HTML

Legyél Te is Szakértő!

Minden hírlevél feliratkozónknak egy 50 oldalas 3D nyomtatás kisokost és 3D Akadémia kedvezményt adunk ajándékba!

 

 

3D TECH WORSKHOPOK

Vegyél részt a 3D Akadémia képzésein és szerezz átfogó tudást a 3D technológiák jelenéről és jövőjéről!

3D nyomtatás, modellezés és szkennelés tanfolyamok a 3D Akadémián.

FRE3DEE a Facebookon

3D épületnyomtatás katonai célokra

ferenck 2020.08.04. 08:00

A lakóház-építések üteme sokkal lassabb, mint a népesség-növekedése, a kínálatnál nagyobb a kereslet. A lényegében a középkor óta alig változott, hagyományos technikák nem hatékonyak, sok hulladékot generálnak, pazarolnak. E kritikus tényezők miatt a lakóházak az átlagember számára lassan megfizethetetlenek. A magas költségek miatt a fejlődő országokban szinte lehetetlen az otthonépítés.

Az amerikai ICON ezekből a gondolatokból kiindulva, alapozza az additív gyártásra a jövő építőiparát. A cég jegyzi az Egyesült Államok első, engedéllyel készült nyomtatott otthonát. A helyszín: Austin, Texas, az időpont: 2018. Azóta Mexikóban is építkeztek.

Az ICON a hadsereg Védelmi Innovációs Egységével (DIU) közösen dolgozott ki több prototípust. Laborjukban a jövőt készítik elő. Több mint 1,7 tonnás Vulcan nyomtatójuk akár 600 négyzetméteres felületet is képes printelni. A gépet szoftverek, robotikai eszközök és a Magma anyagszállító alrendszer egészítik ki.

3dnyomtatas_epuletek_katonai.jpg

2019 januárjában haditengerészeknek tanították meg technológiáik használatát, hogy a későbbiekben bevetés közben, terepen tudjanak építkezni. A gyakorlás után az egyik bázisukon járműveket álcázó szerkezetet készítettek, nagyon jó minőségben.

40-48 óra alatt akarták felhúzni, bekalkulálták, hogy az esetleges hibák elhárítása miatt nem lesznek 100 százalék hatékonyak. Néhány automatizációs frissítéssel viszont növelték az anyagszállító rendszer pontosságát, és mivel semmiféle hibát nem kellett elhárítaniuk, 36 óra alatt elkészültek az épületnyomtatással. 8x4x4,5 méteres szerkezetet húztak fel.

Összesen nyolc haditengerész vett részt benne, ICON-alkalmazott nélkül is tökéletesen elboldogultak a technológiával.  

Azzal a technológiával, amely a jövőben nagyon sokat segíthet az amerikai hadseregnek.

Címkék: építőipar épületnyomtatás

Szólj hozzá!

Hideg fémfúziós 3D nyomtatás

ferenck 2020.08.03. 08:00

A németországi Würzburg-székhelyű Headmade Materials alapítói, Christian Fischer és Christian Staudigel, még egy kutatóintézet dolgozóiként, 2015 óta foglalkozik hideg fémfúziós (cold metal fusion, CMF) 3D nyomtatótechnikával. Eredetileg sorozatgyártásra alkalmas, hozzáférhető és egy csomó alkalmazás tervezésére használható gépet akartak építeni.

Ehhez találták ki a CMF-et.

A többi 3DP eljárástól különböző módszer a fémszinterezés és az általában műanyaggal dolgozó szelektív lézeres szinterezés (SLS) kombinációja. Lényege a műanyag kötőanyag és a fémpor összekeverése, ez teszi lehetővé a szerteágazó alkalmazásokat.

3dnyomtatas_coldmetalfusion.jpg

Fémrészek eredetileg műanyagokra kitalált lézeres szinterező rendszerekkel printelhetők. A komponenseket a kötéseket felbontó szerkezetbe, majd a végső szinterezéshez, kemencébe teszik.

A mechanikus tulajdonságokat kialakító fémporos fröccsöntés (MLM) és az SLS előnyeinek összeadásával kevesebb biztonsági előírásra van szükség – azért, mert könnyebb a port kezelni, és maga a technika is környezetbarátabb.

A polimerekkel foglalkozó, szintén würzburgi SKZ leányvállalatának tartott Headmade Materials klienseinek, a szabadalmaztatott CMF mellett, egyben a tervezés és a gyártás új megoldásait is kínálja. Az innovatív és alacsony költségű nyomtatás sokaknak tetszik, a cég pontosan ezért már további finomításokon dolgozik, ráadásul most 1,9 millió euró támogatást is kaptak.

A CMF előnye még, hogy az „érett géptechnológiák” nagyobb szegmensét képes lefedni, mert például nincs szüksége építési lemezekre vagy más kiegészítő szerkezetekre. Idő és pénz spórolható meg vele, amellyel nő a munka termelékenysége.

A felhasználatlanul maradt alapanyagok könnyen újrahasználhatók, és mivel a technika bármelyik meglévő SLS-géppel kompatibilis, azok tulajdonosai új fémnyomtató vásárlása nélkül is elő tudnak állítani fémrészeket. Jelenleg úgy tűnik, hogy a CMF a legalkalmasabb komplex fémrészek gazdaságos sorozatgyártására.

A Headmade Materials terve évi 100 ezer rész sorozatgyártása, most szinterező 3DP folyamatokat kínál, amelyekhez optimalizált alapanyagokat használ, valamint a tervezésben, gyártásban segítő szolgáltatásokat nyújt.

Címkék: műanyag innovátorok fémnyomtatás nyomtatótechnológiák fémpor

Szólj hozzá!

Artec Eva szkennerrel készülnek az abszolút élethű orvosi próbababák

ferenck 2020.07.31. 08:00

A három éve alapított londoni Lifecast Body Simulation (Lifecast BodySim) több nagy produkcióban is megcsodált munkássága mérföldkő a filmiparban – az általuk szimulált emberi testek kísértetiesen élethűek, szinte meg sem lehet mondani róluk, hogy nem valódiak.

A sikerek eredményeként két egészségügyi dolgozó különös, de teljesen logikus javaslattal kereste fel őket – mi lenne, ha filmek mellett orvosi képzésre is készítenének próbababákat? Ha az öntéssel, 3D szkenneléssel és nyomtatással dolgozó cég bővítené tevékenységi körét?

Jóval a Covid-19 kitörése előtt bekapcsolódtak az egészségügybe, aztán a járvány Egyesült Királyságbeli elterjedésekor öt próbababát adományoztak koronavírusra specializált kórházaknak. Eleinte 2 ezer egészségügyi szakember gyakorolt rajtuk.

3dnyomtatas_arteceva.jpg

Sürgősségi helyzetekben a pontosság és az alaposság kulcsfontosságú, máskülönben az orvosok több rosszat tesznek, mint jót. Viszont, ha próbababán gyakorolnak a beavatkozás előtt, már van tapasztalatuk.

Szuper-élethű testekhez részletes és abszolút pontos próbababákat kell létrehozni. Az emberi fej pontos másolata az Artec Eva 3D szkenner nélkül ma már kvázi elképzelhetetlen. Ez a gyors és precíz gép ideális közepes méretű objektumokhoz, így az emberi test 3D szkenneléséhez is.

Évszázadokig, valamint a filmipar nagy részében és a formatervezésben még ma is az úgynevezett „életöntés” (life-casting) volt a bevett módszer élő emberi testek 3D-s másolására. Ezzel az eljárással csak egy fej elkészítése 20 percig tart, és ehhez lehet még hozzáadni a többórás elő- és utómunkálatokat is. Az egész test 3 óra, míg 3D szkenneléssel percek kérdése. Jelenleg az iparág vagy csak testrészeket, vagy a teljes testet illetően, egyre inkább a 3D szkennelést használja.

3dnyomtatas_arteceva0.jpg

A Lifecast BodyCam a két módszert összekombinálva alkalmazza, például Artec Evaval a fejet, életöntéssel a többi testrészt csinálják. A szkennernek viszont több egyértelmű előnye van, például idős személyekkel lényegesen könnyebb, jóval kisebb a terhelés, kevésbé fárasztja le őket, a szemüket is nyitva hagyhatják stb. Ha pedig nem sikerül valami, gyorsan megismételhető, megfelelő arctekintetekkel, testhelyzetekkel.

Szkennelés után az adatokat az Artec Studio dolgozza fel, majd jön a nyomtatás. A nyomatokat finomítják, szobrok, öntvények lesznek belőlük. Ebben a szakaszban formálható, rugalmas és elasztikus Monster agyagot használnak, amellyel a finom részletek, például a ráncok is megvalósíthatók. A szuper élethű testekhez szilikon is kell még. Utána jön a haj, szőr és hasonlók.

A próbababák azonban még ennél is többek: lélegeznek, belső szervekkel is rendelkeznek, mérhető a pulzusuk, torkukba kamera és ultrahangjuk is van. Ha valamelyikbe belenézünk, pont olyan, mint egy emberi torok.

A 3D szkennelő technikát a próbababa részeinek összerakására, digitális prototípusokhoz és tesztalkalmasságra való előkészítésre, de egyes, köztük hihetetlenül nehezen kivitelezhető testrészek (bordák stb.) nyomtatásához is használják.

Ma már Indiában, Ausztráliában, Németországban, Franciaországban, szinte az egész világon vannak ügyfeleik, Floridában pedig gyártóközpontot nyitottak. Optimális esetben egy test egy hét alatt készül el, de mivel egyszerre többön dolgoznak, így most, miközben tombol a Covid-19, havonta 15-nél több próbababát gyártanak le.

A járvánnyal a Lifecast BodyCam – és (a Magyarországon a FreeDee Printing Solutions által forgalmazott) Artec Eva – szerepe kulcsfontosságúvá vált. A cég abszolút elégedett a szkennerrel.

Címkék: orvosi 3D szkenner FreeDee Artec koronavírus

Szólj hozzá!

Vegán lazac Bécsből

ferenck 2020.07.30. 08:00

A bécsi Legendary Vish startup növényalapú hal- és tengeri gyümölcsökkel foglalkozik, első projektjeként vegán lazacfilével állt elő. Céljuk egészségesebb és ízletesebb halalternatívákat nyújtani.

A startup összeállt a holland 3D nyomtatógyártó FELIXprinters-szel, együtt dolgozzák ki a finomságot, hogy az textúrában, színben és más karakterjegyeiben is pont olyan legyen, mint az igazi.

Az együttműködés és a várható eredmény hatalmas lépés lehet a fenntartható táplálkozás történetében. Ne felejtsük, hogy a tengeri kaják népszerűsödésével például a lazacgazdaságok jelentős része egyre kevésbé felel meg a szigorú környezeti, állatbarát stb. követelményeknek.

3dnyomtatas_veganlazac.jpg

A céget idegi rendellenességeket gyógyító sejtalapú regeneratív medicinával foglalkozó európai uniós projekten (Training4CRM) dolgozó három azonos érdeklődésű diák hozta létre. Az EU-s projektben kifejlesztett extrudálás-alapú 3D nyomtatóeljárást felhasználták az új „halszeletekhez.”

A sejtalapú gyógymódot vizsgálva jöttek rá, hogy növényalapú nyomtatott proteinekre is hasonló technikák alkalmazhatók. A tengeri gyümölcsök szektort tanulmányozva, pedig egyértelművé vált a – halalapú termékeket növényi eredetű „halakkal” pótló – piaci rés.

Bele is kezdtek a terv megvalósításába.

A szükséges tápanyagok előállításához nincs szükség semmiféle hagyományos halászati megoldásra, így a technikával jelentősen csökkentik az üvegház-hatást okozó gázok kibocsátását, a tengerek és óceánok kimerítését, vizek mérgezését. Ezeket főként a halgazdaságban használt antibiotikumok okozzák, amikre a vegán lazachoz értelemszerűen szintén nincs szükség.

A FELIXprinters a szükséges sejteket regeneratív orvosi célokra előállító 3DP platformot, hibrid bioprintert fejlesztett. A gép mindenféle bioprinting kutatáshoz jó, komplex kötőanyagok és fehérjék nyomtathatók, növényalapú halalternatívák dolgozhatók ki vele.

Azért döntöttek a 3DP mellett, mert hagyományos eljárásokkal lehetetlen komplex szerkezetű halpótlókat készíteni. A printelés változatos növényi biotintákkal, különböző nyomtatófejekkel történik. Így hozható létre például a lazacfilé semmivel sem összetéveszthető egyedi színe.

A Legendary Vish szerint a következő évtizedek élelmiszeriparának meghatározó trendje lesz az alternatív proteinek iránti keresletnövekedés. Egyelőre a környezeti és egészségügyi előnyökre összpontosítanak, de a következő lépésben már a gazdaságossággal is foglalkoznak. A hús- és halalternatívák csak kedvező áron lehetnek valódi alternatívák.        

Címkék: trendek ételnyomtatás bioprinter

Szólj hozzá!

Nyomtatott műholdrajok a világűrben

ferenck 2020.07.29. 08:00

A CubeSat miniatürizált műhold, több 10x10x10 centis kockaegységből áll össze, tömege nem több 1,33 kilónál. Gyakran készülnek kereskedelmi forgalomban kapható elektronikai és szerkezeti alkatrészekből.

Jelenleg is folynak a tárgyalások a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) 2021-ben páyára kerülő első műholdakról. A „Kicsi űrhajórajok” nevű projektben az orosz Tomszki Műszaki Egyetem (TPU) is részt vesz, ők nyomtatják legalább öt műholdhoz a keretet.

A kísérlet elsőszámú célja űreszközök automatizált interakcióinak, különösen a navigálásnak és a vezérlésnek a tesztelése. A TPU Misszióvezérlési Központjából (MCC) nyomon követik és irányítják is a miniatűr darabokat.

3dnyomtatas_cubesat.jpg

CubeSat keretek olcsóbb és gyorsabb missziók számára történő printelésében semmi új nincs. Évek óta világszerte foglalkoznak vele. Ezeknek a mini műholdaknak az építése ideális gyakorlat diákoknak – űrprojekteket találhatnak ki, saját CubeSat-okat építhetnek. A NASA, az ESA és más űrszervezetek oktatási programjaiban is szerepelnek.

A TPU orosz mérnökeinek többcélú kicsi műholdak létrehozása volt az egyik prioritás. Egy ilyen csoport közvetítésével jobban kezelhetők például a mezőgazdasággal, erdőtüzekkel, az éghajlatváltozással, a természetes erőforrásokkal stb. kapcsolatos sürgősen megoldandó problémák, de mondjuk, űranyagokra vonatkozó új technológiák tesztelésében is hasznosak.

„A műholdaknak a rendelkezésükre álló adatok alapján az építkezést, a pályán való mozgást, a formáció tartását, a Földdel és egymással való interakciókat, helyzetük megváltoztatást és koordinálását egyaránt meg kell tenniük” – nyilatkozta Andrej Kolomejcev, a TPU egyik kutatója.

A vezérléshez a mindenkor és bármilyen időjárási viszonyok között jeleket fogadó és továbbító antennára, automatizált rendszerre, az űrjárműről érkező infókat folyamatosan, szimultán kapó és feldolgozó felszerelésre és persze tapasztalt csapatra van szükség. Szerencsére az oktatási intézmény tanárai és diákjai komoly tapasztalatokkal rendelkeznek.

„Mivel a jövőben sokkal aktívabb lesz az űrforgalom, és fontossá válnak a multi-ágens interakciók, elengedhetetlen, hogy az irányítótechnológiákat már most teszteljük. Ezért nagyon fontos a munkánk” – összegez Kolomejcev.

Címkék: űrkutatás műhold

Szólj hozzá!

Mit tanult a 3D nyomtatóipar a koronavírus-járványból?

ferenck 2020.07.28. 08:00

Egyelőre még nem látjuk a Covid-19 végét – valószínűleg, majd ha lesz oltás, utána –, viszont már az eddigiekből is sokat tanult a gyártó-, így az egyébként jól felkészült 3D nyomtatóipar is. A 3DPrint.com ezeket a céges és egyéni szinten egyaránt egyedi tanulságokat foglalta össze öt pontban.

A járványra adott reakció nyomatékosította a modern ipar erősségeit és gyengéit. A tapasztalatokat a cégek nyilván beépítik jövőbeni működésükbe.

„Jobb átgondoltan, mint gyorsan cselekedni” – hangzik az első pont. Ezzel együtt, különösen az egészségügyben egyértelmű volt, hogy gyorsan kell reagálni. A gyorsaság pedig az additív gyártás egyik jellemzője, így törvényszerűen rengeteg maszkot, lélegeztetőgép-kiegészítőt nyomtatnak változó eredménnyel viszonylag rövid idő alatt. A gyártók azonban rájöttek, hogy például sok maszk használhatatlan, azaz ezekben az esetekben a gyorsasággal semmire sem mentek, viszont fokozatosan megtanulták, milyen a hatékony álarc, hogyan állítható elő.

3dnyomtatas_covid19.jpg

„A gyártóknak képesnek kell lenniük alkalmazkodni” – így a második pont. Tehát, ha folyamatos a kereslet, rugalmasnak, változtatásra mindig képesnek kell lenniük. A 3DP-cégek így jutottak el addig, hogy egyre jobb minőségű egészségügyi eszközöket készítenek.

Harmadik pont: „A rugalmasság fontos az ellátási láncban.” Előre nem látható körülmények (kevés alkalmazott, utazási szigorítások stb.) miatt a gyártóknak már nemcsak a gyártásban, hanem az ellátási láncolat egészében is flexibilisnek kell lenniük, mert úgy sokkal könnyebben alkalmazkodnak nem várt külső eseményekhez.

„Az együttműködés alapvető” – áll a negyedik pontban, ami nemcsak kritikus időkben egyértelmű. Sok cég, például az egész iparág által használt nyílt forrású terveken keresztül alkalmazta ezt a stratégiai elvet. A járvány alatt a korábbinál is jobban megtanulták, hogy a partnerekkel való közös munka, az együttes erőfeszítések általában értékesebb, innovatívabb termékeket, szolgáltatásokat eredményeznek, mintha egyedül dolgoznának.

Az ötödik pont evidencia: „Előre kell lépni a járvány után.” Most nagyon úgy tűnik, hogy ha a pandémia véget ér, az iparág erősebben jön ki belőle, mint volt előtte. Rengeteget tanult, és a tanultakat a jövőben is alkalmazni kell, ahelyett, hogy visszatérne a Covid-19 előtti világba. Logikus, hogy tovább kell lépni.

Címkék: jövő ipar koronavírus

Szólj hozzá!

Kínai divattervező futurista ruhái

ferenck 2020.07.27. 08:00

A Covid-19 miatt elmaradt egyik júniusi londoni divatrendezvény szervezői, egy, a végzős hallgatókat támogatni hivatott jótékonysági szervezet az offline esemény helyett 22 kategóriában írt ki innovációs díjat, így garantálva a diákok promótálását.

Xie Ziemeng, a Szecsuáni Művészeti Intézet hallgatója „anyagok” kategóriában került a döntőbe. Munkái a jövő trendjeit villantják fel, kicsit cyberpunkosan mutatják be a műanyaghasználat, az erdőirtások és az üvegházhatású gázok miatti apokaliptikus valóságot. A Fény és árnyék miséje című prezentációban 3D nyomtatást és fényvetítést kombinált össze nőies sziluettekkel.

3dnyomtatas_kinairuha.jpg

„Tervem a sarki éjszakát, a környezetszennyezés miatt kialakuló jelenséget ábrázolja. Az emberek szerint a sötétség miatt a fény lesz a legfontosabb, jobban odafigyelnek rá, és az árnyékra is. Fokozatosan kialakul egy egyedi esztétika” – nyilatkozta Ziemeng.

Másokhoz hasonlóan, ő is túllép a hagyományos textíliák, szabás-varrás világán, és diszruptív technológiákkal kísérletezik, köztük 3D modellezéssel és 3D nyomtatással is.

3dnyomtatas_kinairuha0.jpg

Jelen munkájához fényérzékeny műgyantát használt, az üreges szerkezeteket pedig tollszerű elektromos fúróval alakította ki. Az anyagra, még hangsúlyosabbá téve a textúrát, fehér mattot és krómezüstöt fújt, az installációt pedig villanásszerű LED-fényekkel tette izgalmasabbá.

Ebben a mindenható technológia által uralt neonfényes nagyvárosi világban, a folyamatos éjszakai égbolt alatt a ruha szerepe nemcsak a test elfedése és melegen tartása, hanem világító fényforrásként is funkcionál.

Ziemeng elmondta, hogy elsősorban a jövő és a jövőbeni divatirányzatok, valamint a hozzájuk kapcsolódó technológiák, különösen a 3D nyomtatás érdeklik. Ruhái nem biztos, hogy elég kényelmesek, ezért mindenképpen finomítani kell rajtuk, tovább kell gondolni őket, az esztétika viszont már adott hozzá – vallja.

Stílusa egy jövőbeni társadalom avantgarde női harcosait idézi, akik naponta megküzdenek a túlélésért, és nagyon erősen függenek a gyors technológiai fejlődéstől. Egyben a fenntartható fejlődés melletti kiállás is, hogy racionálisan bánjunk kimerülő természeti forrásainkkal, máskülönben tényleg jöhet az állandó „sarki éj.”

Címkék: jövő divat Kína

Szólj hozzá!

Emberi sejtekből működő szívpumpát nyomtattak

ferenck 2020.07.24. 08:00

A Minnesota Egyetem kutatói centiméter léptékű működő szívpumpát nyomtattak egy laboratóriumban. A nyomat komoly hatással lehet az egyik legfőbb halálok, a szívbetegségek tanulmányozására. Például az Egyesült Államokban évente több mint 600 ezer ember hal meg ezekben a betegségekben.

Kutatók eddig pluripotens emberi őssejtekből átalakított szívizomsejteket próbáltak printelni. A pluripotens őssejtek arról ismertek, hogy a test mindenfajta sejtjévé átalakíthatók, például szívizomsejtekké programozzák át őket, majd speciális 3D nyomtatókkal jön a printelés: 3 dimenziós szerkezetek lesznek. Viszont még nem sikerült elérni a működésükhöz szükséges kritikus sűrűséget.

3dnyomtatas_sziv_1.jpg

A minnesotai kutatók megpróbálkoztak vele, ugyanazt a módszert használták, mint a többiek, és nekik sem jött össze. Ezt követően új megközelítés mellett döntöttek. Optimalizálták a 3D szerkezetek proteinjéből készült speciális tintát, majd emberi őssejtekkel keverték össze. A keverékből 3D szerkezetet printeltek, az őssejtekkel pedig nem egész egy hónap leforgása alatt elérték a szükséges sűrűséget, végül szívizomsejteket nyertek ki belőlük. A sejtek ekkor már együtt, az emberi szívhez hasonlóan dobogtak.

A kutatók előtte több évig próbálkoztak, és már azon voltak, hogy feladják, amikor két kutató tanácsára az őssejtek nyomtatásával kezdték. Nem akartak hinni a szemüknek, amikor meglátták az eredményt.

Az eredmény azért kritikus a szívkutatás számára, mert úgy printeltek szívizomsejteket, hogy azok összeszerveződnek és képesek együttműködni. A folyamat nagyjából úgy zajlott le, ahogy az őssejtek növekednek, majd specializálódnak az emberi szervezetben. A nyomatban mérhetővé válik ahogy a szív a testben mozgatja a vért, nyomon követhető, hogy mi történik sejt- és molekuláris szinten a pumpaszerkezetben. Például betegségeket lehet belevinni, meg lehet károsítani, aztán pedig a gyógyszerek és más kezelések hatása is tanulmányozható lesz.

Az 1,5 centi hosszú izmot speciálisan úgy tervezték, hogy későbbi tanulmányok céljából passzoljon egy egér hasüregéhez.

Címkék: orvosi bioprinting

Szólj hozzá!

Csúcsfelbontás óriásprinterrel

ferenck 2020.07.23. 08:00

Az elmúlt három évtized 3D nyomtatásában a legtöbb újítás a relatíve klasszikus megoldások lehetőségeinek maximális kitolását, a határok folytonos áthágását jelentette. Nagyobb darabok printelése sokszor a gyorsaság, a teljesítmény és a felbontás rovására ment.

Szerencsére az elmúlt években egyre többen felismerték a változtatások szükségességét. Egyikük, az Illinois állambeli Azul 3D HARP (high-area rapid printing) megoldása egyesíti a hagyományos gyártótechnikák gyorsaságát, teljesítményét és felbontását. Immáron egyiket sem kell feláldozni.

Sőt, az Északnyugati Egyetemen kikísérletezett technológiával talán még jobb is a minőség. Az Azul 3D első printereit 2021 első negyedévében szállítják ki, gyártásra teljesen kész gépeik jövő év végén jelenhetnek meg a piacokon.

3dnyomtatas_harp.jpg

A cég gyártóüzemet létesít, új termékeket tervez, vezetőségéhez pedig az USA egyik legelismertebb nyomtatóanyag- és 3DP-specialistája, az eddig a Harvard Wyss Intézetében tanító Jennifer Lewis is csatlakozik.

A prototípus, egy kb. 4 méter magas, 0,8 négyzetméteres nyomtatási területtel rendelkező gép egy óra alatt a rekordnak számító kb. fél méter printelésére alkalmas. Ez azt jelenti, hogy akár egy darabból álló nagy részek, akár különféle kicsi darabok egyszerre készíthetők vele.

„Ha gyorsan és nagy darabokat tudunk nyomtatni, megváltozik a gyártás módjáról alkotott véleményünk. A HARP technológiával bármi előállítható alkatrészeket tároló raktár és öntóforma nélkül. Kívánság szerint tényleg akármi létrehozható vele” – magyarázza Chad Mirkin, az Azul 3D vezetőségének elnöke.

Nagyméretű 3D nyomtatóként a felbontás is egyedülálló teljesítmény, ráadásul a nyomatokhoz nincs szükség hosszadalmas utómunkálatokra. A méretesebb gépekre pont az ellenkezője jellemző: a hatalmas nyomatok felbontása elég alacsony, plusz komoly utómunkálatok is kellenek hozzájuk.

Mivel a printerrel számos anyagból készíthetők nyomatok, sok alkalmazási területen számíthatunk rá: légjármű- és járműipar, orvosi műszerek, fogászat, divat stb.

„Egyértelműen sokféle 3D printer található a piacon. Többel épületek, hidak, autóvázak, míg másokkal kis dolgok építhetők nagy felbontásban. Izgalommal tölt el bennünket, hogy kategóriájában a miénk nemcsak méretre, hanem teljesítményre is a legnagyobb” – nyilatkozta David Walker főmérnök.

Címkék: nyomtatók innovátorok

Szólj hozzá!

Szabadalomfront: Európa és az USA a 3D nyomtatás motorja

ferenck 2020.07.22. 08:00

Az általános értelemben vett gyártás jövője az olyan kisvállalatoké, mint például a Covid-19 sújtotta északolasz területeken lélegeztetőgépekhez két nap leforgása alatt többszáz szelepet 3D nyomtatással legyártó Isinnova. A másik opció Kína lett volna, csakhogy az ottani gyárakból érkező darabokra legalább egy hétig kellett volna várakozni.

A 14 személyt alkalmazó Isinnova márciusban közönséges snorkeling maszkot alakított át életmentő lélegeztetőgéppé, újításukat ma már a világ különböző pontjain használják.  

„Az additív gyártás elterjedése általánosabb trend, a digitális technológiák térhódításának része” – nyilatkozta António Campinos, az Európai Szabványhivatal (EPO) elnöke.

3dnyomtatas_patenting.jpg

Az additív gyártásban egyelőre Európáé és az USA-é az innováció, legalábbis az EPO friss tanulmánya alapján. Évente viszonylag kevés szabadalmat adnak ki, viszont a technológiák között az additív gyártás fejlődése tűnik a leggyorsabbnak, a terület legtöbb szabadalmi oltalmát a General Electric, a Raytheon Technologies és a Siemens nyeri el. Mindhárom nagy ipari szereplő szerint a 3DP megváltoztatja a gyártáshoz való hozzáállásukat – sokkal flexibilisebb és méretezhetőbb, mint volt eddig.

A szabadalmak jól mutatják, hogy hol van a legtöbb innováció. Ugyan nem tökéletes barométerek, de segítenek azonosítani, hogy mely cégek és régiók profitálhatnak a legtöbbet az új technológiákból.

A tanulmányból kiderül, hogy a szabadalmak zömét multinacionális vállalatok, például a GE, a Boeing és az Airbus, az orvosi műszerekkel foglalkozó Johnson & Johnson és a Zimmer Biomet, a fogyasztói termékeket előállító Nike és a Procter & Gamble jegyzik.

A 3D nyomtatással kapcsolatos európai szabadalmak kb. 20 százaléka kisvállalatoké, 10 százaléka egyetemeké. Az Egyesült Államok felsőoktatási intézményei közül a Harvard, az MIT és a Kaliforniai Egyetem az élenjárók. A telekommunikációban és a számítógépeknél sok szabadalmat jegyző kínai vállalatok és oktatási intézmények a 3DP szabadalmak nem egész 1 százalékát adják csak.        

„A 3DP gyors fejlődését látjuk, a Covid-19 alatt a technológia sok helyen főszereplővé vált, ahol a hagyományos gyártás nem tudta tartani a lépést” – nyilatkozta Chris Higgins, washingtoni szabadalmi jogász.

Címkék: trendek szabadalom Kína koronavírus

Szólj hozzá!