talán pozitívabb és egészségesebb interakciófajtákat éljenek át?” – elmélkedik az alkotó.

3dnyomtatas_beesley1.jpg

A szerkezet részét képezik a szerves élet összetételét utánzó, többféle olajt és szervetlen vegyi anyagot tartalmazó, egyfajta mesterséges bőrként működő speciális üvegdarabok is.

Beesley-t egyrészt a szerkezet és a közönség interakciói foglalkoztatják, de az Astrocyte más szempontból is kritikus darab: milyen eljárásokkal hozhatók létre beágyazott önjavító funkciókkal rendelkező és az organikus környezetre reagáló élő épületek?

Munkái a következőgenerációs építészetet vetítik előre, amelyben a 3DP és az MI kulcsszerepet játszik.

Címkék: építészet mesterséges intelligencia anyagtudomány szenzor innovátorok

Szólj hozzá!

Orvostudomány: a 3D nyomtatás az oltás jövője

ferenck 2017.12.28. 08:30

Az egészségügyben gyorsan terjed a 3D nyomtatótechnológia, egyik területén viszont csak mostanában kezdi éreztetni hatását: kutatócsoportok ugyan világszerte dolgoznak a 3DP alkalmazási módjain az oltásban, oltóanyagok szervezetbe juttatásánál, ám egyelőre inkább kísérletekről beszélhetünk, s nem áttörésről.

A Berkeley Kalifornia Egyetemen például a páciensek saját oltását biztosító nyomtatott eszközön dolgoznak, az MIT-n egyetlen oltással beültethető mikroméretű szerkezetet printelnek, amely aztán meghatározott időszakon át „adagolja” a gyógyszereket.

3dnyomtatas_oltas.jpg

Ezek és más hasonló projektek a „3D nyomtatott oltás” ígéretes jövőjére engednek következtetni. Csakhogy az egészségügyi rendszernek alkalmazkodnia kellene a terület gyors fejlődéséhez. Az oltóanyaggyártás egyrészt a felhasznált nyersanyagok, mikroorganizmusok, másrészt a gyártási idő 70 százalékát kitevő minőségellenőrzés miatt hosszú és bonyolult folyamat. A szabályozást le kellene egyszerűsíteni, és harmonizálni sem ártana az országok között, mert máskülönben a nehézkes adminisztráció lassítja a szakterületi innovációt, amit inkább alaposan fel kellene gyorsítani.

Bilbaóban nemrég tartottak konferenciát az oltás fejlődéséről, és nem meglepő módon egyik kulcstémaként többen kiemelték a 3D nyomtatás szerepét, a technológiában rejlő lehetőségeket, például gyógyszerek hatékonyabb beadását, személyre szabott oltásokat stb.

3dnyomtatas_oltas0.jpg

A világ egyik vezető gyógyszeripari csoportja, a Sanofi farmakológusa, Pedro Alsina szerint 3D nyomtatással az oltások a páciens genetikai jellemzőinek megfelelően alakíthatók ki. Hamarosan belső szerkezetük is printelhető lesz, és az anyagot vagy kívülről, a bőrön keresztül, vagy szájon át tabletta formájában, esetleg gyümölcsökbe, zöldségekbe keverve sajátmagunk juttatjuk a szervezetbe. Az injekciótű melletti más alternatívák nehezen megközelíthető területeken is könnyítenek az egészségügyi dolgozók munkáján.

Hatékonyabb oltóanyagok fejlesztését szintén megvitatták. Olyan betegségeket emeltek ki, mint például az influenza, és azt is, hogy ne kelljen évente kitalálni rá valamit. Az orvostudomány azonban nemcsak fertőzések elleni oltásokra, hanem daganatos és anyagcserével kapcsolatos megbetegedésekre is dolgoz ki nyomtatott megoldásokat.

Címkék: orvosi gyógyszeripar innovátorok

Szólj hozzá!

A szoftver a 3D nyomtatás jövője

ferenck 2017.12.27. 08:30

A 3D Printing Industry jövőbenéző sorozatában ezúttal Raul De Frutos, az olcsó 3DP-s operációs rendszereket fejlesztő AstroPrint üzletfejlesztési menedzsere vázolta fel, mire számít a következő években.

Pozitívan látja a desktop printerek jövőjét, viszont felhívja a figyelmet egy fontos tényre: a gyártók annyit foglalkoznak a hardverrel, hogy a szoftverről kissé megfeledkeztek. A gépek gyorsabbak és megbízhatóbbak, áruk is csökken, sőt, egyre tetszetősebbek. A Kodama megfizethető árú új 3D nyomtatója nagyon hasonlít az iPhone-ra, De Frutos nappalikban is simán el tudja képzelni.

3dnyomtatas_astro.jpg

Viszont a gyártóknak nem ártana elszakadniuk attól a beidegződéstől, hogy hobbi barkácsolóknak, és nem a nagyközönségnek állítanak elő termékeket. Akinek nem sikerül, lemarad a versenyben. Az okot is megnevezi, és vissza is tértünk a szoftveroldalhoz.

Hobbisták szívesen elbíbelődnek, fejlesztgetnek, a nagy többség viszont egyszerűséget és a nyomtatott tartalmakhoz való könnyű hozzáférést akar. A desktop printerek csak kívülről hasonlítanak az iPhone-ra, „agyuk még mindig olyan, mint egy öreg Nokiáé.”

Ezért nem terjedtek el tömegesen.

3dnyomtatas_astro0.jpg

A gyártók mindig a hardver valóban fontos változásait promótálják, termékeik viszont nem azokkal válnak mainstreammé. A következő években nem is a hardverspecifikációk, hanem a felhasználóbarát szoftverek miatt nőnek majd az eladások. A szoftverek lesznek a gyártók marketingeszközei. Egyes cégek már most rájöttek, például az Ultimaker Cura Connectje is ebbe az irányba mutat. (Az Ultimaker-gépek hazai forgalmazója a FreeDee Printing Solutions.)

Mások, például a Tumaker saját ökoszisztémájuk leegyszerűsítésével igyekeznek vonzóbbá tenni a gépeket. A szakember még két példát említ, az XYZ-t és a New Mattert, de szerinte egyre többen követik őket: a tartalommal (és szolgáltatásokkal) igyekeznek újabb vevőket szerezni.

Mindehhez persze a különböző eszközökkel szinkronizált printert és a printelhető tartalmat összekapcsoló megbízható és intelligens, felhasználóbarát felhőinfrastruktúra is kell. A gyártók zöme azonban anyagi okok miatt nem engedheti meg magának egy ilyen infrastruktúra kiépítését és fenntartását, így (az Android vagy a Microsoft OS mintájára) szabványosított és olcsó platform lenne a megoldás.

Itt jön képbe az AstroPrint a maga alacsony költségű szoftverinfrastruktúrájával. De Frutos szerint a következő 5 évben a printerek szabványosított felhőplatformmal integrálódnak egybe, a gyártók pedig az eladásokat növelő új lehetőségeket fedeznek fel a tartalomfejlesztőkkel és szolgáltatókkal való együttműködésben, és ugyanúgy beindulhat az app-építés, mint az okostelefónia világában.

„Hardverújításokra változatlanul szükség van, de a technológia tömeges elfogadásának a szoftver a hajtóereje” – összegez De Frutos.

Címkék: jövő szoftver FreeDee Ultimaker

Szólj hozzá!

Gépi tanulással pontosabb fém-alkatrészek nyomtathatók

ferenck 2017.12.22. 08:30

A GE kutatói több technológiát egyesítve, „hidegfúvást” (cold spray) robotikával és gépi tanulással összekombinálva próbálják elérni, hogy fém-alkatrészeket pontosabban nyomtassanak, illetve javítsanak meg. A hidegfúvást úgy módosítják, hogy nagyobb mennyiségben állítsák elő a részeket. A precizitáson fokozatosan javít a mesterséges intelligencia, azaz a gépi tanulás. (Szakértők szerint ugyanis – némi leegyszerűsítéssel – a gépi tanulás napjaink mesterséges intelligenciája.)

A hidegfúvás a szilárd porrészecskéket szuperszonikus gázlánggal felgyorsító anyaglerakó technológia. A részecskéket a hangsebességnél négyszer gyorsabban dolgozza meg a fúvókához szerelt robotkar. Amikor elérik az anyag egyik rétegét, folyadékként kezdenek funkcionálni, gyorsan lehűlnek, és atomfúzióra lépnek vele. Az új rétegen az eredeti mechanikai tulajdonságainak megváltoztatása nélkül állnak helyre az elhasznált, megrongálódott szakaszok.

3dnyomtatas_gerobotics1.jpg

A pontosságon a robotkar később finomít.

A technológiával a GE Aviation egyik vállalata, az Avio Aero a GE90 hajtómű egy sebességváltóját javította meg, a hidegfúvó nyomtatáshoz a kereskedelmi forgalomban is beszerezhető LightSPEE3D printert használták.

3dnyomtatas_gerobotics.jpg

A technika egyik problémája a pontatlanság, és hogy ezért a későbbiekben CNC-marással kell finomítani a nyomatokon, ami egyrészt költséges, másrészt sok anyag kárba vész.

A GE fejlesztői októberben még egy robotkarral egészítették ki a rendszert. Az egyik megfogja a pontosan meghatározott helyre mozgatandó darabot, a másik hidegfúvással fémet helyez rá.

3dnyomtatas_gerobotics0.jpg

A robotok 12 térbeli szabadságfokkal dolgoznak, és így különféle irányokba dőlhetnek meg, emelkedhetnek fel stb. Ezáltal a munka lényegesen pontosabbá válik. A technikával sikeresen elkészítették egy sugárhajtómű burkolatát.

Jelenleg mesterséges intelligenciát, gépi tanulást integrálnak a hidegfúvásba. Az egyik kutató szerint nagyjából olyan eredményt érnek el vele, mintha ugyanazt a képet évente 40 ezerszer megfestenék, és az egyes darabok közötti nüánsznyi különbségeket elemeznék.

Az MI elemzése után a robotok ismét munkába állnak, még precízebb hidegfúvással tökéletesítik az adott tárgyat.

Címkék: robot mesterséges intelligencia ipar repülőgép GE fémnyomtatás nyomtatótechnológiák

Szólj hozzá!

Nyomtatott harctéri drónok

ferenck 2017.12.21. 08:30

Az amerikai hadsereg (U.S. Army) az additív gyártótechnológia-alkalmazások egyik élharcosa a világon. Gránátvetőtől biztonsági megoldásokig, a haditengerészettől a légvédelemig sok-sok futurisztikus katonai eszközt nyomtattak már.

A marylandi Aberdeen Kísérleti Lőtéren a fegyveres erők két csoportja tanulmányoz jövőtechnológiákat. A szárazföldi erők kutatói küldetés-specifikus drónok fejlesztésére kitalált 3D nyomtatófolyamatot mutattak be a projektet lelkesen támogató tengerészgyalogságnak.

3dnyomtatas_harcteridron0.jpg

Az anyagtudományt, repülőtechnológiát és szoftvertervezést integráló drónokat először a georgiai Benning Erődben mutatták be egy 2016-os rendezvényen. Eredetileg a Georgia Tech kutatóival dolgoztak együtt, és a gépek hamarosan harci bevetésre készen állnak.

A 3D nyomtatófolyamat módosítása után az Aleph Objects LulzBot gépeit használták, majd a haditengerészetnek bemutatták a drónokat, és nagyon pozitív visszajelzéseket kaptak: mindenképpen alkalmazni akarják az ember nélküli légi járműveket (UAV-k). Először UAV-t korábban soha használt haditengerészekkel, majd szakértőkkel beszélgettek a drónokról, és mindenkit érdekelték a küldetés-specifikus gépek.

3dnyomtatas_harcteridron.jpg

Meglepte őket, hogy milyen gyorsan elkészülnek. Napokra, sőt, többen hetekre számítottak, és csak 24 óráig tartott… Kutatók szerint a folyamat még jobban lerövidíthető, ha fejlesztés közben folyamatos kapcsolatban állnak haditengerészekkel, akik digitális katalógusból kiválasztják az adott misszióra legalkalmasabb drónfajtákat.

„Az additív gyártás az új anyagokkal, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, az ember nélküli rendszerek egybeintegrálják a jövő katonáinak, haditengerészeinek döntő harctéri fölényt adó lehetőségeket” – jelentette ki a Hadsereg Kutatólaboratóriumának (ARL) Járműtechnológiai Igazgatóságát vezető Elias Rigas. Természetesen nem árulták el, hogy pontosan mire is szándékoznak használni küldetés-specifikus drónokat.

Larry L. Holmes Jr, az ARL egyik mérnöke szerint azért ekkora a 3D nyomtatás iránti általános érdeklődés, mert a technológia sci-fiket juttat eszünkbe. A filmekben odamegyünk egy felhasználói felülethez, és azt mondjuk neki, hogy „sajtburger”, mire szinte azonnal meg is kapjuk a sajtburgerünket. Az additív gyártás fejlődésével eljuthatunk addig, hogy hasonlóképpen állítunk elő tárgyakat. Szólunk a felhasználói felületnek, hogy „ember nélküli légi rendszer”, és megcsinálja nekünk.

Egyelőre persze még nem tartunk itt, drónokhoz például az anyagokat erősíteni, a gyártási folyamatot pedig gyorsítani kell.

Címkék: jövő drónok katonai alkalmazások

Szólj hozzá!

3D nyomtatással készül az Európai Űrügynökség új rakétája

ferenck 2017.12.20. 08:30

Az Európai Űrügynökség (ESA) és a július 1-től Ariane Csoportként ismert Airbus Safran Launchers júniusi tárgyalásokat követően a júliusi Párizsi Légibemutatón együttműködési megállapodást kötött. December 18-án az Ariane Csoport bejelentette, hogy az együttműködés újabb szakaszába léptek, és a két fél hétfőn 75 millió eurós szerződést írta alá.

Az Ariane Csoport az Airbus és a Safran 50-50 százalékos tulajdonú repülési, űr és védelmi alkalmazásokra összpontosító hajtómű-technológiai vállalkozása. A névváltozás az ESA-val kötött együttműködés következtében történt, mivel az Ariane 5 és 6 „családokhoz” fejlesztenek. A csoport több mint 3 ezer személyt alkalmaz Franciaországban és Németországban.

3dnyomtatas_ariane0.jpg

A megállapodás értelmében az Ariane Csoport speciális alkatrészt gyárt az ESA rakétájának kilövéséhez. A Prométheusz demonstrátor nevű szerkezet az ESA Ariane rakétasorozatához készülő újrahasznosítható motor. Részben 3D nyomtatással alakítják ki, folyékony oxigén és metán fogja működtetni.

Az együttműködés fontos előrelépés a 3D nyomtatás, nyomtatóipar és a rakéta-/űrtechnológiák fejlődésében is. A Prométheusz kifejezetten alacsony árfekvésű motor bemutatódarabja, egyben a 2030-as évek rakéta-kilóvőinek elődjeként könyvelik el az ESA-nál. A főcél, hogy a mai hajtóműveknél, például a 10 millió eurós 2005-ös Vulcain 2-nél tízszer olcsóbbat fejlesszenek.

3dnyomtatas_ariane.jpgAz új megközelítés új tervezéssel, gyártófolyamatokkal és más rakétatechnológiával is jár. A fejlesztés váltás a folyékony hidrogén és oxigén meghajtású hagyományos Ariane üzemanyagról a szintén folyékony oxigén plusz metán összetételre. A projekt során a hajtóművezérlést és diagnosztikát minden eddiginél nagyobb mértékben digitalizálják. 3D nyomtatótechnológiát a prototípushoz és a végtermékhez egyaránt szándékoznak használni.

A projekt első szakasza december elején ért véget, és az első beszámoló alapján a tervezés tökéletesen megfelelt a hajtómű specifikációinak és az előirányzott költségeknek. A tervezési folyamat korai fázisában a francia űrügynökség (CNES) játssza a főszerepet.

A demonstrátor első tesztjét 2020-ra ütemezik a baden-württembergi Lampoldshausenben található Német Űrközpontban (DLR).

Címkék: rakéta űrhajózás Airbus ESA

Szólj hozzá!